Verne regényeivel kapcsolatban elmondható, hogy az azokból készített filmváltozatok közül a legjobban a Grant Kapitány gyermekei c. orosz film lett a legteljesebb filmmű, ezt követi A rejtelmes sziget c. film 1973-as Omar Shariff-es változata, ezzel szemben viszont a regény cselekményéhez két legkevésbé hű film a Rejtelmes sziget 1961-es és 2005-ös filmváltozatai. Ezek közül az első, 1961-es filmben a csapat tagjai az óriásira nőtt kakasokkal és darazsakkal kénytelenek harcolni az életükért, míg a másik, 2005-ös filmváltozatban a csoport tagjai hasonlóan hatalmas imádkozósáskákkal, egy hatalmasra nőtt emberevő és emberrabból óriásvarjúval, no meg óriási skorpiókkal, óriáskígyókkal, óriáspókokkal, és óriási hangyákkal vívnak életben maradásért folyó küzdelmet. A film elején a barlangban a kalózt másvilágra segítő rémületes óriáspolipról már nem is beszélve... ! Mindezek bármennyire kalandos fordulatokat is visznek bele a filmbe, egyrészt egy nem létező rémekkel teli világba kalauzolják el a nézőt, másrészt Nemót félőrültnek állítják be, harmadrészt teljesen kihagyják Cyrus Smith mérnök úr leleményességét a sziget fekvésének pontos tudományos csillagászati ismereteket közvetítő meghatározását illetően, kihagyják az érdekes vadászatok, a vulkán működésének és a vulkáni ásványok megfigyelését és hasznosítását, a kémiai ismereteknek a maguk javára történő hasznosítását, a sikeres vaskohászati szerszámkészítési kísérleteiket, a hajóépítést, a távíró megépítését, és ezzel éppen a regény eredeti mondandóját, a tudományokkal felvértezett embereknek a vad természeti viszonyok között is eredményeket hozó boldogulni tudását hagyták ki e két utóbbi, 1961-es, és 2005-ös filmváltozatból.
2014.08.23.-án, szombaton adják 14:00 és 15:00 között a Duna-TV-n"A rejtelmes sziget" c. filmet, azt az 1973-as francia-olasz-spanyol filmfeldolgozást, amelyikben Omar Sharif játssza a főszerepet, és amelyik talán az összes eddigi filmfeldolgozás közül a leginkább történethűen adja vissza Jules Verne: "A rejtelmes sziget" c. regényének cselekményét elejétől a legvégéig.
Verne regénynek ez a filmfeldolgozása -- a más, vagy az újabb filmváltozatok ellenére is(!) -- azért érdemel említést, mert annak ellenére hogy ez a leginkább cselekmény- és történethűebb feldolgozás, sajnos ennek a regénynek az alapján ez a legritkábban sugárzott filmváltozat is egyúttal.
Így aki most képmagnóra vagy asztali DVD-re akarja felvenni az eredeti filmet, az most megteheti!
"Én nagyjából az összes regényét elolvastam, de nem emlékszem, hogy konkrétan Buenos Aires szerepelt volna valamelyikben. A legközelebb ahogyan írtad is, a Grant kapitány volt hozzá."
"- Az már balszerencse, Felipe, és remélem, a Santa Fének nem lesz benne része. Két hét alatt ledolgozhatja azt az ezerötszáz mérföldet, és újra lehorgonyozhat a Buenos Aires-i kikötőben... Ha például a szél kelet felől fújna..."
"Ebben az évben az ágyúnaszád feladata abban állt, hogy segédkezzen a Le Maire-szoros bejáratánál épülő világítótorony munkálataiban, amelyet az argentin kormány építtetett. Fedélzetén szállították oda a szükséges felszerelést és személyzetet ehhez a munkához, amelyet most fejeztek be egy ügyes Buenos Aires-i mérnök tervei alapján."
"Felesleges megismételnünk, hogy bár az Államok-sziget igen távol, ezerötszáz mérföldnyire volt Buenos Airestől, s máshonnan nem érkezhetett élelem vagy segítség, a három toronyőr mégis teljes biztonságban érezhette magát. Az a néhány tűzföldi, vagy pecsera indián, aki az enyhe évszakban néha átkelt ide, soha nem tartózkodott itt hosszú ideig, de ezek a nyomorultak amúgy is teljesen ártalmatlanok. Miután befejezik a halászatot, sietve visszatérnek a Le Maire-szoroson át a Tűzföld partvidékére, vagy valamelyik szigetre. Más idegenek jelenlétét soha nem észlelték a vidéken. A hajósok túlságosan is tartottak a sziget partjaitól; biztonságosabb és könnyebben megközelíthető menedéket találhattak a Magellán-szigettenger más pontjain."
"Felipe és Moriz ugyancsak tengerész volt, az egyik negyven, a másik harminchét éves. Vásquez régóta ismerte családjukat, és ő maga ajánlotta őket a kormánynak. Az előbbi agglegény volt, akárcsak a feljebbvalója. Hármójuk közül egyedül Moriz volt házas, bár gyermektelen; felesége Buenos Airesben szolgált egy szállásadónőnél."
"- Ezt pedig csak akkor tudják meg, ha a Santa Fé visszatért Buenos Airesbe - szólt Felipe."
"Nem, semmit sem tehet... Semmit!... Ha már nem tudnak egy nagyobb hajón rajtaütni, megfelelne egy a sziget keleti oldala felé kalandozó tűzföldi halászbárka is, hiszen Kongrénak gyerekjáték volna hatalmába kerítenie. És akkor, ha nem is ő, de Carcante és valamelyik chilei eljuthatna azon a Magellán-szorosba, ahonnan már nem nehéz Buenos Airesbe vagy Valparaisóba menni. A bőségesen rendelkezésükre álló pénzből azután vehetnek egy százötven-kétszáz tonnás hajót, amelyen Carcante és néhány felfogadott tengerész eljönne az Elgor-öbölbe. Ha egyszer a hajó lehorgonyoz az öbölben, a legénységtől nyomban megszabadulnak... s azután az egész banda kincsestül elhajózhat a Salamon-szigetek vagy az Új-Hebridák felé..."
"A Santa Fé volt az, fedélzetén egy mérnököt hozott Buenos Airesből, aki azzal volt megbízva, hogy kijelölje az Államok-szigeten megépítendő világítótorony helyét."
"- Igen, a Santa Fé ágyúnaszád, Buenos Airesből... március 10-én, vagy talán még hamarabb."
"Ezen az éjszakán a legénység nem sokat aludt, hisz lankadatlan figyelemmel kellett ellátniuk az őrszolgálatot. Ki tudja, nem támadják-e meg ismét a hajót? Ki tudja, nem szállt-e partra mostanában a sziget valamely más pontján a Kongre bandájánál nagyobb létszámú csapat? Ki tudja, nem jutott-e el a Kongre-banda tevékenységének híre Buenos Airesbe is, s nem éppenséggel az argentin kormány akarja-e felszámolni a bandát?"
"A Santa Fé ágyúnaszád, fedélzetén az Államok-szigeti váltószemélyzettel, február 19-én hagyta el Buenos Airest. Mivel a szél kedvező, a tenger pedig nyugodt volt, útját gyorsan tette meg. A majd egy hétig tartó nagy vihar a Magellán-szoroson túl nem éreztette hatását. Lafayate kapitánynak sem kellett tehát számolnia vele, s így a tervezettnél több nappal korábban érkezett meg."
"Mit keresett ezen a helyen? Miért jött elő? Talán meg akarta magát adni? Jól tudta, milyen sors vár rá, Buenos Airesbe viszik, és fejével fizet rablásokkal és gyilkosságokkal teli életéért."
"John Davis és Vásquez felszáll majd az ágyúnaszádra, amely Buenos Airesbe viszi őket; onnan az előbbi hazatér Mobile-ba, ahol bizonyára hamarosan kapitánnyá nevezik ki, amit erélyével, bátorságával, és rátermettségével kiérdemelt."
Én nagyjából az összes regényét elolvastam, de nem emlékszem, hogy konkrétan Buenos Aires szerepelt volna valamelyikben. A legközelebb ahogyan írtad is, a Grant kapitány volt hozzá.
Verne-filmekkel foglalkozó topicról itt nem tudok, de éppen ezért itt az ideje, hogy létrehozzunk egyet! :) Viszont néhány információt (többek között) a Verne-regényadaptációkról ezen az érdekes honlapon olvashatunk:
Olvastam én is ezt a könyvet (ill. többek között ezt is). A rejtelmes sziget nagyon lebilincselő, tanulságos, a tudományos ismeretek százainak tárházát felvonultató regény, és roppant érdekes.
((Tkp. egy trilógiát alkot a Grant kapitány gyermekei és a Nemo kapitány c. művekkel együtt.))
Nem tudtok véletlenül olyan "Index Fórum"-os topikot, ami szintén Verne-témájú, de inkább a regényeinek filmváltozataival, tehát Verne-filmekkel foglalkozik?
Ha nem regény, hanem Verne-filmfeldolgozás után érdeklődöm, az itt nem off? Mert ha nem, akkor kérdeznék egy dolgot a Verne-filmekkel kapcsolatosan... ... ... . ((Csak előbb körbekérdeztem... !))
