Bocs, véletlenül keveredtem ide és egy pillanatra elszomorodtam mikor ezt a verset megláttam itt. Nem számítottam rá, Tőled. Hogy miért? - mert ezt a verset egyrészt nagyon kevés ember veszi elő, másrészt még kevesebb ember teszi fel, de aki ezt valamiért mégis előveszi és ide felteszi, hát arról meg rögvest tudvalévő, hogy olyan ember, aki már huzamosabb ideje csapdában vergődik, akinek egészen komoly kétségei támadtak az életében hozott egynémely döntésének helyességéről, ezért nagyon helyesen, megkérdőjelezi jelenlegi helyzetét és tetteit...
Ha nem haragszol meg, felteszem a teljes verset, mert a szándékosan kihagyott részei is idekívánkoznak, teljessé téve az okot. Vajon, ha én lennék a te helyedben és én tettem volna fel ezt a verset, te vajon nem ugyanezt írtad volna nekem?
Heltai Jenő: Kérdőív
Mikor elnémul megkínzott szíved,
Eléd teszik a nagy kérdőívet.
Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.
Mit fogsz felelni - mert felelni kell!
Az életedet hol hibáztad el?
Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyet?
Ha menned adná isteni csoda,
Mondd : visszamennél még egyszer oda?
Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd ?
Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?
Mindaz mi hitvány, hazug, és hamis,
Végigcsinálnád, mondd, másodszor is?
Miért ? Miért ? Új célokért ? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, hol ma vagy?
Hogy elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhass és harcolhass megint?
Ezért a díjul zsugorin kimért
Keserves, édes, pici életért?
(drukkolok Neked és kívánom, hogy korrigálni tudd megkérdőjelezett döntéseidet)
üdv. S.