Későbbi keresztény legendák szerint a Brit-szigetek első keresztény templomát Gastonburyben építette Arimáthiai (Szent) József, aki a Biblia szerint Jézus számára a sírboltot adományozta, ill. keresztény legendák szerint a megfeszített Krisztus vérét egy keheylben fölfogta.
Egyes legendák még azt is tudni vélik, hogy Arimáthiai József és követői Kr. u. 50 körül szálltak partra Gastonbury környékén, de a régészek egyenlőre nem erősítették meg, hogy Britanniában ilyen korai keresztény templom lett volna.
Maga Glastonbury a primordiális tradíció egyik centruma volt, amit egyfajta hatalmas csillag-templom nyomainak jelenléte bizonyítani látszik, melyet a csillagképet ábrázoló, a földön körben elhelyezett gigantikus képekből álló alaprajz határoz meg: ebben próbálták látni még a Kerekasztal mintáját is.
Glastonbury volt a kereszténység terjesztésének fő központja Angliában, és ahhoz, hogy erre a presztízsre szert tegyen, krisztianizált formában magába próbálta olvasztani a korábbi észak-kelta hagyományokat, sőt magáénak követelte az ősi Avallon jelentését is. Glastoniát, vagyis Glaston-buryt korábban ygnis gutrin-nak hívták; ygnis bretonul szigetet jelent, gutrin pedig üveget...
Nem. A legenda szerint Avalon szigetén. Egy másik változat szerint halotti máglyáját egy naszádra rakták, meggyújtották a máglyát, a naszádot pedig a hullámok sorsára bízták. Valahol a Cornwall-félsziget nyugati csücskénél....
Julius Evola könyve a Kvintesszencia Kiadó gondozásában jelent meg, nagyon jó könyveket ad ki, ilyen többek között a Kard-Kereszt-Korona tanulmányfüzetek, melynek alapítóját, a Kard-Kereszt-Korona Szövetség elnökét, Dr. László Andrást személyesen ismerek. Ugyanis a lánya a barátnőm. :) A lényeg, hogy ezen füzetekben is olvashatni Arthur király legendájáról.
Julius Evola könyvét olvastad? A Grál misztériuma. Arthur király legendájáról is szól. Arthur király legendájának történelmi hátteréről tudnál könyvet ajánlani? Az is érdekelne.
Igen érdekes Baigent, Leigh és Lincoln könyve is, amit vagy 12 éve olvastam. Már felhasználták Barbara Thiering nézeteit Jézusról, és az általad idézett Grál-etimológiák is megtalálhatók náluk.
A parthus topikban is foglalkoztunk vele. Kiderült, hogy parthus eredetű mondáról van szó, amit valószínűleg szarmaták közvetítettek Britanniába. (Lásd Harmatta tanulmányát vagy Littleton és Malcor könyvét.)
A különböző szövegekben a Grál lényegében 3 formában jelenik meg:
1. Mint nem materiális, saját mozgásra képes, meghatározatlan és titokzatos természetű tárgy
("nem fából volt és nem is fémből, se nem kőből, szaruból vagy csontból.")
2. Mint kő, "égi kő" és a "fény köve".
3. Mint serleg vagy tál, gyakran aranyból, néha drágakövekkel díszítve. A Grált csaknem mindig "nők" viszik (másik, bármely keresztény rituálétól teljesen távolálló elem; papok ellenben nem jelennek meg.) Kevert forma a kőből, talán smaragdból, készült serlegé. A Grált olykor szentnek, máskor értékesnek minősítik:
"Ez az élők által birtokolható legértékesebb dolog."
-San Graal (Szent Grál)
-Sang Real (Valódi vér)
-Sang Regia (Királyi vér)
Eszembe jutott egy Indiana Jones film, melyben ki kellett választani a serlegek közül, melyik lehet a Grál. A szebbnél szebb serlegek között volt egy, ami egyszerű fából volt. Hát az volt az...
Arthur neve különböző értelmezésekre ad lehetőséget, ezek közül a leghitelesebb az, amely a kelta arthos, 'medve' és viros, 'férfi' szavakkal hozza kapcsolatba. Valójában a medve az ősi északi kultusz egyik szent szimbóluma, ugyanakkor a csillagászati szimbólikában a Nagy Medve megfelelője.
Engem igazán a Grál-mondakör és a Grál misztériuma érdekelne, ha tud valaki ebben segíteni.
Vettem a fáradtságot és végigolvastam a a topikot. Láttam, hogy nagyrésze a Carrhae-i vereséggel foglalkozik, ami nem egyébb mint egy félresikerült hadjárat és semmit nem mond el arról hogy honnan kerültek a nehézlovasok a római hadseregbe.
A második rész pedig Arthur legenda eredetét kívánja időben behatárolni.
Csak mert mindig előjön különböző topikokban. Carrhae ellenére a rómaiak rendszeresen szarrá verték a párthusokat.
Vissza Arthurhoz. Már a korai versekben is megjelenik a neve. A velszi Gododin-ban (kb 595) és máshol is, mint az áldott Arthur illetve ...nem volt Arthur. Annwn kincsiben pedig Arthur dicsőségét emlegetik. Tehát elmondhatjuk hogy már igen korán jelen volt a folklórban.
Az Arthuir monda más szereplői is megjelennek a korai irodalmi művekben, mint pl Vortigern De Excidio et Conquestu Britanniae Gildastól (6.sz eleje). Ahol Vortigent a szászok behívójának emlegeti (de nem őt egyedül). De sok későbbi históriában is megjelenik a neve. Ezek a históriák Vortigern uralkodását valamikor 370 - 440 közé teszik.
Most megy egy dokusorozat a Spektrumon szerda esténként Arthur király és kora címmel.
Valami ánglus profeszor vezeti, elég rendhagyó nézetei vannak a töriről.
Pl. azt állítja, hogy Britanniában az ún. sötét korban magasrendű városias civilizáció volt, meg azt is hogy az angolszász invázió tulajdonképpen nem is történt meg.
Csak azt nem értem, hogy az ánglusok akkor miért pont egy germán alapú nyelvet beszélnek...
Tavaly előtt olvastam egy könyvet, két walesi fickó írta.
Azt állítják, hogy az egész Arthur-mondakör kizárólag Wales területén játszódott le (tehát itt volt Camelot, Tintagel, Glastonbury, itt volt a Badoni és a Camlani csata stb.).
Sem Cornwallnak, sem Somersetnek és Dorsetnek nem tulajdonít semmilyen jelentőséget a szerzőpáros az Arthur-mondakörben.
Nagyon érdekes és olvasmányos könyv, érdemes elolvasni.
Nekem úgy magyarázta egy ukrán ismerősöm hogy a bozgor nem román hanem ukrán szó, városon kívülit jelent (bez gorod vagy valami hasonlóból kiindulva) utalva a bozgorok sátrazó-vándorló életmódjára. Mo-on ma már a cigányok sem sátraznak, maximum pár megszállott retro-ősmagyar bolyong a pusztán felidézve a "dicső múltat".
Sir Thomas Malory
Szerintem már itt is ajánlották:
Ez talán még nem volt, Wolfram von Escehbach nyomán dolgozza föl a témát: