Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Tudományos Szocializmus Információs és Továbbképzési Intézet
Dr. Simon Péter intézetvezető egyetemi tanár
A Bronzkori magyar írásbeliség társszerzőjének korábbi, a Magyar Herold I. kötetében közölt A magyar "rovásírás" történelmi jelentősége és eredete című tanulmányában olyan kulcsfogalmak jönnek elő, mint pl. az "osztálytagozódás" vagy a "gazdasági és politikai talapzat", szóval én úgy gondolom, hogy a tudományos szocializmust tanító Simon Péter lehetett a Bronzkori magyar írásbeliség társszerzője.
De én csak tippelni tudok. Az igazságot Pokobra tudná megmondani.
Régen nézegettünk egy sokszögletű szürke (ezüst?) gyűrűt, gazdája ma már sajnos nem tudja a hollétét. De a lerajzolt rovásírása (?) még megvan. Esetleg felismerhető benne valami minta? Érdekelne, volt-e bármi értelme..
There have been earlier attempts at translating the runic inscription of the Saka ruler, from Issik, which I found rather strange and pointless. Because lately I've been researching the migrations of the Magyar tribe into Central Asia, I returned to an early attempt of my own translation of this document and found it to be of value, perhaps appreciated by others.
A Nimród-tamga mellett szól az alábbi link 13. ábra jobb oldali lépe, igaz itt három vízszintes vonal van, de figyelembe véve a tamga-ábrázolások sokszínűségét, erre "hajaz" leginkább mindkét ábra. (Akár egy- akár két vízszintes vonal van az ábrán.)
Emlékezetből írom, mert ma nem látom a cikket (ábrákat)...
"Hogy ez is egy nimród-tamga, az inkább hihető a fentiek alapján."
Igen ezzel egyetértek, noha a vízszintes vonal fölött, látszott egy másik vízszintes vonal töredéke, annak jobb oldali része, a többi lekopott.... A két vonal közt nem volt túl nagy távolság, talán a bal oldalon össze is érhettek.
Az előző (vitatott képen) e két vonal közt lényegesen nagyobb volt a távolság...
Ha tényleg van egy másik vízszintes vonal is az ábrán, akkor inkább valószínűsíthető, hogy mindkét ábra Nimród-tamga
"A legutóbbi cikke nem tűnik túlzottan megalapozottnak.
Ott lát benne ős jelet, ahol az egyáltalán nem látható."
Hááát, igen... Az ős jel kiolvasása nekem is erőltetettnek tűnik. Az ábrára nézve, nem asszociálnék rá... Márpedig egy írásjelnek éppen az lenne a funkciója, hogy egyértelműen vezesse az olvasó gondolatát.(jelen esetben az "ős" olvasására)
Elfogadnám az érvelését, ha a jel vonalai legalább hozzávetőlegesen utalnának az ős jelalakra, de a vonalak hossza ezt nem engedi meg! A két szélső függőleges vonal hosszabb, mint a középső. És a két vízszintes sem áll a helyzet magaslatán.
Feltűnő, hogy a vonalak hossza egységes, nem látszik a véletlen művének sem a függőlegesek, sem pedig a vízszintesek esetében.
Továbbá zavaró a vonal(ak) végénél található 6- ill. 5 db. pont, aminek nyilván van jelentősége.
Ebben az esetben szóba sem jöhet a "nehéz kezű mester"...
Ez a nézetkülönbség semmit nem von le a megállapításodból:
"V. Géza munkássága a legnagyobb elismerést érdemelné meg."
Szerintem a középen járás, a középút, középső út, a főút mind azonos tartalmat, mondanivalót hordoz.
Hogyan hozható kapcsolatba az ős-sel?
Úgy, hogy az ős ebben a kontextusban példaként szerepel, s mint ilyen, az arany középút megtestesítője. Nem is lehet más, hiszen az istenek, ősök (egyfelől) mindig a követendő viselkedésmintát jelenítették meg.
Jobban megnézve a kínai eredetit, úgy látom, hogy a középső út csak a fordításokban út. A kínai eredetiben 中行 zhōngxíng (magyaros átírásban csunghszing) van, ami szó szerint középen járást jelent.
Karlgren a 中 jel „observing the middle way, proper, right” jelentésénél Konfuciusz Lun jü (magyarul Beszélgetések és mondások) c. művére hivatkozik. Idézek belőle:
13:21
子曰：「不得中行而與之，必也狂狷乎！狂者進取，狷者有所不為也。」
A mester mondotta: „Ha már nem adatik meg, hogy olyanokat tanítsak, akik a közép útján járnak, legalább olyanokat szeretnék, akik lelkesek és kötelességtudók. A lelkesek előre haladnak és követik a példát, a kötelességtudók meg legalább nem tesznek rosszat.”
20:1
堯曰：「咨！爾舜！天之曆數在爾躬。允執其中。」
Jao mondotta: „Ó, Sun, az Égtől szabályozott rendben most te következel! Hűségesen tartsd meg mindig a középet (csung).”
