Az biztos, hogy én többet nem szenvedek otthon a rétessel. :D
A hétvégén családi összejövetel volt nálunk, de mivel a melóhelyemen kész káosz volt nem jutott időm a sütésre, ezért gondoltam most az egyszer belefér ha egy kicsit csalok. :$ Van egy Cukorfalatozó nevű hely tőlünk nem messze és oda szaladtam be. Hagyományos húzott rétest csinálnak és egy csomó ízesítéssel, én túrósat, almás-diósat meg valami sütőtökösen vittem haza, de az a helyzet, hogy én utoljára ilyen finomat még gyerekként a dédinél ettem. :O
Tudom, hogy ez a topic az otthoni készítésről szól, de ha másnak is beesik az időhiány, esetleg még jól jöhet az információ. ;) Itt a linkjük is, meg állítólag van házhoz szállítás is. http://cukorfalatozo.hu/
Amúgy még 4 részre vágni is sok, nem hogy 5 részre. Legutóbb pl 4 részre vágtam, és alig tudtam legalább kisebb rétes méretűre kinyújtani. További kellemetlenségek, hogy már először is nehezen nyújtható, olyan kissé gumiszerű a tészta, másodszorra, miután részekre vágtam, még annyira sem nyújtható, annyira kemény és száraz...
Kipróbáltam, bár elég kemény lett a tészta, és nem tudtam elég vékonyra kinyújtani, mégis elég jó lett a végeredmény, pont azért, mert a rétegek elváltak egymástól, csak kicsit túl zsíros lett, de még így is ez lett az eddigi leginkább rétesfazonú. Valszeg legközelebb az első nyújtás után finomlisztes zsírral kenem be a tésztát, mert réteslisztesses nem lehetett rendesen kenni, túl durva volt. Amúgy nem nagy ördöngősség a kézzel nyújtás, persze csak ha elég puha a tészta. Én a 6-7. alkalomtól már frankón ráéreztem.
Hát persze, hogy jobb az "igazi" kézzel nyújtott. De nem hinném, hogy hirtelen felindulásból - tapasztalat híján - azonnal sikerül. (Igaz, nem tudom, mennyire vagy profi a konyhában.) Én közel 20 év konyhatündérkedés :-) után sem vállalkoznék rá. Elég kudarcgyanús. Állati nagy gyakorlat, érzék kellhet hozzá. Már eleve ahhoz is, hogy milyen állagú legyen a tészta.
A befűtés alatt azt érted, hogy nálad amúgy mínuszok röpködnek a konyhában? Én arra gondoltam, hogy külön nem kell gondot fordítani arra, hogy mondjuk 23-25 fok legyen. Nálunk egységes hőmérséklet van az egész házban, úgyhogy ezzel nem szoktam külön foglalkozni.
Fele finomliszt - fele réteslisztet használtam. Van, aki azt mondja, hogy csak réteslisztet szabad, van aki a finomlisztre esküszik. Én egy "mátyáskirályos" megoldást választottam. :-)
De azért csak jobb, ha kézzel van nyújtva, mert így szerintem sokkal vékonyabbra is kilehet. Ma én is kipróbálom a receptedet. Az nekem csak öröm lenne, ha nem kéne a befűtéssel is kínlódni. Már csaík egy túrótöltelék receptet kéne találnom, mert eddig valahogy nagyon nem sikerült jó túrótölteléket csinálnom:(
Hát sodrófával. :-) Ha megfigyelted a "technológiát", az első nyújtás után feltekertem a tésztát. Ezáltal kapásból 10-16 rétegű lesz. AMikor újra nyújtom (kb. 2-3 mm vastagra, akkor ez a vékony tészta 10-16 hajszálvékony réteget tartalmaz. Amik a sütés alatt elválnak egymástól, mert ott van köztük a lisztes zsírréteg, amivel korábban megkentem. Ugyanígy működik a levelestészta is, csak annak mások az összetevői.
Továbbra sem értem, miért kellett volna befűteni, mindent bemelegíteni. Ez nem kelttészta, egy gramm élesztő sincs benne. Feltekerés után hűtőbe tettem, igaz csak kb. egy félórára. Állítólag még jobb lesz, ha akár egy éjszakán át ott marad.
Sziasztok! csak szeretném visszajelezni, hogy végre megcsináltam a korábban említett gyors rétest. Nagyon finom lett! Egyáltalán nem tiroli jellegű lett ez a tészta, hanem vékony, réteges. Na jó, persze nem ugyanolyan, mint a nagymamám kézzel húzott-nyújtott rétese, de nagyságrendekkel jobb, mint amire számítottam. A kísérlet féladaggal történt, az egyikbe almás-mandulás töltelék ment, a másikba meggyes-diós.
Szerintem mindenféle rétesnél csak egy széles csíkban halmozzuk fel a tölteléket. Nem jó, ha belülre is kerül tészta, mert az nem sül ropogósra, hanem elázik, és nyúlós lesz tőle a rétes, alig lehet harapni. Szerintem. :-)
Az egész felületre való halmozás inkább a palacsintánál van, nem?
Amúgy az én elkészítési módom: Az alapanyag: fél kg rétesliszt, kb 4 dl meleg víz, só, ecet, jó diónyi disznózsír. Először elmorzsoljuk a disznózsírt a lisztben, majd kisebb adagonként (1-1,5dl) hozzáöntjük az ecetes-sós melegvizet, és 15-20 percig jól összegyúrjuk, úgy, hogy egyik kezünkkel az edényt fogjuk, a másikkal meg mint ahogy a macska szokott, úgy markolásszuk, gyömöszöljük, közben ha lehet, fölfele is húzogassuk, nyújtogassuk. Akkor kezd jó lenni, ha a tészta már nemigen ragad a lábos aljához. 20 perc után kivesszük az edényből és a megmelegített gyúródeszkán forgarjuk, gyúrjuk, 10-15 percig. Eztán 2 részre kell szedni, bekenni mindkettőt melegített zsírral, és a 2 ronggyal letakarni. 20 perc múlva leszedjük a rongyokat, és következik a nyújtás az asztalterítőn, először nyújtófával, majd ha már elég lapos, kézzel, mégpedig úgy hogy a fölfele néző tenyereinket óvatosan bedugjuk a tészta alá és lassan, összezárt, picit lefele néző ujjakkal (ha fölfelé áll a tenyér, kilyukadhat a rétes) kifelé nyújtjuk, simogatjuk a tésztát. Így kell menni körbe-körbe az asztal körül és nyújtogatni, míg szinte már papírvékony nem lesz. Megfelelő vékoynra csak a jól eltalált összetételű és jól kigyúrt tésztát lehet. Ha túl sok víz lett hozzátéve, akkor hiába gyúrja akár 1 órát is az ember (saját tapasztalat) túl híg marad a tészta, ha kevés víz lett bele rakva, akkor meg nem hajlandó eléggé kinyúlni, hiába simogatja sokat az ember. Ezután a tészta kevéssé vékony szélét, ami remélhetőleg lenyúlik az asztalról, leszedjük (ha nem nyúlik le, akkor ne szedjük két golyóra a tésztát), majd zsírral becsöpögtetjük, búzararával beszórjuk, jól szétoszlatjuk a tölteléket, a rövidebbik végeket a terítő segítségével felhajtjuk, majd az egyik hosszabb végéről, szintén a terítő segítségével összetekerjük a tésztát, minden egyes tekerés után csöpögtessünk zsírt a feltekert részre. Végülóvatosan, ha kell többrészre vágva belehelyezzük a sütőbe, és addig sütjük, míg kicsit pirulni nem kezd a teteje. Általában kiszedéskor kicsit merev kemény szokott lenni a rétestészta, de nem kell megijedni, ha megfelelő vékonyra nyújtottuk, másnapra megpuhul.
Lehet, hogy úgy tényleg jobb is lenne, csak nekem a nagymamám úgy mutatta, hogy a tészta egész felületére kell szórni a tölteléket, és eddig mindig így is csináltam.
Én is úgy szoktam, hogy a réteslapra egy csíkban rakom fel a tölteléket és feltekerem, tehát belül nincs tészta. A nedvesebb töltelékekben egyébként is csak elázna. Azt szeretem, amikor a langyosra hűlt, roppanós tésztában harapás közben szétomlik a töltelék...
Mármint úgy értettem, hogy a tiroli rétes úgy néz ki, mintha feltekerés előtt a tésztának nem az egész felületére lett volna rászórva a töltelék, hanem csak egy sávba, legalábbis, mint ahogy az a lenti képen is látható, a rétes belsejében nem látszik tészta, csak a töltelék. Bár ma láttam nem tiroli rétest is, és az is úgy nézett ki, hogy a töltelék belsejében nem látszott tészta, csak kívül.
Zitka, tudnál ajánlani nekem mégis valami réteslapot? A héten görög krémest szeretnék sütni, és ahhoz most untig elég lenne a "bóti", mivel kevés réteslap kell csak hozzá. Köszi :-)
Persze, hogy finomabb a miénk, de amióta nincs nagymamám, aki saját maga húzta ki a rétestésztát, nem ettem igazán jót. A kész rétesek többsége agyon van zsírozva, az otthon, kész tésztából csinált meg tényleg papírízű. :-( Melyik gyártmányú rétestészta a legjobb szerinted?
A rendes rétesnek is csak töltés van a közepén, nem? :-) Ezt hogy értetted?
A tiroli rétes tésztája kicsit vastagabb, vajastészta. De ha jól van megsütve, akkor ropogós. Melegen, egy-két gombóc vaníliafagylalttal... Nymmmmmm. :-)
Nem párolom meg előtte az almát, hanem nyersen, fűszerezve megy bele. A sütés alatt pont kellemes puhaságúra dinsztelődik a rétes belsejében.
Pár napja kaptam az alábbi receptet. Nem lesz teljesen ugyanolyan, mint a hagyományos kézzel húzott, talán inkább egy kicsit a tiroli rétesre hasonlít. De a kenés+felsodrás miatt jó réteges lesz a tésztája, nem pedig papírszerű, mint a bolti rétestésztából. Egy próbát szerintem megér, én a jövő héten fogom megsütni.
Gyors rétes avagy lusta rétes
30 dkg liszt 1 tojás 1 pohár (175 ml) tejföl só
Ezekből összegyúrjuk a tésztát, kinyújtjuk hosszúkás téglalapra, és megkenjük előzőleg összekevert 10 dkg zsír + 10 dkg liszt keverékével. A rövidebb oldala felől felsodorjuk, a hurkát 5 részre vágjuk. Kicsit pihentetjük, majd a hurkákat egyenként téglalappá kinyújtjuk, és ízlés szerinti töltelékkel megtöltjük. A tetejét tejföllel megkenjük, majd forró sütőben kisütjük.