Szabó Dezsőtől lehet idézni antiszemita értekezéseket, náciellenes cikkeket, de ha nagyon keresgetnénk az életművében, talán még kommunizmust dícsérő passzusokat is. Iszonyú káosz lehetett a fejében, de mivel nagyon szuggesztíven, pengeéles humorral, és gyönyörű magyar nyelven írt, sokkal nagyobb hatással volt olvasóira, mint egy átlagos publicista.
És mivel egész életében egoista hatásvadász volt, imádott az éppen uralkodó poltikai áramlatokon gúnyolódni. Bármi mellett tudott érvelni, de ha abban látott kihívást, hogy a tegnapi állítása ellenkezőjét bizonyítsa be, akkor azt tette. Szerintem az ő esetében nem az a fontos, hogy mit írt, hanem hogy hogyan írt. Az életműve nélkül szegényebb lenne a magyar nyelv. Az Életeim című regénye és jópár novellája fenn fog maradni akkor is, ha már senki nem emlékszik rá, mennyi hülyeséget írt le ezek mellett.
Kérdezd meg nagymamát, hogy 30 évesen hitte-e, hogy hol végzi?
Ami az urutazást illeti, az nem kis esély, én nem gondoltam ilyen nagyra. Sokkal kevesebbet sem vagyok hajlandó elfogadni.
Nekem Kolbe nem mártír - de nincs annál nagyobb dicsoség, mint hogy lám, akad akinek az.
Dear JT! Asszem elmondtunk mindent, két álláspontot védünk, mindketto szép feladat, de egyikünk sem mi vagyunk igazán. Te sem vagy olyan megbocsátóan jó, amilyennek mutatod magad és én sem tudok olyan keményen hinni az erkölcseimben.
Mégsem baj, ha ütköztetjük ezeket az elveket, legfeljebb nem jutunk tovább az ezer éve újra és újra lefolytatott hasonlókénál.
N e m a k a r o k j ó l e n n i, hogy aztán te majd megbocsáss a gyilkosaimnak
tudod jól, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhetnél marhavagonba. ugyanakkora esélyed van erre mint az űrutazásra. ez van. amúgy, a gyilkosoknak való megbocsátást, illetve a mártír Kolbenak való megbocsátást filozófiai tévedés összekeverni.
És nem kell jónak lenni, ha a bun megváltható azzal, hogy apró szeletekre vágjuk és kikeressük a jóságot belole - legyen miért szeretni a szerethetetlent. nem kell Jézusnak lennünk, arra ott volt o maga - és én sajnálom, ot sem hiszem.
Nagy maflaság azt gondolni, hogy vannak kicsi, megbocsátható bunök, mert azok a kicsik álltak össze A Bunné. Ha részenként megbocsátjuk, megbocsáthatóbá tesszük az egészet. Olyan nincs, hogy kicsit vagyunk antiszemiták - az olyan, mint kicsit terhesnek lenni. Természetesen nem mind vagyunk egyformán bunosok - ezt sosem mondtam. De a megmondóemberek, írók, mqvészek, politikusok felelossége nem mosható ossze a kocsmai zsidózók felelosségével.
Az antiszemitizmus az én szememmel nézve azért A Bun természetesen nem az egyetlen) mert Auschwitzhoz vezetett. És én azok közé tartozom, akiknek a történelemszemlélete szerint egy történelmi tényt nem elegendo önmagában vizsgálni, hanem azt összefüggéseiben muszáj látnunk. Ma már tudjuk, hogy hová vezet a gyqlölködés, ami helyes kicsi szalonzsidózásnak indul, vagy kedves nacionalista viccnek. (Most Boszniára gondolok, mert az nem olyan régen volt. csak szerették a hazájukat, ugye? És csak olyan rosszul tették, hogy tízzrek haltak bele Jugoszlávia széthullásába...
És pusztán azért, mert nem tanultak semmit - például - Auschwitzból. Mert nem hitték el, hogy az újra és újra megtörténhet. nem azért mert Auschwitz az azbszolút bun maga, hanem mert Auschwizt az abszolút bun egyik megtestesülése. Az egyik megjelenési formája.
Nincs meggyónás, és feloldozás - az a papok dumája.
Egy fontos dolgot hadd mondjak, Tündér:
Én nem megyek soha többé békésen marhavagonba.
N e m a k a r o k j ó l e n n i, hogy aztán te majd megbocsáss a gyilkosaimnak.
a helyzet az, hogy ezzel abszolutizálod az antiszemitizmust mint bűnt. márpedig az antiszemitizmus annak mezei változatában a hülyeségekhez és nem a bűnökhöz tartozik. Auschwitz üzenetének totális félreértésének tartom a dolgot. az antiszemitizmus ostoba előitélet, emberi tévedések láncolata.
Magyarországon nagyjából mindenkit a melegek megvetésére neveltek. meg kell tanulnunk, hogy számos kiváló, mondhatni szent ember is meleg volt, ergo, a melegek a priori megvetése közönséges ostobaság. vannak nagyon durván arabellenes zsidók, és az a tény, hogy nem öltek arabokat Auschwitzban nem jelenti azt, hogy arabellenesnek lenni, szemernyit is helyesebb mint zsidóellenesnek lenni.
jónak kell lenni. van úgy hogy baromi nehéz, nem sikerül. akkor újra és újra meg kell próbálni.
Már bocsánat, számomra - nem lévén hívo keresztény, - ugyan mit jelentene a gyónás, meg a bunbánat? :-O
Ami a megbocsájtást illeti, megbocsátásnak ott a bosszú hiánya. Eszembe sincs bármiféle megtorlás. Szabadon lehet olvasni, eloadni, imádni szarleku embereket. Mi kell ennél több?
Hogy már ne is mondjuk el a szarról, hogy szar?
Ne tessen már belebambulni a híveknek való ócska közhelyekbe. O meggyónja, mi meg odatartjuk a másik orcánkat.
Helyesen tette és odafönn biztosan beszámítják neki. (Bár magam nem hiszem, hogy lakott lenne a fenti szféra, de legyen ez az o bajuk.)
Szeretni ot ezért nem azoknak kéne, akik miatta (is) a halálba mentek. Béke van, Tündér és a béke azt jelenti, nem bántjuk egymást. de nem felejtjük ek és nem oldozunk fel senkit - egyik sem a mi dolgunk.
Igen, ez vitathatalan különbség köztünk. Én nem csak hajlandó vagyok, hanem kötelességemnek érzem. Ki mondta, hogy Szabó Lorinc kilógna a sorból?
És nem mondtam, hogy rosszlány vagy, tündér, csak azt, hogy te annak bocsátasz meg, akinek akarsz - azért vagy tündér. Én meg nem vagyok az. Egy ember vagyok, akinek ennél többet ér rengeteg rokona, akiket nem ismerhetett meg.
És ember meg van ilyen is olyan is.
Én azok közé tartozom, akik nyugalmat akarnak és békét. De felejtést és feloldozást, azt nem.
Szent Miksa (Maxmillian Kolbe) antiszemita kiadót tartott fent, azután bement egy zsidó helyett a gázba Auschwitzban. Az emberek változnak, könyörgöm. Saulokból időnként Pálok lesznek, ennek a lehetőséget mindig nyitva kell hagyni, ez a zsidó-keresztény hagyomány lényege.
És Szabó Lőrinc ? Khmm... Én nem vagyok hajlandó szarházinak nevezni valakit csupán azért mert fiatalon antiszemita hülyeségeket írt le. Kivéve, ha jelenleg is fiatal az illető :)) Egy röhej ez az egész. Én vagyok a rosszfiú mert a VMT antiszemita elnöke ügyében kinyitottam a szám, és most én leszek a rosszfiú mert megbocsátok Szabó Dezsőnek :)))
Ha te a tevékeny antiszemitizmust összemérhetonek tartod az "összeférhetetlen ember" fogalmával, akkor asszem valóban másképpen látjuk a világot.
A szarjancsik - akikrol itt szóvan - részesei voltak a bunnek. Kicsiny porszemek voltak a bun homoktengerében, nem mondja senki hogy nem. De - és talán tudod: minden relatív - sokkal nagyobb homokszemek az átlagpolgárnál. Mert hatottak - és hatnak ma is sokakra.
Ezért a minimum, hogy megvesse oket minden tisztességes ember. Ez ekölcsi kötelesség. Nem bosszúról van szó, hanem a megvetésrol. Az pedig igen csekély fizetség a nyormorultul elpusztultakért. Csekély fizetség, de jár. És ami jár, azt nem szabad elvenni.
Petőfi és Ady is összeférhetetlen, elviselhetetlen emberek voltak, mégis szeretjük a verseiket. Más az esztétika és más az etika. Nem muszáj a kettőt összekeverni.
Szabó Dezso arról tehet, hogy az aljasságával hozzájárult ahhoz - és sokkal többel, mint a kocsmában zsidózó átlagpolgár - hogy a világ rosszabb legyen. Szabó Dezso tehet arról, hogy kik istenítik: mert nekik írt, és nekik akart tetszeni. Ugyan már ne vicceljünk: nem arról van szó, hogy valaki egész életében napraforgókat festett és pünkt a gyilkosok rajongnak érte.
Szabó és sokan mások megérdemlik, hogy annak nevezzük oket, amik. Még ha Jó Tündér föloldozza is: mert az nem a mi dolgunk: sem enyém, sem Jó Tündéré. Nincs megbocsátás itt lenn azoknak, akik nem viselkedtek emberként. hogy odafönn van-e, arról nincsenek információim.
Válaszd külön. Szabó Dezso és a többiek - akiket említettem és akiket nem - akkor is szarjancsik, ha gyönyörut írtak (volna). És a felelosséguk sokkal nagyobb annál, semmint, hogy gyomlálgassunk az emlékükbol. Ízlés dolga: én egy szarjancsi gyönyöru lelkére és virágzóan szép munkásságára nem vagyok kíváncsi. De akinek van gyomra hozzá, olvassa - ez egy szabad ország, ahol szabadon vásárolhatóak a könyvei.
Szerintem külön kellene választani, hogy milyen író volt és megint más az, hogy milyen ember. Remek írásai voltak, az Életeim gyönyörű, de szinte minden írásából sugárzik valami egészen magával sodró nyelvteremtő erő és szuggesztivitás. Az, hogy a tehetségét mikor milyen (hol jó, hol rossz) ügyekre tékozolta, illetve hogy mekkora egóval rendelkező, milyen ember volt, megint más káposzta.
Szerintem egy csodálatosan író szörnyeteg lehetett.
Hát sokat nem változtat a tényen, hogy egy antiszemita szarjancsi volt mind a ketto - még az sem, hogy Bajcsytól Telekiig, vagy éppen Németh Lászkóig sokan mások is azok voltak. Egy író, vagy Teleki esetében egy miniszterelnök felelossége sokkal nagyobb annál, mint hogy egy bocsánatkéréssel el lehetne intézni. Amihez hozzájárultak, az jóvátehetetlen. (Hogy mennyire, arra Szabó DezsQ a példa: nézd meg, kik istenítik ma? Na ez a felelosség, barátom.
Nincs is ezen mit vitatni, hogy olyik késobb megpróbál jó útra térni, az csak egy jó tündért hat meg. :) Bár te vagy, jó tündér nincs ám. :)
Szabó Dezsőnek volt egy antiszemita korszaka, de pl. már a numerus clausust is ellenezte, a zsidó törvényeket pedig kifejezetten támadta. Görénykurzusnak nevezte a Horthy rendszert. Szabó Dezső akkor volt antiszemita amikor Bajcsy-Zsilinszky. Szabó Dezső minden valószínűség szerint antifasisztaként és mondjuk ki filoszemitaként halt meg, vannak akik szerint szándékosan éheztette halálra magát, vélhetően teljesen tönkrement fizikai és pszichés értelemben az ostrom alatt. Egyébként halála előtt spanyolországi száműzetésben Nyírő József is elszámolt a nyilas múltjával, Nyírő klasszissal jobb író volt mint Wass Albert. Wass összevissza hazudozott a múltjáról, az ÉS-ben megjelent egy cikk, kitalálta, hogy 1943-ban a Gestapo bejött a szerkesztőségbe ahol dolgozott. A legkevesebb, hogy a szerkesztőség munkatársai nem ismerték utólag, de 1943-ban ugye a Gestapo nem nagyon ment be sehová Magyarországon.
A nyilas szellemiség ellen rendszeres kirohanásokat intézett az 1934-től írt Ludas Mátyás füzetekben, melyek 1942-ig, amikor a cenzúra lehetetlenné tette azok további megjelenését, Szabó közírói munkásságának legfőbb fórumát jelentették.
Szerintem ezek A Szabó Dezső munkák, a rövidebb elbeszélésektől ill. az Életeimtől eltekintve.
Szabó már a háború előtti időktől kezdve szenvedélyes dühvel támadta a nyilas mozgalmat, amelynek eszméivel soha semmiféle közösséget nem vállalt. Lakásából 1941-ben kihajította az őt személyesen felkereső Szálasi Ferencet. A nyilasok 1942-ben többször életveszélyesen megfenyegették.
A nyilas szellemiség ellen rendszeres kirohanásokat intézett az 1934-től írt Ludas Mátyás füzetekben, melyek 1942-ig, amikor a cenzúra lehetetlenné tette azok további megjelenését, Szabó közírói munkásságának legfőbb fórumát jelentették. Szintén a nyilasok és a német szövetség elleni támadás volt a Megfojtott kakas című regénye, melyet egy művészeti folyóiratban jelentetett meg 1942-től. Ez az egyetlen nyilasellenes regény, amely a szélsőséges mozgalom működésének időszakában megjelent Magyarországon.
Az író ugyanis hevesen ellenezte a Németországgal kötött szövetséget, ám publikálási lehetőségei az egyre fokozódó cenzúra miatt 1943-tól (egy 1944-ben megjelent, elvont elmélkedéseket tartalmazó cikksorozattól eltekintve) már szinte alig voltak; ettől kezdve főleg előadásokat tartott.
A német megszállás után nyilas és volksbundista körösk ismét megfenyegetik. A német nagykövet fegyveres őrt rendelt a háza elé, hogy el ne hurcolják őt a nyilasok. Szabó személyes ellenkezése miatt az őrt később visszavonták a Rákóczi téri lakás elől. Lakásának ablakára a főváros ostroma idején lövéseket adtak le a nyilas terrorlegények...."
Az Életeim szerintem is csodálatos. Hamar magával ragad a hangulata, az önimádatán túlteszi magát az ember -- ott különben is keveredik öniróniával, sőt az ostrom alatt írt részek érzelmességgel --, cserében az éleslátásáért, humororáért, szótalálmányaiért. A nőkhöz való viszonya viszont pszichológusi elemzést igényelne, tud valaki ilyet?
Az 1982-es, bukaresti kiadáshoz Molnár Gusztáv írt szenzációs előszót. (Később azt nyilatkozta, sikerült magára haragítani vele Szabó Dezső lelkes híveit és ádáz ellenfeleit egyaránt.) Az a kiadás mérsékelten van kiherélve, tudtommal főleg a fehérvári zsidózós részek. Úgy hallottam, Magyarországon 1990 előtt csak önkényes válogatás jelent meg belőle. 1990 után Püski, bár a nyomdailag gyengébb Kriterion-kiadást ma is jobban szeretem kézbe venni.
