Fórumozási szokások a 6. századi Konstantinápolyban Agathias leírásában:
29. Volt ugyanis egyszer egy Uranius nevű szír, aki Konstantinápoly utcáin kódorgott. Hivatására nézve gyakorló orvos, s bár nem értette pontosan Arisztotelész egyik tantételét sem, mégis dicsekedett enciklopédikus tudásával, hatalmas önhittségét arra alapozta, hogy társaságban vitatkozó kedvű volt. 2 Gyakorta lehetett megtalálni a Basileios Stoa előtt, a könyvespolcoknál foglalva helyet fellengzős vitákban véve részt azokkal, akik ott gyülekeztek egybe, emberekkel akik ugyanazokat a régi jó frázisokat fitogtatják az Istenségről hogyan határozzuk meg a természetét és lényegét, szenvedhetősége, különbözősége és más hasonlók(*35). 3 Zömük, merem állítani, olyan ember volt, akik még elemi oktatásban sem részesült, s nem is vitt megfelelő életvitelt, így valóban a bolondok rohannak oda, hová az angyalok nem mernek lépni esete állt fönn, hisz úgy vélték, hogy a világ legkönnyebb dolga kézbe venni a teológiát, azt a tárgyat, mely magasztos és megközelíthetetlen, mely az emberi értelmet meghaladja, s már puszta fölfoghatatlansága okán csodálatot és áhítatot ébreszt. 4 Tehát estefelé gyűltek egybe, minden valószínűség szerint valami részeges orgiát követően, és vidáman vetették bele magukat valami fennkölt, fölfoghatatlan téma rögtönzött megvitatásába. Az effajta viták aztán szükségképpen eldönthetetlen szőrszálhasogatásba fulladnak, mely sem meggyőzésre sem megvilágosodásra nem vezet. 5 Minden egyes ember kitartóan ragaszkodik a saját nézetéhez, míg végül az indulatok fölcsapnak a többiek hajthatatlansága miatt, s nyílt durvaságig jutnak, trágárságokat használva mint a kockajáték fölött civakodók. Végül a vitát berekesztik, a részes felek nehézkesen elválnak egymástól és az egész terméketlen gyakorlat csak arra jó, hogy ellenséggé tegye a barátokat.
Tisztára mint a Magyar őstörténet, magyar honfoglalás topik. :)
A Regnum portálon volt egy cikk Szent István két hadjáratáról, a másik kérdésben tévedtem. A leirásban Fehérvár szerepelt, ezért nekem az általa alapított erdélyi püspökség jutott eszembe, aminek Gyulafehérvár a székhelye és nem Székesfehérvár.
Én azt olvastam Szent István Bizánc katonai szövetségese volt a Bolgárok ellen és a hadizsákmányból adományozott kincseket a püspöknek amikor megalapított egy püspökséget.
Talán ez segít: "1662-ben Zrínyi ágyútűzzel lövette szét Pécset, a város nagyrésze leégett." - Csatolt kérdés: miért nem tanítják ez a magyar gimnáiumokban?
Jómultkori előadáson az egyik császárról és betegségéről volt szó... valami a vizeléssel nem volt rendben, egyesek szerint a császár valamit maga elé tartott ha szükségre ment, hogy le ne vizelje magát, meg hasonlók. És azzal van gond, hogy nem tudom kiről van szó. :( Annyit tudok, hogy nem 700 utáni császárról van szó. Érdekelne mert szeretnék utánanézni, előre is köszi!
Mondjuk az a Nicephoros Phocas aki 880 táján elfoglalta Dél-Itáliát + aki a bolgárok ellen is harcolt, az a császár Nicephoros Phocas nagyapja volt. A császár apját is, fiát is Bardosnak hívták, tehát az sem volt egy ritka név a családban.
Ez komoly problémának tüník, olyannyira, hogy a magyar történelmeből is tudok kapásból egy hasonlót.
A tehetséges hadvezér Zrínyi Miklós 1529-ben részt vesz Bécs védelmében, majd 1542-ben, 1556-ban, stb legyőzte a törököket, majd 1566-ban meghalt Szigetvárnál. 80 évvel később ZM horvát bán lesz, 1663-64-ben a téli hadjáratban legyőzi a törököket, majd 1664-ben egy vadászaton meghal.
Hát, ezekből az adatokból kellen megállapitani ZM korát...
A továbbiakban N.P. 885 körül meghódította Calabriának a szaracénok által elfoglalt összes zúgát. 100 évvel később N.P. sztratégosz egy bizonyos II. Baszileiosz [976-1025...nem semmi] ellen szervezkedik, ezért megölik 1022-ben...
Közben egy N.P. nevű hadvezér 962. január-februárjában Kisázsiában 50-60 várost vagy várat foglal el, ezért pajzsra emelik és a pátriárka megkoronázza 963-ban.
Hát, ezekből az adatokból kellen megállapitani N.P. korát...
