Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
"A sumérek úgy képzelték, hogy a csillagok azonosak az istenekkel s ők a sugarak révén befolyásolják az emberi világot."
És szerinted miért gondolták így? Talán mert látták a csillagokat a sugaraikkal együtt, és azokhoz társítottak egy elvont fogalmat.
Tulajdonképpen végig azt akarod bemagyarázni, hogy előbb volt az absztrakt gondolkodás, utána pedig a világ megfigyelése.
Pedig a képlet fordított: látták a csillagokat - nem tudták, mik lehetnek, de baromi furcsák voltak ott elérhetetlenül fent - természetfeletti erő lett belőlük, ebből aztán istenek, a sugaraik meg a világot irányító isteni erők. Egy számukra érthetetlen természeti jelenséghez végül egy elvont fogalmat társítottak, mint ahogy a Holdhoz vagy a Naphoz is.
Vagyis a jelek formáját a látható dolog alakította ki, de a vallási képzet miatt váltak szimbolumokká.
A sumérek úgy képzelték, hogy a csillagok azonosak az istenekkel s ők a sugarak révén befolyásolják az emberi világot. Ezt a vallási képzetet ábrázolták s ezek a különböző kultúrákban áthagyományozódtak napjainkig. Akár a csillagjóslás, ami szintén Mezopotámiából maradt ránk.
A lényeg azonban az, hogy a Gelb táblázatában lévő csillag alakú jeleknek az "istent" kellene ábrázolnia, de egyik sem azt ábrázolja, hanem égitesteket (egy vallási képzet miatt).
A hettita "isten" jel például a Tejút hasadékát, amikor ott áll benne (kél) a Napisten.
Azaz a jelek formáját a genetikusan összefüggő vallási képzet alakította ki s nem a látható dolog (itt persze az istent nem látták, kénytelenek voltak valami mást lerajzolni.
Volt ott többágú csillag is, csak azt már a ti szemetek pontnak látta.
"Azaz a sziporkázást ábrázolták (tehát egy légköri jelenséget s nem magát a csillagot, ami egy gömb, tehát pontnak látszik."
A nagyon messzi csillagok pontnak látszanak, de a közeliek csillag alakúaknak. Nyilván ezek sokkal inkább megfogták a korabeli ember fantáziáját, mint a többi pontocska. Igen, végül is egy légköri jelenség és a szem optikája láttatta ezt velük, de a lényegen nem változtat: egymástól függetlenül is kialakulhatott a csillag jele.
Egyszer már a szkíta topikban valamelyik kollégáddal, aki szintén rovó néven írt oda - vagy esetleg pont veled - vitába szálltam a csillagokat illetően: akkor látnánk őket pont alakúaknak, ha a fényük egyenletes sűrűségeloszlású térben közeledne, de ez nincs így, ezért igenis a legközelebbieknél szabad (és egészséges) szemmel is kivehető a csillag alakzat, a különböző népek pedig ezt képezték le az írásaikban nagy valószínűséggel egymástól függetlenül.
" Nem kell feltételezni, ez csak megfogalmazás kérdése. A közérthetőség érdekében volt így elbeszélve." Dehát ez nem igaz. Az egész abból a feltételezésből indul ki, hogy az ábécé véletlengenerátorból származik. Ennek a feltételezésnek nincs sok alapja, ezért az egész vizsgálat innentől semmitmondó a valódi nyelvekre nézve.
Ez itt a táblázat 2. és 3. sora. Folytathatnám, de minek? Mindegyik sorban ugyanaz a helyzet: az ábrázolt dolog tényleges képe valamilyen okból mégsem annyira fontos, hogy eredményezné a képjelek hasonlóságát.
Itt ugyan a deity sorában van két azonosnak tűnő "csillag" alakú jel, de ezek sem az istent, csupán a szimbólumát ábrázolják. Ráadásul a csillagok is pont és nem "csillag" alakúak.
Igaza van Gelbnek, amikor azt mondja, hogy írástudomány valójában nincs is, mert az egyes írásemlékek leírása, vagy leltárak készítése még nem tudomány, a nagy kérdések megválaszolatlanul hagyása mellett.
Az idézet hasonlóképpen fontos folytatása az előbb lemaradt.
Igaza van Gelbnek, amikor azt mondja, hogy írástudomány valójában nincs is, mert az egyes írásemlékek leírása, vagy leltárak készítése még nem tudomány.
Az íráshordozó és írástechnológia valóban hat a jel alakjára.
Ha az írástechnológia megváltozása következtében eltorzuló betű esetleg azonossá válik egy másik jellel, akkor az a betűk megkülönböztetését nehezíti.
Mi azonban nem ezzel foglalkoztunk. Pusztán azt vizsgáltuk, hogy hányféle betűalakot lehet készíteni mondjuk 6 alapelem felhasználásával s mi az esélye annak, hogy ezek a különböző ábécékben véletlenül azonosak lesznek. Mi statikus képet vizsgáltunk és nem dinamikusat. Az egy másik számítás lehetne.
De a kérdés jó. Nyilván sok más szempont is lenne még, amivel foglalkozni kellene (az MTA-nak).
***********************************
Qedrák: hasonló képi forrás (Renfrew írta erre, hogy egy kecskének a piktografikus jele több mint valószínű, hogy ugyanaz lesz eltérő kultúrákban is)
rovó: Renfrew sohasem vette a fáradságot, hogy utánanézzen ennek a kérdésnek, csak komolytalanul és felületesen találgat.
Pedig ezt nem kell találgatni, mert Gelbnek köszönhetően már létezik olyan táblázat, ahol néhány dolog képjele össze van szedve. A tanulság kedvéért megpróbálok betenni belőle néhány sort. Néhány perc türelmet kérek!
Supernovablaster: Most egyébként eszembe jutott egy nagyon súlyos probléma: mi van, ha a székely rovásírás valójában a maszájoktól származik, tehát maszáj rovásírásnak kellene hívni?
rovó: Ha a feliratokat maszáj nyelven és maszáj írással el lehet olvasni, akkor megfontolható ez a lehetőség is, de ilyen maszáj írás nincs, a maszáj nyelvet pedig nem ismerem. A kérdés egyébként jogos. Mindig meg kell vizsgálni az effajta lehetőségeket is.
***************************************
Supernovablaster: Azt ugye nem gondolod, hogy a pajzs alakjának kidolgozásánál nem a hatékony közelharc szempontjait, hanem a vallási szimbolikát vették alapul?
rovó: Kitűnő kérdés! Valóban a közelharc szempontjait gondolom én is fontosabbnak.
Azonban volt néhány tízezer év arra, hogy a különböző alakú eszközökhöz a hozzájuk illő rajzolatokat kidolgozzák. Ma már annyira egybeforrtak (a tárgy alakja és a hozzá igazodó rajz), mintha így születtek volna.
A valószínűségszámítást el lehet olvasni a szkíta topikban.
De Dr. Feelgood kérdése arra irányult, amire sokan megpróbálták felhívni a figyelmet, vagyis a számítás a puszta matematikai hasonlításból indul ki, csakhogy ezzel számtalan egyéb tényezőt hagytok ki. Mint a programokban a véletlengenerátor.
Melyek az említett tényezők:
-hasonló anyag
-hasonló eszközök
-hasonló képi forrás (Renfrew írta erre, hogy egy kecskének a piktografikus jele több mint valószínű, hogy ugyanaz lesz eltérő kultúrákban is)
Most egyébként eszembe jutott egy nagyon súlyos probléma: mi van, ha a székely rovásírás valójában a maszájoktól származik, tehát maszáj rovásírásnak kellene hívni?
"A pajzs a székely "us" (Ős) jel megfelelője, amelynek a közepén valóban az "sz" rovásjel megfelelője látható."
Azt ugye nem gondolod, hogy a pajzs alakjának kidolgozásánál nem a hatékony közelharc szempontjait, hanem a vallási szimbolikát vették alapul?
