13. A gótok egy különítménye, mintegy hétezer főnyi, akik a frankokat segítették különböző helyeken, arra jutott, hogy a rómaiak nem fogják mérsékelni támadásukat, hanem őket magukat is hamarosan meg fogják támadni, így haladéktalanul Campsa(*14) erődjébe vonultak vissza. 2 A hely különösen biztonságos és jól megerődített volt, hisz egy meredek hegy tetején helyezkedett el, egy sor szikla meredezett ki belőle minden irányba, élesen emelkedve a hegycsúcs felé, ami az ellenséges roham számára hozzáférhetetlenné tette.
Amint ezek a gótok összegyülekeztek a mondott helyen, biztonságban érezték magukat és a legcsekélyebb hajlandóságuk sem volt a rómaiaknak megadni magukat. Valójában elszánták magukat rá, hogy minden erejükkel küzdjenek, bárki is támadná meg őket. 3 Az az ember, aki erre tüzelte őket egy Ragnaris nevezetű barbár volt, aki noha sem rokonuk sem honfitársuk nem volt, mégis ő volt a vezérük. Igazából a bitgor nevű hun törzshöz tartozott. Kiemelkedő pozícióját ügyessége, ravaszsága és azon képessége révén érte el, hogy személyes befolyást nyerjen bármilyen, akár jó, akár rossz eszköz fölhasználásával. Így hát azt tervezte, hogy folytatja az ellenségeskedést abban a reményben, hogy általa megnövelheti személyes presztízsét.
4 Narses tüstént ellenük vonult teljes erejével. Ám mivel lehetetlenség volt közel jutni az erődhöz váratlan rohamot indítva, s szó sem lehetett a kedvezőtlen terepen való küzdelemről, rendes ostromot határozott el, őrizve minden lehetséges utánpótlási pontot, annak érdekében, hogy biztosítsa semmi sem juthat be a bentiekhez, illetve hogy elrettentse őket attól, hogy kimerészkedjenek. 5 A barbárok azonban semmilyen valós kárt nem szenvedtek ezen eljárás miatt, tekintve igazából, hogy bőséges ellátmánnyal bírtak, ugyanis minden készletüket és legértékesebb tulajdonukat már előre ebbe az erődbe hordták, melyet áthatolhatatlannak véltek.
6 Ugyanakkor az a tény, hogy a rómaiak ostrom alá vették őket bosszúság forrása volt nekik, úgy érezték, hogy nagy szégyen lenne a számukra, ha beszorítanák és berekesztenék őket egy zárt területre meghatározatlan időre. Így gyakran kirontottak az ellenségre, abban reménykedve, hogy talán sikerrel járnak a területről való elűzésükben, ám ez a harc jellegtelen és eldöntetlen lett.
14. Miután a tél eltelt ezekkel a hadműveletekkel Ragnaris úgy döntött, hogy tárgyalni hívja Narsest. Miután engedélyt kapott tárgyalni, megjelent néhány ember kíséretében, s a két férfiú valahol a senkiföldjén találkozott, ahol hosszasan tárgyaltak. 2 Ám Ragnaris fölfuvalkodottsággal, mértéket nem ismerő dicsekvéssel teli tetszelgése, fölháborító követelései és általánosságban lenéző póza miatt Narses úgy döntött, hogy berekeszti a tárgyalást és haladéktalanul elküldi őt. 3 Azonban mikor az már a hegy tetejére ért, s nem volt messze az erőd falaitól, lopva és hangtalanul elővette íját, dühösen tervei meghiúsulása miatt, megfordult és nyilat lőtt egyenesen Narsesre. Elvétette. A nyíl mellé ment, s a földbe fúródott anélkül, hogy bárkit is megsebzett volna. 4 Ám a barbárt rögvest megbüntették árulása miatt. Arcátlanságán fölháborodva Narses testőre rálőtt. A nyomorult halálosan megsebesült, elkerülhetetlen jutalomként az ilyen ocsmány árulás elkövetéséért. Üggyel-bajjal szállította be kísérete az erődbe. 5 Két napig sínylődött még, majd szégyenteli halált halt, mely illő befejezése lett őrült hitszegésének.
6 Halála után a gótok, úgy vélvén, hogy többé már nincsenek abban a helyzetben, hogy ellenálljanak az ostromnak, biztosítékot kértek Narsestől, hogy nem fogja őket megfosztani életüktől. Amint megkapták az esküvel ellátott kötelezettséget, azonnal megadták magukat és föladták az erődöt. 7 Narses egyiküket sem végeztette ki, hisz eltekintve ama ténytől, hogy szavát adta rá, elképzelhetetlen lett volna, hogy hidegvérűen megölje a legyőzött ellenséget. Ugyanakkor hogy meggátolja a további zavarkeltésüket, valamennyit elküldte a császárhoz Konstantinápolyba.
Hallott már Szent Piroskáról? Attól tartok, hogy kevesen, mert ezen a néven nem is lehet megtalálni. ,Mint ortodox szent a görög Eiréne néven tartják számon a világtörténelemben. Valójában nem más ő, mint Szent László királyunk lánya, aki bizánci császárné lett!
Bizánc vs. Magyarország avagy I. Mánuel (Szent László unokája) megpróbálta függő helyzetbe hozni hazánkat. A zimonyi győzelem területi nyereséget és sarcot hozott neki, függést nem. Ráadásul halála után III. Béla mindent visszaszerzett. De nézzük most az 1167-ben ezen a napon vívott, s a közvélemény által alig ismert zimonyi csatát!
Nincs új a nap alatt. A "fórumozási szokások" terén a bizánciak nagyon előttünk jártak. :)
Petrosz Szikeliótész (Petrus Siculus)
(Részletek A paulikánusoknak nevezett manichaeusok története c. munkából)
1 Még ha helyénvaló is, hogy a tudatlanságot ne mutassuk be, mégsem burkolhatjuk hosszas hallgatásba azt, ami nem érdemel elhallgatást. „Az Úr bölcsé teszi a vakot” [Ps. 145/6.2] s előnyben részesíti az egyszerű beszéd hebegését, mely a hitből jő elő, a képzett szónokkal szemben, aki magyarázata során labirintusként veti ki szavai hálóját.
3 Nincs két külön csoport. A paulikánusok manichaeusok(*2), akik az általuk föllelt eretnekséget az elődeik eretnekségéhez adták, s a kárhozat ugyanazon örvényébe merültek. Még ha – miként a paulikánusok maguk állítják is – nem osztoznak a manichaeusok erkölcstelenségében, gondos őrizői az eretnekségüknek.
5 Ugyanezen küldetés során némi időt töltöttem a paulikánusok között Tefricében(*4), s gyakran beszéltem velük, s ugyancsak kérdezgettem utánuk óvatosan az ott élő ortodoxoktól. Újfent, hallottam ezeket az istenkáromlókat fecsegni arról, hogy tervezik maguk közül egy rész Bulgária országába küldését, hogy leválasszanak egyeseket az ortodox hitről, s a saját ocsmány eretnekségükre vigyék őket. Bátorította őket, hogy az isteni tanítás éppen csak megkezdődött, s úgy vélték, hogy könnyedén elvethetik a saját konkolyukat a tiszta és jámbor búzába. Ezek a szentségtelen emberek gyakran teszik ezt, s buzgón elfogadják a csapásokat és a veszélyeket annak érdekében, hogy személyes nyavalyájukat megosszák azokkal, akikkel találkoznak. Így jutottam el erre a megoldásra.
6 Ha értéktelen, bármiféle virtustól megfosztott vagyok is, rátok bízom amit igyekvőn fölleltem sokak biztonsága érdekében, tiszteletreméltó püspök társak …
Prológus: Péter Bulgária érsekéhez
7 A fény jelenléte szétoszlatja a sötétséget, s a pásztorok ébersége elűzi a banditák és fenevadak csapatait …
10 Az egyszerű emberek számára a legjobb dolog az, ha elkerülik ezeket a romlott embereket, ne háborodjanak föl rajtuk, s ne válaszoljanak a kérdéseikre, hanem maradjanak csöndben, ha kérdezősködnek, s ha lehetséges meneküljenek el a velük való magánbeszélgetések elől, mintha kígyók volnának. Az ilyen személy semmit sem nyer a velük való beszélgetésből.
11 Ez az amiért az átlagemberekhez beszélnek, hogy … részekre szaggassák a szent és isteni doktrínákat, ha nincs senki, aki értelmesen szembeszállhatna velük …
12 Így hát az átlagembernek az a legjobb, ha fölismerik őket, ám nem beszélnek velük, mely esetben a tapasztalatlanok veszélybe sodornák magukat a velük való beszéd révén. Nem könnyű ugyanis az egyszerűeknek, hogy ne söpörjék le őket, hisz az evangélium és az apostolok valamennyi szólását idézik a beszélgetés során, s fondorlatukat csak azok ismerik föl, akik igen járatosak a szentírásban.
13 Ha valamely hatalmassággal beszélnek, ez a romlott népség kitűnő jellemet tettet és álnokul megerősítik és vallják az igazhitű keresztények összes hitelvét.
15 Azt mondják, bár szentségtörő és istentelen módon, hogy Urunk és Istenünk emberré lett egy szűzben, s átkozzák azokat akik nem teszik ezt. És az Úr megtestesülésének minden részletét vallják,
egy dolgot szólva a szájukkal, s másikat a szívükben, s átkozzák lelkesen Manit hívei valamennyi romlott eretnekjével egyetemben(*5), továbbá Szamoszatai Pált.(*6)
16 Gonoszságuknak más, sokkal rosszabb tanítói és vezetői is vannak, mint be lesz mutatva. Egyszóval, mint a polip vagy a kaméleon, az alkalomhoz illőn váltogatják szokásaik és megjelenésük, hogy az oktalanok némelyikét megfogják. Ha valaki figyelmet szentel a zagyvaságuknak, annak fölfedik titkaik egy részét …
Sokáig tartották magukat a védők, ami részben a nemzetközi flottának is köszönhető volt, illetve, hogy a pápa álltak küldött utánpótlást a genovaiak a török flotta blokádját áttörve bejuttatták a városba. Legalább akkora lélektani hatása volt, mint amekkora segítséget jelentett. Térképrekonstrukcióval:
Fórumozási szokások a 6. századi Konstantinápolyban Agathias leírásában:
29. Volt ugyanis egyszer egy Uranius nevű szír, aki Konstantinápoly utcáin kódorgott. Hivatására nézve gyakorló orvos, s bár nem értette pontosan Arisztotelész egyik tantételét sem, mégis dicsekedett enciklopédikus tudásával, hatalmas önhittségét arra alapozta, hogy társaságban vitatkozó kedvű volt. 2 Gyakorta lehetett megtalálni a Basileios Stoa előtt, a könyvespolcoknál foglalva helyet fellengzős vitákban véve részt azokkal, akik ott gyülekeztek egybe, emberekkel akik ugyanazokat a régi jó frázisokat fitogtatják az Istenségről – hogyan határozzuk meg a természetét és lényegét, szenvedhetősége, különbözősége és más hasonlók(*35). 3 Zömük, merem állítani, olyan ember volt, akik még elemi oktatásban sem részesült, s nem is vitt megfelelő életvitelt, így valóban a „bolondok rohannak oda, hová az angyalok nem mernek lépni” esete állt fönn, hisz úgy vélték, hogy a világ legkönnyebb dolga kézbe venni a teológiát, azt a tárgyat, mely magasztos és megközelíthetetlen, mely az emberi értelmet meghaladja, s már puszta fölfoghatatlansága okán csodálatot és áhítatot ébreszt. 4 Tehát estefelé gyűltek egybe, minden valószínűség szerint valami részeges orgiát követően, és vidáman vetették bele magukat valami fennkölt, fölfoghatatlan téma rögtönzött megvitatásába. Az effajta viták aztán szükségképpen eldönthetetlen szőrszálhasogatásba fulladnak, mely sem meggyőzésre sem megvilágosodásra nem vezet. 5 Minden egyes ember kitartóan ragaszkodik a saját nézetéhez, míg végül az indulatok fölcsapnak a többiek hajthatatlansága miatt, s nyílt durvaságig jutnak, trágárságokat használva mint a kockajáték fölött civakodók. Végül a vitát berekesztik, a részes felek nehézkesen elválnak egymástól és az egész terméketlen gyakorlat csak arra jó, hogy ellenséggé tegye a barátokat.
Tisztára mint a Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topik. :)
A Regnum portálon volt egy cikk Szent István két hadjáratáról, a másik kérdésben tévedtem. A leirásban Fehérvár szerepelt, ezért nekem az általa alapított erdélyi püspökség jutott eszembe, aminek Gyulafehérvár a székhelye és nem Székesfehérvár.
Én azt olvastam Szent István Bizánc katonai szövetségese volt a Bolgárok ellen és a hadizsákmányból adományozott kincseket a püspöknek amikor megalapított egy püspökséget.
Talán ez segít: "1662-ben Zrínyi ágyútűzzel lövette szét Pécset, a város nagyrésze leégett." - Csatolt kérdés: miért nem tanítják ez a magyar gimnáiumokban?
Jómultkori előadáson az egyik császárról és betegségéről volt szó... valami a vizeléssel nem volt rendben, egyesek szerint a császár valamit maga elé tartott ha szükségre ment, hogy le ne vizelje magát, meg hasonlók. És azzal van gond, hogy nem tudom kiről van szó. :( Annyit tudok, hogy nem 700 utáni császárról van szó. Érdekelne mert szeretnék utánanézni, előre is köszi!
