Az amazon.com-on írták: "I still wonder why the hell i didn`t discover this earlier...i`d thrown all my you too see these? to the toilet....oh no,the environment doesn`t deserve that..i`d like to thank Mr. Google and Mr. Kazaa for giving me the opportunity to discover and listen to this band.Just one listen to Second skin and i was aware that rock music was not dead,only hibernating....
Lyrics are dark,intense,reflexive and introspective (post punk era),dealing with fear,human condition,trust,religion..trying to provide us with answers to our own existence.("i must be less than human in God`s size" ).Guitarwork here is pure ornament, one heavy chorused and delayed guitar on the one side of the bridge sings to the other muted stacatto guitar on the other side keeping permanent connection.I wonder what these guys could have done if they`d used today`s guitar multieffect racks.Drummer John Lever is the secret weapon of the band leading the rhythm section with mastery.If dinosaur bands such as U2,The Cure,The Mission and recent ones such as Interpol,The Stills don`t fulfill your expectations try this,you`ll blame yourself for having missed it.It`s my case. "
Mintha én írtam volna...
A kultikus poszt-punk alapzenekar, a The Chameleons idén ünnepli Script of the Bridge c. albumuk 35. évfordulóját, melyet az Interpoltól kezdve a Killersen és az Editorson át, rengeteg kortárs előadóra hatott. Most, a legendás albumot Mark Burgess dalszerzővel az élen május 17-én a Dürer Kertben élőben is meghallgathatjuk.
A The Chameleons a 80-as évek egyik kultikus poszt-punk zenekara. A middletoni négyes műfaji hatása vitathatatlan, olyan zenekarok jegyzik őket ihletőjükként, mint a The National vagy az Interpol. Legmeghatározóbb albumuk az idén 35. évfordulóját ünneplő Script of the Bridge, amivel tulajdonképpen letették a ma ismert poszt-punk hangzás alapjait, a visszhangos gitárok és a melankolikus dallamok vitathatatlanul különböztek minden addigitól. A zenekar az évek során többször felbomlott és újra összeállt, majd miután 2003-ban végleg elbúcsúztak egymástól, 2009-ben az alapítók között lévő Mark Burgess énekes, dalszerző, basszusgitáros és a tavaly elhunyt John Lever dobos megalapította a ChameleonsVox-ot, életben tartva és egyben folytatva az anyazenekar életművét. Most, Mark Burgess és társai a Script of the Bridge 35. évfordulója kapcsán elevenítik fel ezt a nagyszerű albumot, melyet május 17-én mi is meghallgathatunk a Dürer Kertben.
Örülök, hogy idetaláltál, annak meg különösen, hogy tetszik (vagy tetszett?) ez a zene. Ajánlanám a sorlemezeket, ha nincsenek még meg az összes, aztán diskurálhatnánk róla, ha van kedved...
Hm, úgy néz ki, hogy az 'available' nem jelent semmit, legalábbis nem ingyenesen elérhetőséget. Passz. Még próbálkozom, és beteszem a linket, de nem sok esélyt látok. Én azt javaslom inkább, hogy rendeld meg a netről cd-n (mondjuk a Wave lemezbolton keresztül, ők nem drágák) az első 3 albumot. Megéri, hidd el ;-).
az a baj, hogy én csak kollégiumból tölthetek le zenéket, és semmilyen programot nem lehet telepíteni, sajna. Esetleg tudnál néhány oldalt, ahonnan lehet letölteni?
Egyébként már hallottam néhány számát az együttesnek; ezért akarok még többet! :)
Én a SoulSeek nevű filecserélőt használom, immár évek óta. Ingyenes, könnyen kezelhető, megbízható, nincsenek ideg- és számítógépnyűvő ad/spyware-ek. Komplett albumokat találsz, nem csak Chameleons-t, hanem gyakorlatilag mindent. Én már teszteltem, rengeteg ritkaságot is találtam, úgyhogy hihetsz nekem. A többi filecserélőt akár el is felejtheted. Ha zenei tipp kell, csak szólj!
Igazad van, valóban nem összecsapott munkák, hanem minden bizonnyal jól átgondolt, "koncepciózus" borítók. Elismerem, hogy ez az egész ízlés kérdése, de mivel hozzám leginkább talán a szürreális, abszurd képi megjelenés áll (festményekben is), így azért is szeretem ezeket a korai borítókat, mert úgy tűnnek nekem, mintha festmények volnának (a "tudattalan" világa). Önálló képként is kitenném a falra. Festhette volna akár Dali is, vagy valamelyik avantgarde festő a XX. század elején, miután letette Freud könyveit... :-)
A másik topicból folytatva a beszélgetést, ezek a borítók se pont az én világom, de elismerem, hogy ezekkel azért megdolgozott valaki, és nem egy másfél perc alatt összecsapott amatőr Photoshop-munka, mint a "Why Call It Anything?".
Szia Rajongó! :)) Nahát én nemismerem ezt a Kemáleon U.S.Át, gondolomom ez valami heorinista-buzeráns zene lehet, viszont + szerertnélek kérni, hogy a Kozsót ne bántsad többé, mert Ő nagyonsok fiatal tehetségre volt nagy 6ással pl. zenész Társamra Szintis Szilire is, és nagyon szeretjük a zenéjét, és vagyunk itt Gyomaendrödön néhányan haverok akik megkeresünk ha még 1X bántani mered a Kozsót és akkor nem állunk yót magunkért +nézheted MAgadat utánna.
Az isten verje szanaszét szájba ezt az új index-szoftvert, mindig elcsúsznak a szövegek és a képek!!! Elnézést, csúnya lett, de ez az új index-rendszer miatt van... Éljen a trendiség, fejleszteni, version 1.0, 2.0, 3.0... és így tovább a végtelenig, ha kell ha nem, miközben azt is elbasszák, ami jó volt és működött... :-((((
A Second Skin az első, Script of the Bridge c. nagylemezükön található, nekem is egy kedvencem. Erős dal.
Pár albumborító, amely egyúttal ajánló is, ezeket feltétlenül próbáld valahogy beszerezni (jobb híján letölteni), akár időrendi sorrendben is (célszerű különben így hallgatni):
1983:
1985:
1986:
====
Itt tartok egyelőre, de van még jópár soralbum, szépen az összeset meghallgatom, maximalista fanatikus módon. Nem is gondoltam volna különben, hány és hány zenében köszön a stílusuk vissza. Ahogyan az ő zenéjükben is. Ember legyen a talpán, aki megmondja ki hatott már kire. :-) Ez volt a csodálatos az egészben: rengeteg invenciózus zenész volt, akik soha nem tanulták a zenét (leszámítva nagyon kevés new wave zenekart, mint pl. a Police tagai), mégis egyedit és időtállót, valódi művészetet voltak képesek létrehozni.
Például az első Chameleons lemezen én erős Teardrop Explodes és Modern English (nagyon kis Cult-ot is) hatást érzek, de mindettől függetlenül olyan erős és eredeti a lemezük, hogy feltétlenül ott a helye a "klasszikus" new wave gyűjtők kollekciójában.
túlzás lenne azt mondani, hogy ismerem, de a second skin címu számuk rajta volt egy válogatáskazettán amit kb 200 ft-ért vettem, manchesteri zenekarok peel sessionos felvételei voltak rajta, na és arról én ezt a számot hallgattam a legtöbbet. de albumborítót meg semmi mást nem ismerek tolük ezen kívül. kellene?
