Keresés

Részletes keresés

vatikán Creative Commons License 2015.07.16 0 0 106

"Szerintem az emberi logika az ismeretek és azok elvonatkoztatott részleteinek összefüggéseiből áll. Nem más, mint az ismeretek speciális rendezése egy adott témával kapcsolatban. Ez az emberi logika. Ha a vallásokat emberi logikával akarjuk megközelíteni, eleve tévúton járunk, mert a hitről nincs információ, csak elképzelés - ezen kívül a transzcendens "logikája" számunkra ismeretlen. Jó példa az idegen civilizáció és a földi élet találkozása - valószínű, hogy az idegen civilizáció nem értené a mi, földi logikánkat. A matekot, mint példát, szerintem azért nem szerencsés említeni, mert a matematika egy öntörvényű összefüggéshalmaz, zárt összefüggések összessége, de nem mint logikai összefüggés.
Ha vallási értelemben gondolkozunk a logikáról - ha létezik Isten és transzcendens logika, az érti a mi logikánkat - az emberi logika azonban a transzcendencia logikáját nem tudja megérteni, mert nincsenek arról alapvető ismeretei."

 

Szerintem ebben sok igazság van. Amivel még szorosan összefügg a logika, az a kauzális törvény...(ok-okozat).

 

tekipna Creative Commons License 2015.02.20 0 0 105

Elgondolkodtató, nagyon elgondolkodtató.

Előzmény: E.A. .sk (104)
E.A. .sk Creative Commons License 2015.02.12 0 0 104

Elnéztem, mert asztigmatikus a látásom és száraz szembetegségem is van, no meg siettem is vele!

 

Egyébbként az "igazságtartalom logikámhoz" mit szólsz? Nem csak a formális része érdekes a logikának, hanem az informális része is. Lényege az, hogy az igazságtartalmat szét vagy össze lehet írni, úgy hogy ha kell, akkor megengedjük a mellékhatást is közben.

Előzmény: tekipna (103)
tekipna Creative Commons License 2015.02.10 0 0 103

Nem Einsteint írtam, hanem Eisensteint... -- Egyébkén stimmel...

Előzmény: E.A. .sk (102)
E.A. .sk Creative Commons License 2015.02.10 0 0 102

Avval, hogy az egész több a részek összegénél a Gestaltizmus és a rendszerelmélet foglalkozik. Nem Einstein talált ki mindent. Lásd az interneten Ludwig von Bertalanffy -t !

Előzmény: tekipna (101)
tekipna Creative Commons License 2015.02.09 0 0 101

És/vagy 1+1=3!

 

Eisenstein a montázst, a képek egymás mellé állításának módját tekintette a film lényegének. Felfogását az 1+1=3 képlettel szokták jellemezni: két egymást követő kép összhatásából olyan új jelentés születhet, amely jelentést önmagában egyik kép sem tartalmazza.

 

Előzmény: képértelmű (100)
képértelmű Creative Commons License 2015.02.03 -1 0 100

Amikor 5=6

Valóban, nagyon érdekes az észrevételed. 

Előzmény: vizenkullogó (5)
E.A. .sk Creative Commons License 2015.01.27 0 0 99

link -> A portálocskámra feltettem egy új tanulmányomat, az a címe, hogy link -> "Az igazságtartalom logika elmélete". Gondoljátok át, aztán írjátok meg a véleményeteket róla ide. A lényege az, hogy az igazságot szétírni vagy összeírni lehet, miközben mellékhatások is felléphetnek közben.

IGAZ123 Creative Commons License 2010.10.02 0 0 98
Szerintem az emberi logika az ismeretek és azok elvonatkoztatott részleteinek összefüggéseiből áll. Nem más, mint az ismeretek speciális rendezése egy adott témával kapcsolatban. Ez az emberi logika.

Ha a vallásokat emberi logikával akarjuk megközelíteni, eleve tévúton járunk, mert a hitről nincs információ, csak elképzelés - ezen kívül a transzcendens "logikája" számunkra ismeretlen.

Jó példa az idegen civilizáció és a földi élet találkozása - valószínű, hogy az idegen civilizáció nem értené a mi, földi logikánkat.

A matekot, mint példát, szerintem azért nem szerecsés említeni, mert a matematika egy öntörvényű összefüggéshalmaz, zárt összefüggések összessége, de nem mint logikai összefüggés.

Ha vallási értelemben gondolkozunk a logikáról - ha létezik Isten és transzcendens logika, az érti a mi logikánkat - az emberi logika azonban a transzcendencia logikáját nem tudja megérteni, mert nincsenek arról alapvető ismeretei.
Előzmény: Nautilus_ (96)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.27 0 0 97
A válasz nagyon egyszerű, de nem is ez a lényeg ebből a kérdésből. A kérdés ugyanis manipulatív, nem logikai. Ez a fajta emberi "logika" képes arra, hogy önmaga ellen szóló kérdést fogalmazzon meg. Logikai kérdés a logika ellen....:)


Nem feltétlenül értek egyet. A logika ugyanis, bármi legyen is az ontológiai státusza, intuitív.
Arra rákérdezni, hogy van-e olyan kő.., stb., értelmesnek tűnik.

Csak ez számít: hogy mit érzünk értelmesnek. Más támpontunk alig van, illetve egy: a kvantummechanika paradoxnak tűnik, de visszaigazolja a világ az elméletet.
De ez itt irreleváns.
Előzmény: IGAZ123 (94)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.27 0 0 96
A logika az emberi gondolkodás eredménye, nem isteni teremtés "tárgya". Az ember agya is a biológiai evolúció során tökéletesedett - halmozódott fel a tudás a memóriában és a felhalmozott tudás az összefüggéseket Logikaként foglalja össze.


Kedves IGAZ123,

amit írsz, valami részben olyasmi, mint amit én is írtam. Van azonban ellenérv. Ha ugyanis az evolúciónk sikeres - és eddig az -, akkor a logika valamilyen értelemben "igaz" a világban, legalább bizonyos részleteiben.

A kérdés mármost az, hogy Isten tudna olyan világot teremteni, amelyben egy-egy általunk helyesnek érzett logikai szabály egyszerre helytelen lesz? Például 2+2=5, a szokásos szám-definíciókkal, és összeadással?

Egy biztos: ha ez lehet is, átlátni ennek lehetőségét nem vagyunk képesek.

Ha egy idegen civilizáció mondjuk mégis (vagy Isten maga), az fejlettebb, mint mi.
Előzmény: IGAZ123 (93)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.09.26 0 0 95
Maximálisan egyetértek veled ebben.
Előzmény: Nautilus_ (91)
IGAZ123 Creative Commons License 2010.09.26 0 0 94
"Logikailag például a "tud-e Isten akkora követ alkotni, amelyet ő maga sem tud felemelni", jellegzetes impredikatív definíciót tartalmaz: az alkotott kő definíciójában maga Isten is szerepel, aki a követ alkotja/definiálja."

A válasz nagyon egyszerű, de nem is ez a lényeg ebből a kérdésből. A kérdés ugyanis manipulatív, nem logikai. Ez a fajta emberi "logika" képes arra, hogy önmaga ellen szóló kérdést fogalmazzon meg. Logikai kérdés a logika ellen....:)
Előzmény: Nautilus_ (92)
IGAZ123 Creative Commons License 2010.09.26 0 0 93
"Továbbá hangsúlyozom, hogy kérdés: Isten a világ megalkotásánál a logikát is megalkotta, vagy az a puszta létezés, Istentől független, sőt, afölötti szabályainak rendszere, egy releváns kérdés."

A "hivatalos" vallástól elrugaszkodó elképzelésem van. Isten nem tyúkot és tojást teremtett (vagyis nem a kifejlett embert), hanem a kémiai evolúcióba programozta a biológiai evolúciót - amelyben benne foglaltatik az ember létrejötte, összes képességével. A logika az emberi gondolkodás eredménye, nem isteni teremtés "tárgya". Az ember agya is a biológiai evolúció során tökéletesedett - halmozódott fel a tudás a memóriában és a felhalmozott tudás az összefüggéseket Logikaként foglalja össze.
Előzmény: Nautilus_ (86)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.26 0 0 92
Logikailag például a "tud-e Isten akkora követ alkotni, amelyet ő maga sem tud felemelni", jellegzetes impredikatív definíciót tartalmaz: az alkotott kő definíciójában maga Isten is szerepel, aki a követ alkotja/definiálja.
Lényegében önreferencia.



Másrészt persze a "tud-e Isten akkora követ alkotni, amelyet fel tud emelni?" is impredikatív, de nem ellentmondásos. Szóval el kellene az impredikativitás problematikus részeit határolni (pl. negáció szerepel a defionícióban?).
Ez matematikai probléma is, és elég reménytelennek látszik. Mint Ramsey írja, az impredikativitás sokszor teljesen ártalmatlan, nyugodtan használható.
Előzmény: Nautilus_ (91)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.26 0 0 91
A mindenhatás tulajdonsága természetesen halmazelméletileg értelmetlen, mint az összes halmaz halmaz kifejezés


Egyrészt, mint megjegyeztem, az összes halmazok halmaza ellentmondásos, de abban az értelemben nem értelmetlen, ahogyan a fgvhokoktrgkoede véletlen sztring.

Az ellentmondást azonosítani az értelmetlennel: metafizikai álláspont!

Másrészt, az összes halmazok összessége valódi osztály; érdekes lenne tudni, hogy egy rendszeres teológiában Isten mindenhatósága vajon valamiféle korlátozott létezőként korlátozatlanul értelmes, mint a halmazelméletben a valódi osztály?

Logikailag például a "tud-e Isten akkora követ alkotni, amelyet ő maga sem tud felemelni", jellegzetes impredikatív definíciót tartalmaz: az alkotott kő definíciójában maga Isten is szerepel, aki a követ alkotja/definiálja.
Lényegében önreferencia.

A halmazelmélet összes antinómiája impredikatív volt.
Általános álláspont, hogy a predikatív matematika ellentmondásmentes.
Előzmény: dr.Akula úr (90)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.09.24 0 0 90
Ellentmondásos egy elmélet, ha benne levezethető fi és nem fi is. (fi formula) A mindenhatás tulajdonsága természetesen halmazelméletileg értelmetlen, mint az összes halmaz halmaz kifejezés, ezért lenne jobb Istent egyszerűen csak isteninek definiálni, amiben bele lehet érteni, hogy fölötte áll a következő, magyar nyelvi kódszótárral jól meghatározott jelentéskörrel bíró szavaknak: értelmes és értelmetlen, ellentmondásos és ellenmondásmentes
Előzmény: Józsikácska3 (88)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.24 0 0 89
A: Rendben van, vizsgáljuk meg a dolgot.
B: Mondd el nekem, milyen a nem-fehér fehérség...
A: Ilyen nincsen.
B: És lehetne? Teremthető, létrehozható lenne?
A: Nem, hiszen nem azért nincsen, mert még nem teremtette meg vagy hozta létre valaki, hanem azért, mert maga a meghatározásunk nem vonatkozik semmilyen létrehozható dologra, mert ellentmondásos.
B: Tehát a nem-fehér fehérség létrehozásában nem a Teremtő van korlátozva, azaz nem azért nem tudja megteremteni, mert nem mindenható, hanem azért, mert mi magunk olyasmit fogalmaztunk meg, ami látszólag értelmes, valójában azonban nem az?
A: De, igen.
B: És ha azt kérnénk a Teremtőtől, teremtsen egy bmprxzyhcnnn-t?
A: Tessék? Micsodát?
B: Ugye, értelmetlen dolog olyasminek a teremtését elvárni, amit olyan kifejezéssel írunk le, aminek nincs értelme, azaz amelyhez nem tudunk valamilyen dolgot társítani.
A: Annyira értelmetlen, hogy mindjárt a kérdést sem értettem.
B: Ha jól meggondolod, a nem-fehér fehérséggel is pontosan így van ez, és így van ez azzal a kővel is, amelyet az sem tud felemelni, aki minden követ fel tud emelni... Csak az emberi nyelv azon csalóka tulajdonsága tesz köztük különbséget, amellyel az egyes szónál kiterjedtebb alakú értelmetlenségeket jólformáltnak és elvileg értelmezhetőnek mutatja, a szó-méretű értelmetlenségeket meg nem, holott egyformán érvényes rájuk az, hogy nem tudunk nekik semmilyen objektumot megfeleltetni, így tehát nem tudunk a velük való cselekvésre, mondjuk a megteremtésükre vonatkozó értelmes kérdést sem megfogalmazni.




Elolvastam a linket, és ez a fő érv.

A filozófus erre azt mondhatja, hogy a 'bmprxzyhcnnn'-nak nincs szemantikai jelölete, és struktúrája sem, míg a nem-fehér fehérség értelmes, jelölettel bíró részekből van összerakva. Ez mindenképpen különbség, amely alkalmas metafizikai kontextusban akár lényegi is lehet.

Az ellentmondás korántsem értelmetlen a különböző filozófiákban, a kettő nem feltétlenül azonos. Hegelnél, valamint a kortárs dekonstrukcióban is megjelenik.
Úgy hivatkoznak rá, mint ellentmondásra, amelyben intuitíve mégis van értelem.

Azután vannak dialektikus logikák is - ezek szintén értelmesnek, jelölettel bírónak tartják a logikai ellentmondást. Vannak ún. parakonzisztens modellek is.

Ne feledd, hogy a fizikában (relativitáselmélet, időutazás mondjuk) sokan elfogadják, hogy lehet logikai ellentmondás (időutazás), nem zárják ki. Nem dolgunk, hogy ennek értelmességét most megvitassuk, de ez egy létező jelenség - sokaknak az ellentmondás tehát intuitív.
Előzmény: Józsikácska3 (88)
Józsikácska3 Creative Commons License 2010.09.23 0 0 88

Úgy gondolom bizonyos logikai alapelvek Istennel együtt adatottak, pusztán fogalmuknál fogva. Ilyenek például a szükségszerű vs. esetleg lét. Vagyis az által, hogy van valami (Isten), és nem pusztán semmi, akkor már azáltal különbséget teszünk a levő és nem levő dolgok között. Ezt is nevezhetjük logikai alapelvnek.

 

Így például lehetetlen az olyan állítás, hogy "nem létező létező" mert fogalmilag önellentmondást tartalmaz, így nem is létezhetik. Ehhez hasonló a "négyszög alakú kör" is.

 

Érdemes ezt a rövid kis cikket elolvasni, jól összefoglalja:

A kő és a mindenhatóság

Előzmény: Nautilus_ (86)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.23 0 0 87
Szóval az isteni tulajdonságok halmaza nem zárt a komplementer képzésre... :)


Amikor a logika megváltoztathatatlanságáról beszélsz, gondolj a kvantumlogikára, amiről korábban beszéltünk már.

Ez persze annyira spekulatív vita, hogy jobban már nem is lehetne:))))))
Előzmény: dr.Akula úr (85)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.23 0 0 86
>>Aquinas, Thomas - Summa Theologica Book 1 Question 25 article 3: Whether God is omnipotent?

„Isten mindenhatóságát úgy lehetne meghatározni, mint Isten kifelé cselekvő hatalmának végtelen tökéletességét, s ez a hatalom kiterjed mindenre, ami önmagában nem ellentmondásos. De a belső ellentmondás (pl. „négyszögű kör”) nem korlátozza Isten mindenhatóságát, hiszen az ilyen dolog nem is létezhet.”<<


Köszönöm. Szögezzük azonban le, hogy a "hiszen az ilyen dolog nem is létezhet" kijelentésre való hivatkozás helyessége felteszi, hogy Isten nem változtathatja meg azt, ami eléggé evidens.
Vagyis eszerint az, ami számunkra elképzelhetetlen, és tagadása intuitíve hibás, Isten számára is az.

Továbbá hangsúlyozom, hogy kérdés: Isten a világ megalkotásánál a logikát is megalkotta, vagy az a puszta létezés, Istentől független, sőt, afölötti szabályainak rendszere,
egy releváns kérdés.
Előzmény: Józsikácska3 (84)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.09.23 0 0 85
Szóval az isteni tulajdonságok halmaza nem zárt a komplementer képzésre... :)
Előzmény: Nautilus_ (83)
Józsikácska3 Creative Commons License 2010.09.23 0 0 84

Aquinas, Thomas - Summa Theologica Book 1 Question 25 article 3: Whether God is omnipotent?

 

„Isten mindenhatóságát úgy lehetne meghatározni, mint Isten kifelé cselekvő hatalmának végtelen tökéletességét, s ez a hatalom kiterjed mindenre, ami önmagában nem ellentmondásos. De a belső ellentmondás (pl. „négyszögű kör”) nem korlátozza Isten mindenhatóságát, hiszen az ilyen dolog nem is létezhet.” (Magyar Katolikus Lexikon)

 

„…A keletiek liturgiája a Hetvenes fordítás alapján Pantokratór-nak nevezi a Mindenhatót. Ennek a szónak eredeti értelme Istennek minden ember fölötti uralmát jelentette. Később belevették az egész teremtés fölötti uralmát is, amit azelőtt Kozmokratór szóval jeleztek. A nyugatiak által használt Omnipotens elnevezés szintén egybefogta ezt a két fajta uralmat, sőt idők során egy harmadik jelentést is felvett, Isten hatalmának egy egészen sajátos ,,megkötését'': Isten mindent megtehet, kivéve azt, ami fogalmilag ellentmondást tartalmaz. Az így fogalmazott, és újabban ,,sztatikus''-nak mondott mindenhatóság hiányzik a kinyilatkoztatás forrásaiból, azért a legtöbb hittudós nem tekinti a dogma szerves alkotórészének, hanem csak igen valószínű hittudományos következtetésnek.

    Eszerint Isten mindenhatósága elvileg nem terjedhet ki arra, ami akár logikailag, akár erkölcsileg lehetetlen, metafizikai értelemben tehát egyenlő a semmivel. Logikai lehetetlenség pl. a logikai alapelvek (azonosság elve stb.), vagy a 2 X 2 = 4 ellentéte. Erkölcsileg lehetetlenség a bűn, mert ez Isten akaratával való szembeszegülés, már pedig csak szkizofrén őrült képes arra, hogy szembe kerüljön saját akaratával. Meghalni sem képes Isten, hiszen lényege a halhatatlanság, saját lényegével pedig nem kerülhet ellentétbe. Nem képes felemelni egy nála nehezebb követ, mert ilyen kő nincs, el sem képzelhető.

    A legújabb teológia nem tagadja az ilyen okoskodás jogosultságát, de figyelmeztet, hogy nem minden esetben alkalmazható teljes biztonsággal. Mert igaz ugyan, hogy Isten a mértéke annak, hogy mi lehetséges logikailag vagy erkölcsileg, Isten lényegét átlátni azonban nem vagyunk képesek, ezért nem minden esetben mondhatunk biztos ítéletet arról, hogy mennyiben egyeztethető össze valami az Isten lényegével.” (Előd István: Katolikus dogmatika)

 

„Ami önmagában ellentmondó, azt természetesen Isten sem akarhatja, mivel ez ellentmondana Isten saját lényének, amely minden teremtett lény ősoka.” (Rudloff-Kolos: Rövid dogmatika)

 

„Ami belső képtelenség, vagyis ami lényegileg semmi, csak üres szó: azt persze Isten sem teheti. De amiben belső, fogalmi ellentmondás nincs, aminek bölcs és nagyszerű célja s értelme van: azt Isten mindenesetre megteheti.” (Bangha Béla - Világnézeti válaszok)

 

„Nehézség. Úgy tetszik, hogy Isten mindenhatóságának határt szab a logika és ethika: Isten nem teheti meg nem történtté azt, ami egyszer megtörtént, nem alkothat négyszögű kört; nem vétkezhetik, nem semmisítheti meg önmagát stb.

    Megoldás. A mindenhatóság csak a mindenre vagyis a valók összességére terjeszkedik ki. A logikai és metafizikai ellentmondások nem valók, hanem semmik; tehát nem valósíthatók meg. S ép ezért helyesebb azt mondani, hogy ezek nem valósulhatnak meg, mint azt, hogy Isten nem valósíthatja meg. A vétkezés lehetsége pedig nem tehetségnek, erőnek, hanem tehetetlenségnek, gyöngeségnek velejárója és jele. Jól mondja tehát Szent Ágoston: „Isten mindenható; s mert mindenható, meghalni nem tud, csalódni nem tud, csalni nem tud, és amit az apostol mond: magát megtagadni, önmagához hűtelen lenni nem tud”. Az isteni mindenhatóság ugyanis egy az isteni bölcsességgel és szentséggel, maga a megvalósult logika és ethika, forrása minden logikai és ethikai valóságnak és igazságnak, nem pedig a semminek. Damiáni sz. Péternek és másoknak azt a törekvését, mely az ellentmondás elvét, mint a mindenhatóság korlátozóját, Istenre nézve érvénytelennek akarta kimondani, Szentviktori Hugó óta a hittudósok egyértelműleg visszautasították.” (Schütz Antal: Dogmatika)

 

Vagyis Isten mindenhatósága azt jelenti, hogy Isten korlátok nélkül mindent megtehet, kivéve, ami fogalmi ellentmondást tartalmaz.

Isten mindenek felett teljes és tökéletes hatalommal uralkodik (omnipotens). Ez a mindenhatóság lényege. A mindenhatóság azonban nem terjed ki arra, ami akár logikailag, akár erkölcsileg lehetetlen, vagyis lételméleti értelemben egyenlő a semmivel. Tehát nem képes „nálánál nehezebb követ felemelni”, vagy „szögletes gömböt” teremteni.
Előzmény: Nautilus_ (83)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.23 0 0 83
a hagyományos keresztény (katolikus) válasz az, hogy Isten mindenhatóságát úgy kell értenünk, hogy Istent mindent megtehet, ami nem tartalmaz fogalmi önellentmondást. Tehát például "négyszög alakú kört" nem tud teremteni.

Itt nem a természet törvényei korlátozzák, hanem mivel ezek fogalmilag önellentmondás tartalmaznak, ilyen dolgok nem is létezhetnek.



Nagyon érdekes! Eszerint Isten mindenhatósága itt korlátozott. Ha van erre valamilyen forrásod, kérlek, írd meg.


Valóban nagyon erős filozófiai álláspontnak tűnik azt feltételezni, hogy Isten logikai evidenciákat is meg tud változtatni. De joggal mondhatná valaki, hogy a logikát is Isten teremtette - mint szabályokat, és ha akarná, meg tudná változtatni őket, éppen úgy, mint a fizikát.

Sokak szerint az evidencia kulturális, vagy evolúciós fogalom.
Attól, hogy nem tudunk valamit elképzelni, Isten még képes lehet rá.
Előzmény: Józsikácska3 (82)
Józsikácska3 Creative Commons License 2010.09.23 0 0 82

Pedig a hagyományos keresztény (katolikus) válasz az, hogy Isten mindenhatóságát úgy kell értenünk, hogy Istent mindent megtehet, ami nem tartalmaz fogalmi önellentmondást. Tehát például "négyszög alakú kört" nem tud teremteni.

Itt nem a természet törvényei korlátozzák, hanem mivel ezek fogalmilag önellentmondás tartalmaznak, ilyen dolgok nem is létezhetnek.

Előzmény: Nautilus_ (79)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.23 0 0 81
Akkor valószínűleg elég egyoldalú, és nem igazán tárgyilagos, vagy ez elhamarkodott ítélet lenne tőlem?


Well, ez egy két évezredes gondolatrendszer.

Az első mikroprcesszor terve biztosan érdekes a Smithsonian Intézetnek, amely amolyan iparművészeti múzeum az Egyesült Államokban:))

Én azonban kutatómérnök vagyok, és az érdekel - mondjuk -, hogy hogyan forszolunk ZF+AD felett, vagy hogy a Kiválasztási Axióma alatt mi mondható a Wadge-hierarchia rendezéséről, vagy hogy az admissible orákulumok kiszámítási képessége éppen a konstruktív hierarchia megfelelő szintjeinek következményei-e, vagy hogy hogyan definiálható tranzitív valódi osztálymodell, amelyben az összes rendszám ott van, szuperkompakt számossággal?
Előzmény: dr.Akula úr (80)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.09.23 0 0 80
Akkor valószínűleg elég egyoldalú, és nem igazán tárgyilagos, vagy ez elhamarkodott ítélet lenne tőlem?
Előzmény: Nautilus_ (78)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.23 0 0 79
Az Isten mindenható, és mindent tud, tudja a gondolatainkat is, ezért a logikája utolérhetetlen számunkra (nem kijátszható, mint a mienk).

Kedves Amet


Jellegzetes probléma az analitikus filozófiában, hogy Isten kényszerül-e elfogadni a logikát, a logikai igazságokat, még akkor is, ha például végtelen formulákra is képes egyszerre rálátni (mint Husserl írja kb.).

Általában az a felfogás, hogy Isten, ha gondolkodik, ha helyesen, akkor logikusan teszi azt, ahogyan mi is.

Isten képtelen például elérni, hogy a Peano axiómarendszerben 2+2=5 legyen.

A kontinentális hagyomány szerint (ha az elmélet elfogadja Isten létezését) viszont általában Isten képes ellentmondásosan, mégis helyesen gondolkodni. Isten, aki létrehozza a létezőt, annyira különbözik tőlünk, hogy számunkra valóban transzcendens; létrehozza a logikát, az evidenciát.

Ha úgy szeretné, akár többfajta evidenciát is létrehozhat, és így változtathatja a logikát.
2+2=5 lehet, még akkor is, ha minden más változatlan a logikában. Ezt persze mi nem tudjuk felfogni sem. (vagy csak mint hibát)
Előzmény: Amet (62)
Nautilus_ Creative Commons License 2010.09.23 0 0 78
Tudsz róla néhány sor jellemzést írni?


A FSZEK-ben olvasható, és én persze olvastam is. Bolberitz az arisztotelészi ún. tradicionális logikát vallja magáénak, a Frege-Boole-féle modern, klasszikus logika alkalmazását nem tartja elfogadhatónak.

A szimbolikus logika kívül esik ezen a könyvön.
Előzmény: dr.Akula úr (77)
dr.Akula úr Creative Commons License 2010.09.20 0 0 77
Tudsz róla néhány sor jellemzést írni?
Előzmény: Józsikácska3 (76)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!