Inkább családi kaland film az Utazás a rejtéjes szigetre, de talán Verne miatt ez is elfér itt. A sziget 140 évente sűllyed el és emelkedik ki a vízből, ezalatt alakul egy a földi környezettől eltérő élővilág, szerintem ez sci-finek is durva, persze mint szórakoztató film nekem bejött.
"Meg a 2001 sem tokeletes; pl. a Holdon ott rendes foldi gravitacio van."
Valószínűleg a költségek és a macerásság miatt lett ilyen. A könyvben van szó a Hold kisebb gravitációjáról és az emiatti nehézségekről a minennapokban.
Egy pontositas a hozzaszolasommal kapcsolatban: a (2) pontban video kivetitokre gondoltam. Pl. az AVATAR sem fejlettebb ebben a szempontbol (sem), mint a FORBIDDEN PLANET.
Vagy az ORIONrol ismet; a tenger alatti helyisegeknek vagy az urhajo muszerfalainak ives vonalai (a tekerocsapokkal egyutt is ;) sokkal fantaziadusabbak, mint barmely mai sci-fi film vilaga. Az akkori urhajok, bolygo-helyszinek kialakitasai tobbsegukben egyszeruen szepek voltak. Pl. a szovjet Svec vagy a japan Cuburaja olyat alkotott, amit ma meg sem kozelit a tobb tucat digitalis trukkmesterbol allo hollywoodi iparosegylet. Keszultek regen is pocsek filmek szep szammal - de a SF filmmuveszet legjava eredeti, inspiralo, szorakoztato, emberi es izleses volt - es jobbara meg szolt is valamirol. Ez a lenyeg; ... ehhez kepest mit szamit az, hogy pl. mennyi ido alatt er a feny az egyik bolygorol a masikra a valosagban?! :-)
"Szorgalmas kötözködő egyébként szinte minden filmben talál baromságot. Pedig ezek könnyűszerrel orvosolhatóak lennének: a forgatókönyvet elolvastathatnák egy fizikus vagy csillagász szakos egyetemistával. Szomorú, hogy a készítőknek ennyire mindegy."
Egyreszt egyetertenek ezzel (hiszen magam is egy evtizedig csillagaszati ismeretterjesztesbol eltem), de ha egy SF filmnek tudomanyos szempontbol hibatlannak kellene lenni, akkor az soha nem keszulne el. (Meg a 2001 sem tokeletes; pl. a Holdon ott rendes foldi gravitacio van.)
Pl. az UTAZAS A NAP TULSO OLDALARA elsoosztalyu sci-fi film - pedig a tortenete abszolut lehetetlensegre epul.
Igen, az jo, ha a SF filmrendezo kikeri egy tudos velemenyet (mint ahogy ez sok esetben meg is tortent) - de az utolso szo a rendezoe kell, hogy legyen. (Csak gondoljunk bele, hogy milyen veszteseg lett volna a kepzomuvesztben, ha pl. M.C. Escher epiteszek tanacsat - ill. Picasso az anatomiai konyvek abrait - kovette volna... :)
Szorgalmas kötözködő egyébként szinte minden filmben talál baromságot. Pedig ezek könnyűszerrel orvosolhatóak lennének: a forgatókönyvet elolvastathatnák egy fizikus vagy csillagász szakos egyetemistával. Szomorú, hogy a készítőknek ennyire mindegy.
Egyreszt egyetertenek ezzel (hiszen magam is egy evtizedig csillagaszati ismeretterjesztesbol eltem), de ha egy SF filmnek tudomanyos szempontbol hibatlannak kellene lenni, akkor az soha nem keszulne el. (Meg a 2001 sem tokeletes; pl. a Holdon ott rendes foldi gravitacio van.)
Pl. az UTAZAS A NAP TULSO OLDALARA elsoosztalyu sci-fi film - pedig a tortenete abszolut lehetetlensegre epul.
Igen, az jo, ha a SF filmrendezo kikeri egy tudos velemenyet (mint ahogy ez sok esetben meg is tortent) - de az utolso szo a rendezoe kell, hogy legyen. (Csak gondoljunk bele, hogy milyen veszteseg lett volna a kepzomuvesztben, ha pl. M.C. Escher epiteszek tanacsat - ill. Picasso az anatomiai konyvek abrait - kovette volna... :)
Ez a tema teljesen felesleges :) Azt kell eszrevenni a sci-fi filmekben, ami jo. MINDEN film - nem csak sci-fi! - elter a valosagtol. Pl. a viilagon meg nem keszult olyan tortenelmi film, ami akkuratus lett volna. (Es ha tortenelmileg helyes lenne egy film, az akkor bazi unalmas lenne.)
A film elsosorban muveszet - es igy pl. egy tudomanyos-fantasztikus film sem doktori disszertacio. Aki az urhajo hangjan az urben van fennakadva, nem erti a filmmuveszet lenyeget. Ugyanis nem az a filmmuveszet, amikor egy kamera meg egy mikrofon le van teve valahova (akar egy kepzetes helyen, pl. a vilagurben), es a nezo azt latja/hallja, amit az a hangos kamera felvenne. Ahogy egy festmeny is mast mutat, mint a valosag (ugyanis benne van a festo egyenisege), ugyanugy a film is mast kell, hogy mutasson, mint a valosag (vagy a SF eseteben: az elkepzelt valosag).
Masfajta filmben is hallhato, amint pl. egy autoban beszelnek, pedig a jarmu csak egy pici pont a kepernyon. Vagy: a harmincadik emeleten csevegnek, de mi az utcarol tekintunk fel az epuletre. Vagy halljuk, mint mondanak a telefonban, pedig az nem a mi fulunkre van tapasztva. (Vagy halljuk, hogy valakinek izgalmaban szaporan kezd dobogni a szive, pedig nincsen sztetoszkopunk, stb.) A filmben a hang (csakugy, mint a kep) muveszeti kifejezo es a nezot tajekoztato ESZKOZ! (Pl. a telefonnal maradva: ha nem halljuk, hogy a masik mit beszel, akkor marad az, hogy a rendezo elsimeteteti az beszelovel azt, amit az hall - ami sokkal termeszetellenesebb.)
Jo, a 2001-ben nincsen hangja az urhajonak - de hegedu meg szolhat az urben? (ugyanis zene viszont van!)
Ugyanugy: az termeszetes, hogy a regi SF filmekben a tudomanyos eszkozok mara mar elavultta valtak. Ettol fuggetlenul egy jo film meg ugyanolyan jo maradt. Sot, ezekben a regi filmek sokkal futurisztikusabbak, mint a maiak. (Pl. nezzuk meg, mennyi otletesseg van a keptovabbito eszkozok kivitelezeseben, azok alakjaban - mig a mai filmekben leragadnak ott, hogy ugyanolyan szogletes kepernyos szamitogepeik vannak, mint ma, legfeljebb (1) azok a kepernyok atlatszoak --- amit eloszor az angol 1936-ban (!) keszult THINGS TO COMEban lehett latni, vagy (b) terhatasuak --- ami meg mar az 1956-os amerikai FORBIDDEN PLANETben is megjelent.
"az Orion űrhajón könnyesre röhögtem magam"
Pedig az Orion nem vigjatek - hanem egy nagyon jol megcsinalt SF sorozat, amiben rengeteg az otlet, jok a tortenetek, es elsoosztalyu a szineszi jatek. Ha valakit ez csak nevetesre ingerel, akkor az illeto valamit nagyon nem ertett meg... ;-)
Azért elgondolkodtatók a régi sci-fik sületlenségei mai szemmel, mert extrapolálhatjuk, hogy a mostanában készülő, jelenlegi űrtechnikai ismereteinkre és mostani fantáziánkra épülő filmek sok részletét ugyanígy sületlenségnek tartják majd 20-30-50 év múlva.
Nekem a Flight to Mars című, 1951-ben készült filmben a legfurább az volt, hogy az űrhajósok utcai ruhában utaznak a kabinban, dohányoznak (egyik fickó cigarettázik a másik pipázik...), a női űrhajós meg szoknyában van, és logarléccel számol. Jó, én is használtam még a logarlécet kezdő mérnök koromban, négy évtizede; a zsebszámológépek utána kezdtek elterjedni, de miért gondoljuk, hogy a manapság készülő filmekben már egészen természetes számítógép húsz év múlva is ugyanilyen billentyűzettel lesz működtethető?
Más.
Az Armageddon egyik furcsasága a számomra az volt, hogy a start előtt, a beöltözött legénység hátán levő, "súlymódosító" készülék olyan ejtőernyőtípus (a "Paracommander") hevederzetére volt erősítve, amilyent idehaza 40 éve használtunk. (Az MHSz vásárolta amerikai importként...) Valamelyik Sky Diver bázis raktárának mélyéről kerülhetett elő az a tucat darab, hogy a film kellékese megspóroljon néhány dollárt...
Tényleg köszi a kiigazítást. Nem akartam sületlenséget mondani, ennek ellenére sikerült. Egyébként meg nem akartam más hozzászólása után magam is nyilvánvaló dologra hivatkozni, úgy, mint pl. a légüres térben nem terjed a hang... de most megtettem! :)
Parszek (parallaxis secundum): Az a távolság, amelyből a csillagászati egység (AU, Nap-Föld távolság) 1 ívmásodperc szög alatt látszik. 1 pc = 3,086*10^13 km.
A SW filmekben azért van jó néhány hülyeség. Mind fizikai, mind társadalomstruktúrabeli.
Kedvenc hajmeresztő filmjeim: Lost in Space, Pitch Black, Armageddon. Néhány klasszikust is megnéztem: az Orion űrhajón könnyesre röhögtem magam, az Alfa Holdbázis inkább elszomorított. Szorgalmas kötözködő egyébként szinte minden filmben talál baromságot. Pedig ezek könnyűszerrel orvosolhatóak lennének: a forgatókönyvet elolvastathatnák egy fizikus vagy csillagász szakos egyetemistával. Szomorú, hogy a készítőknek ennyire mindegy.
A Magot sajnos/szerencsére nem láttam, bár ismerőseim ódákat zengenek róla.
Az egyik legnagyobb sületlenség a sci-fik történetében a Star Wars sagában hangzik el többször is: a parszek, mint távolság megjelölésére szolgáló mértékegység. Én nem is tudtam, hogy a per szekundum az távolságot jelöl... :)
Személy szerint nekem tetszett a figura, sőt a Mitnich-es trükkjétől fél napig kacarásztam (úgy értem a moziban kezdve ...)
Viszont a sületlenségek netovábbját egy régi sci-fiben láttam (a címére már nem emlékszem): jött egy baromi meteor és ütközni akart. Erre az emberek bevetették ellene az egyetlen üdvözítő megoldást: egy hasadó anyagot, amit targoncán szállítgattak fel és alá a bázison elöl-hátul és jobbról balról lazán aranytéglákkal körberakva (talán fel meg le nem is tudott hasadni az az anyag :-)))))))) - mivel csak így leszigetelve nem hasadt. A meteor meg csak jött és baromira recsegett-ropogott az űrben a nagy száguldástól....
Emlékszem, hogy néztemben lefordultam az ágyról, úgy röhögtem. Kb 10-15 éve adták a tévében.
A Mag című filmen gondolkodtam az előbb, hogy mi is említsek meg de aztán rájöttem, hogy az egész mozi úgy ahogy van vaddisznó. Ennek ellenére tetszett. Igaz már az elején rájöttem, hogy is nagyon gyorsan el kell felejtenem a kötekedést, mert iszonytató dolgoknak nézek elébe : )
A "hogyan csatlakozzunk fel az idegenek mainframe-jére egy Mac-el" című műsor az ID4-ben azért néz ki olyan hülyén, mert a filmet az eredeti változathoz képest masszívan megvágták, és a kikukázott részekből többek között az is kiderült volna, hogy "és ezt így hogy"...?
ID4: A számítógépvírusos rész nagyon sántít. Vagy megtanultak az emberek egy ufó programnyelvet, vagy az ufók földi operációs rendszert -neadjisten Windows XP- használnak. Mindkettő elég komoly kétségeket ébreszt bennem.
Bár nem vagyok jó fizikából, de sztem ha a világűrben látod a lézerfényt, akkor nagy bajban vagy. Irányított fénysugárról van szó, ami ugye az űrben nem nagyon ütközik menet közben részecskékbe, így nem térülhet el a fény. Ilymódon csak a fogadó látja. Bár aztán lehet, hogy látszik. Nem gyakran nézek lézerfényt a világűrben.
múltkor volt a spectrumon egy lézerhajtású szerkenytű - alulról lövöldöztek az ufó-alakú tárgyat - és hát igen rendesen csattogott, úgy hogy akár még stimmelhetnek is a filmes hanghatások.
hát ja, elég gáz ez is de nagyon bátornak kell lennie annak a rendezőnek aki le meri adni hajtóműhang nélkül a jelenetet. Még igényli is az ember sokszor. A 2001-ben frankón meg volt oldva ez.
