Keresés

Részletes keresés

Glavingojn Creative Commons License 2017.06.23 -8 0 610

Rögtön két norvég nyelvet is tanulhatnál.

Előzmény: Törölt nick (606)
tutimagantanar (X) 2017.06.23 0 0 609

Sziasztok!

 

Ha magántanárt kerestek, nézzetek szét a TUTI magántanár-közvetítőn. Rengeteg nyelvtanár hirdetését találjátok a honlapon:

 

www.tutimagantanar.hu

 

Egyszerűen, gyorsan, ingyenesen, regisztráció nélkül lehet magántanárt keresni az oldalon. 

 

yulo62 Creative Commons License 2016.11.24 0 0 608

Az én érveim-ellenérveim:

 

Lengyel plusz: sokkal több ember beszéli. Gazdaságilag is jobban megérné, mert Lengyelországban jobbak a lehetőségek, mint a Balkánon. Továbbá, a lengyelek magyarok iránti szeretete szintén jól ösztönözhet. Azért is előnyös még, mert nem sokan beszélik Magyarországon. És az oroszhoz is közelebb áll.

Lengyel mínusz: a kiejtést nem tudom lelkileg feldolgozni. A nyelv hallgatása pár perc után már fáj a fülemnek ez a sok szsscszcszccszzscszszscs. Kb. két szót nem lehet úgy elmondani, hogy ne törjön ki a nyelved.

Nem is beszélve azokról az apró dolgokról, hogy pl.: a ż-ź-zi kiejtése csak a magyar fülnek egy zs-hang, de az valójában három különböző zs.

 

Szerb(-horvát-bosnyák-montenegrói) plusz: könnyű a kiejtés, elméletileg a nyelvtan is egyszerűbb. Nekem személy szerint nagyon tetszik hallgatni a nyelvet, tetszik, ahogy ők is megnyomják a hangsúlyos szótagot. Ha ügyes vagyok, akkor egyszerre tehetek szerb és horvát nyelvvizsgát is, még némi befektetéssel, megtanulva a sajátosságokat, mondhatom, hogy bosnyákul és montenegróiul is tudok.

Annyi kiegészítés neked, nekem úgy számoltak be szerbül tudó ismerőseim, hogy a jugó múlt miatt a tiszta szerbbel is (még) el lehet boldogulni Szlovéniában és Macedóniában, kb. mint a Baltikumban az orosszal, a 30+-osok még beszélik.

 

Szerb mínusz: kevesebb a gazdasági potenciál, kevesebb ember is beszélni. A Balkáni népek magyarokhoz viszonya sem olyan rózsás, mint a lengyeleké. Aztán, mindig lesz egy délvidéki, horvátországi magyar, aki jobban fog beszélni, mint te, ezáltal, Magyarországon is sokkal többen beszélik, mint a lengyelt.

Előzmény: Törölt nick (605)
yulo62 Creative Commons License 2016.11.24 0 0 607

Oroszul beszélek, kicsit ukránul is.

Előzmény: Törölt nick (605)
Törölt nick Creative Commons License 2016.11.24 0 0 606

Nekem pl. amikor arról kellett döntenem, hogy svédet, norvégot vagy dánt tanuljak, egyszerűen az anyanyelvi beszélők létszáma alapján döntöttem a svéd mellett.

Pedig hozzáteszem, hogy a norvégok számomra sok szempontból szimpatikusabbak, mint a svédek. :-)

Előzmény: yulo62 (602)
Törölt nick Creative Commons License 2016.11.24 0 0 605

Ha azt nézzük, hogy melyik szláv nyelvvel tudod magad megértetni a legtöbb emberrel és a legnagyobb területen, akkor még mindig vastagon az oroszt éri meg a legjobban tanulni.

 

Ha konkrétan a lengyel és a szerb között kell választani, akkor vedd figyelembe, hogy a szerb alapból ronda, a lengyel egy fokkal szebb, már amennyire egy szláv nyelv egy magyar anyanyelvűnek szép lehet.:-)

A szépség persze erősen szubjektív.:-)

 

Kérdés, hogy van-e valami konkrét célod ezekkel a nyelvekkel vagy csak a nyelvtanulás öröméért akarod tanulni azokat?

 

A lengyelt önmagában vagy 40 millióan megértik, a szer-horvátot összesen kb.20 millióan.

 

Szerintem a szerb-horvát alapján a szlovént, a macedónt és a bolgárt csak nagyon korlátozottan fogod érteni, ebben ellentmondok a nagy Fidelio mesternek. :-)

 

Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegro nagyjából, ahol biztosan elboldogulsz vele.

 

Előzmény: yulo62 (602)
yulo62 Creative Commons License 2016.11.24 0 0 604

...és ha már a macedónt, akkor a bolgárt is :)

Előzmény: [fidelio] Pirandus (603)
[fidelio] Pirandus Creative Commons License 2016.11.24 0 0 603

Ha szerbül tudsz, értesz horvátul+bosnyákul+crnagora, részben a macedont és részben a szlovént is)

A lengyel viszont önmagában nagyobb nyelv.

Előzmény: yulo62 (602)
yulo62 Creative Commons License 2016.11.24 0 0 602

Szerbet vagy lengyelt érdemes-e tanulni? Melyik jobb-rosszabb, szebb-csúnyább, könnyebb-nehezebb? (persze, ezek mind személyfüggők, kinek mi).

Mondjatok érveket-ellenérveket, akár teljesen szubjektív szempontból is.

Törölt nick Creative Commons License 2014.07.08 0 0 601

Komplett új  cseh  hanganyagot CD-kkel, tankönyveket, munkafüzetet , szótárt árulnék , teljesne új, de gözöm sincs hol tudnám elpasszolni...gondoltam megtartom, hátha lesz időm megtanulni , bár ennek kicsi a valószinüsége.

 

Mindenesetre ha valaki érdekel vagy részleteket kér, jelezze itt a topicban, benézek majd néha.

 

Olyan valakitől van, aki Prágában vette , emiatt angol nyelvre-vel van kombinálva, kizárólagos magyar nyelvtudás nem elég.

andrea21 Creative Commons License 2014.04.16 0 0 600

Itt az orosz, ha még aktuális.

 

Привет!
Меня зовут...............
Если ты читаешь это сообщение, пожалуйста, свяжись со мной. Мой адрес:..............(cím)
Мой электронный адрес.....................(mail)

Előzmény: Jack Prince (597)
tozioka Creative Commons License 2014.03.29 0 0 599

Sziasztok! 

Olyan kérdésem lenne, hogy a szerb nyelv mennyire nehéz? illetve milyen könyvből érdemes tanulni?

köszönöm

Baloghbacsi Creative Commons License 2014.03.25 0 0 598

Sziasztok!

 

Személyes tapasztalata van-e valakinek, hogy a szlovákot Horvátországban, vagy Szlovéniában mennyire értik meg? Valóban a szlovák lenne a szláv eszperantó, vagy inkább az ukrán? Olvastam itt röviden erről, de a személyes tapasztalat érdekelne.

 

Köszi.

 

Baloghbacsi

Jack Prince Creative Commons License 2014.01.08 0 0 597

Sziasztok!

A horvát és az orosz fordítása kéne az alábbi szövegnek:

 

"Szia! (...) vagyok. Ha megtaláltad az üzenetem, kérlek vedd fel velem a kapcsolatot! Címem:

E-mail címem:"

 

Szerb fordítást már kaptam, nyilván egy horvát is értené, de félő, hogy "kissé" megharagudna érte :-)

 

Köszönöm előre is :-)

Glavingojn Creative Commons License 2013.11.24 0 0 596

Ez a Vino nihil iucundius quisquam bibit latin közmondás fordítása lehet.

Előzmény: v_peti (593)
yulo62 Creative Commons License 2013.06.25 0 0 595

Gyerekek, mi ez a pangás?

v_peti Creative Commons License 2013.04.04 0 0 593

Senki nem ivott semmit sem édesebb, mint a bor.

 

Ezt a google fordító adta. Azaz magyarul kb. így hangzana: Senki sem ivott semmi édesebbet a bornál.

 

Szerintem ez alapján valamilyen szólás vagy közmondás lehet.

 


Előzmény: oobohr (592)
oobohr Creative Commons License 2013.04.04 0 0 592

Szlovénul tud-e valaki ?

 

Ez a mondat kellene magyarul:

Nihče še ni pil česa slajšega od vina.

 

Előre is köszönöm.

Inter-Lingua Creative Commons License 2013.02.25 0 0 591

Itt a tavasz előtti utolsó hete!
Még lehet beiratkozni!
Az Inter-Lingua nyelviskolában, Astoriánál március 5-től indulnak orosz kezdő és középhaladó 100 órás nyelvtanfolyamok különböző intenzitással.
Csoportok létszáma: 6-7 fő
Tanfolyamok ára: 52.000 Ft/ 100 óra
Tankönyvek ingyen.
Minden nyelvtanfolyam mellé ingyen 25 órás kommunikációs tréning.

LvT Creative Commons License 2013.02.22 0 0 590

A lengyel irodalomhoz sem értek.

Előzmény: cfddfc (589)
cfddfc Creative Commons License 2013.02.21 0 0 589

Nagyon értékes hozzászólások!

A lengyel irodalomhoz is értesz, mert volna egy kérdésem?

 

Előzmény: LvT (587)
v_peti Creative Commons License 2012.09.17 0 0 588

Kösz. Ez tényleg érdekes. Amúgy a konkrét hónapnevekre komoly szükség volt, mert valahogy az egyházi ünnepeket és a böjtöket ki kellett jelölni. Ezek ugyebár a naptártól függtek.

A mezőgazdasági munkáknál az időjárás volt a fontos. De az előbbiek miatt már gyakorlatilag az egyház jelenléte óta, azaz ca. 1000 éve kellett már valamilyen kalendárium. Így az ilyen "as" megoldásokat (Az ószláv listopadъ például eredetileg nem konkrét hónapot jelentett, hanem az őszi időszakot.) hamar rendezni kellett.

 

Előzmény: LvT (587)
LvT Creative Commons License 2012.09.16 0 0 587

Egyszer elkezdtem összeírni a párhuzamosságokat. Eddig jutottam, mielőtt abba nem hagytam:

*čŕ̩vьcь ~ *čŕ̩vьńь

Ősszl. *čŕ̩vьcь ’a rovarrajzással, a bíbortetű betakarításával kapcsolatos [időszak]’ < *čŕ̩vь ’féreg, kukac’ + -ьcь fn./kics.-képző; *čŕ̩vьńь ’a rovarrajzás, a bíbortetű betakarításának [időszaka]’ < *čŕ̩vь + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. czerwiec ’június; szikárka (Scleranthus spp.); bíbortetű, pajzstetű (Coccidae)’

–    cs. červen ’június’, červenec ’július’ (< červen + -ec kics.-képző)

–    ukr. elav. чéрвець (červeć) ’június’

–    br. чэ́рвень (čè́rveń) ’június’, nyj. чэ́рвец (čè́rvec) ’június’

 

Vö. lit. kirvelių̃ mė́nuo ’június, tkp. a férgek hónapja’

 

*grudьńь

Ősszl. *grudьńь ’[időszak, amikor a föld csak fagyott] röggel fedett’ < *gruda ’rög’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. grudzień ’december’, óle. ’november’ is

–    ócs. hruden ’december és január közti időszak’

–    szlk. nyj. hruden ’október’

–    or. rég. грýдень (grúdeń) ’december v. november’ < óor. грудьнь (grudьnь) ’november’

–    ukr. грýдень (hrúdeń) ’december’ < óukr. ’november’

–    br. nyj. грýдзень (hrúdzeń) ’december’ • br. грýдное врéмя (hrúdnoe vréḿa) ’időszak, amikor a földet csak csupasz rögök borítják; tkp. rögös idő’

–    szln. grúden ’december’

 

*květьńь

Ősszl. *květьńь ’virágzás [időszaka]’ < *květъ ’virág’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. kwiecień ’április’

–    cs. květen ’május’ [neologizmus]

–    ukr. квíтень (kvíteń), nyj. цвíтень (cvíteń) ’május’

–    óhv. cvijetanj ’május’

–    bg. nyj. цвéтен (cvéten) ’április’

 

*lipьcь ~ *lipьńь

Ősszl. *lipьcь ’hárssal, a virágzásával kapcsolatos [időszak]’ < *lipa ’hárs(fa)’ + -ьcь fn./kics.-képző; *lipьńь ’hárs(virágzás) [időszaka]’ < *lipa + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. lipiec ’július; hársméz’, nyj., óle. lipień ’július’

–    szlk. rég. lipeň ’június’

–    ukr. лúпень (lýpeń) ’július’

–    br. лíпень (lípeń) ’július’

–    hv. lîpanj ’június’

 

Vö. lit. líepos mė́nuo ’július, tkp. a hársak hónapja’, líepa ’hárs; július’

 

*listopadъ

Ősszl. *listopadъ ’levélhullás’ < *listъ ’levél’ + padъ ’esés’ (< pasti ~ padati ’esik’)

 

–    le. listopad ’november’, óle. ’október’ is

–    cs. listopad ’november; levélhullás’

–    or. листопáд (listopád) ’levélhullás’, nyj. ’ősz, szeptember’

–    ukr. листопáд (lystopád) ’november’

–    br. лiстапáд (listapád) ’november’

–    hv. lĩstopād ’október’, ’levélhullás (ideje), avarhalom’

 

*ľutъ

Ősszl. *ľutъ ’zord, kegyetlen, vad; éles, csípős’

 

–    le. luty ’február’, rég. ’január’ < le. luty czas ’hideg, zord idő’

–    ukr. лютий (ľútyj) ’november’

–    br. лю́ты (ľúty) ’november’

 

*pazderьnikъ

Ősszl. *pazderъ ’a len, kender szárának tilolás után visszamaradt rostmentes része’ + -ьnъ mn.-képző + -ikъ fn.-képző

 

–    le. październik ’szeptember’, óle. październy ’ua.’ is (tkp. ’a kendertörés, tilolás időszaka’)

–    kas. pazʒėřńik ’szeptember’

 

Vö. szemantikailag azonos br. кастры́чнiк ’október’ < br. кастрыца ’(len/kender)törek; pozdorja’.

 

*sěčьńь

Ősszl. *sěčьńь ’favágás [időszaka]’ < *sěč ’vágás, irtás [itt: fáké]’ (< *sěkti ’vág [éles eszközzel]’) + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. styczeń ’január’, rég. ’február’, óle. tyczeń ’ua.’, sieczeń ’február’ is • styczeń / tyczeń < sieczeń × tyka ’karó, rúd’

–    szlk. nyj. velký sečeň ’január’, nyj. malý sečeň ’február’

–    óor. сѣчьнь /сѣчень (sěčьnь / sěčenь) ’február; január’

–    ukr. сíчень (síčeń) ’január’

–    hv. sijêčanj ’január’

–    szln. nyj. sečen ’február’

 

*̩pьńь

Ősszl. *̩pьńь ’gabonaaratás [időszaka]’ < *̩pъ ’sarló’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. sierpień ’augusztus’

–    cs. serpen ’augusztus’

–    or. nyj. сéрпень (sérpeń) ’augusztus’ < óor. сьрпьнь (sьrpьnь) ’ua.’

–    ukr. сéрпень (sérpeń) ’augusztus’

–    hv. srˆpanj ’július’

 

*versьńь

Ősszl. *versьńь ’csarab(virágzás) [időszaka]’ < *versъ ’csarab’ + -ьnъ mn.-képző + -jь birt.-képző

 

–    le. wrzesień ’szeptember’, rég. ’október, november’ is.

–    ukr. вéресень (véreseń) ’szeptember’, óukr. вресень (vreseń) ’ua.’

–    br. вéрасень (véraseń) ’szeptember’, óbr. вресень, врешень (vreseń, vrešeń) ’ua.’

Előzmény: LvT (586)
LvT Creative Commons License 2012.09.16 0 0 586

Nem, az ukrán a lengyellel mutat párhuzamot, vö. le. kwiecień ’április’, nemcsak itt, hanem másutt is. A lengyel kwiecień egyébként a cseh květen egyik mintája is volt.

Előzmény: yulo62 (585)
yulo62 Creative Commons License 2012.09.16 0 0 585

LvT!

 

Már vártam, hogy feltűnj, más nyelvi topikokban nagyon jó hozzászólásaidat olvasgattam.

 

Ja, és köszönjük a magyarázatot!

 

A cseh květen-t vette át az ukrán kviteny (ami április)?

Előzmény: LvT (584)
LvT Creative Commons License 2012.09.16 0 0 584

> Elvileg minden szláv nyelvben megvoltak a régi hónapnevek. Arra lennék én is kíváncsi, hogy a latin miért ,,túrta ki" a szláv hónapneveket.

 

Nincs adat arra, hogy a szlávban valaha is lett volna saját hónapnévrendszer. A népi kalendárium a mezei munkákhoz igazodik, nem a tizenkét hónapos római rendszerhez. Ez utóbbit a római hagyományokat továbbvivő egyház terjesztette el. Mint ilyenkor történni szokott, a kulturális elemek terjesztése együtt járt a kapcsolódó szókincs terjesztésével. Ezért vannak a latin hónapnevek (az ortodox szláv nyelvekben a görög nyelv közvetítésével).

 

Ez az inkulturáció ott is megtörtént, ahol látszólag szláv hónapnevek vannak: valójában a hónapnevek jelentései a latin mintára alakultak ki. Az ószláv listopadъ például eredetileg nem konkrét hónapot jelentett, hanem az őszi időszakot. Ilyenformán amikor tudós középkori szerzők a szláv népi megnevezések egyikeként megpróbálták az egyházi kalendáriumhoz passzintani, bármelyik őszi hónapnak megfeleltethették: a oroszban a szeptembernek, a horvátban az októbernek, a csehben a novembernek. Jellemző a lengyel: ott a XV. sz.-ban még az októberre értették, majd a cseh mintájára átkerült a naptárban: tehát még egy nyelven belül sem feltétlenül egységes a rendszer.

 

A latin (görög) és a mintájukra kialakult szláv hónapnevek együtt éltek szinonimaként a legutóbbi időkig: ez így volt a magyarban is. A nyelvújítás, a nemzeti ébredés során az irodalmi nyelv kialakítása során dőlt el az egyes nyelvekben, hogy melyik sorozat lesz az irodalmi nyelv része. Ekkor még, ahol a szláv formák mellett döntöttek, az is megtörtént, hogy akkor fabrikáltak eladdig nem létező szláv neveket. A lengyelben saját hónapnevek vannak, azonban a május latin: maj. A május tekintetében több más szláv nyelv hónaprendszere is „lyukas” volt, de ott új alakokkal „befoldozták” a cseh květen ’május; tkp. virágos [hónap]’ pl. egy 1805-ös könyvben jelent meg.

Előzmény: yulo62 (574)
v_peti Creative Commons License 2012.09.16 0 0 583

Nekem is ez jutott eszembe. Bár attól tartok, hogy egy csehnek a nyeltvantanár elmagyarázza ezt érdekességképpen, míg egy szlováknak (aki valamennyi cseh nyelvet tanul, de latin hónapneveket használ, neki nem mondják el).

 

Mondjuk azért kíváncsi lennék, hogy 100 csehből ezt hány tudja, valamint 100 szlovákból ezt hány tudja.

Ha tudnék jól csehül, akkor a gyakorikerdesek.hucseh megfelelőjében megkérdezném, hogy szívta-e már meg valaki a lenygeleknél vagy a horvátoknál a hónapnevekkel?

 

Előzmény: yulo62 (582)
yulo62 Creative Commons License 2012.09.16 0 0 582

Tényleg, elnézést, elnéztem.

 

Igen, a horvát mediterránon ráadásul nem is hullik le minden levél.

 

Azért egyszer megnézném, ahogy egy horvát a ,,szláv" tudására hagyatkozva, LISTOPAD-ra foglal jegyet egy szállodában Prágában, és elutazik egy hónappal korábban...

Előzmény: v_peti (581)
v_peti Creative Commons License 2012.09.16 0 0 581

Biztos? Horvátéknál speciel október! Ami logikus lenne. Na de a cseheknél és a lengyeleknél meg előbb hullnak a levelek, mégis mindkét helyen ez novemberben van!

 

Előzmény: yulo62 (579)
v_peti Creative Commons License 2012.09.16 0 0 580

Na ja, én is észrevettem szótárazás és googlezás után, hogy nem mindegyik van mefelelően elcsúsztatva. Így még kaoutikusabbá válik a rendszer, és ugyanolyan zavaró a mai globalizált világban, mint az angol vs amerikai cipőméretezés. Csak kis elcsúszás van, ami pont arra elég, hogy ne legyen feltűnő, de sok bosszúságot okozhasson!

Előzmény: e_laca (578)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!