Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az gondolkoztat el, és itt nagyon szembetűnő volt, ha egy ember elmegy ilyen helyekre, akkor miért pont itt dobálja el a szemetét... ami szeméthalmaz van lent, az bődületes. Ide járnak sörözni, borozni, a müa. palackokról ne is beszéljünk? Ha már levitte, akkor miért nem viszi haza? Vagy a sok buzernyák, akik szétlopták, csak azok hagynák lent? Nem értem, biztos én vagyok a hülye na...
tegnap megnéztük a BARSZ 504-et, és Nagytevelt. Klassz volt nagyon. A BARSZ 504-el kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy annak nincs normálisan járható ki/bejárata? Csajok is voltak velünk, mi ugyan lementünk vmi vészkijárat szerü csapóajtós kerek nyílláson, de Ők nem tudtak. Lent találtunk olyan lépcsős nagy ajtót, ami bejárat lehetett, de kintről be volt temetve. Bejárás után egy másik ilyen lukon préseltük ki magunkat, de marha jó helyszín, nagyon tetszett.
Így igaz. Először 2003-ban voltam ott, majd tavaly tavasszal, nyár elején. Nagy csalódás volt. 17 év alatt minden rohadt, semmit nem tettek az üzemeltetők az állag megóvásért. Az eszközök mellett nincsenek táblák a megnevezésekkel, a harcászattechnikai adatokkal. Össze vannak keverve a légvédelmi tüzéreszközök a tábori és a páncéltörő eszközökkel. Az egész egy nagy katyvaz, a kiállítás nélkülözi a szakértelmet.
Ha érdekli a haditechnika, és tudod kellőképpen fegyelmezni (a balesetveszély miatt) akkor okvetlen. Egyébként egyedül, vagy baráti társasággal, hogy ne untass senkit, és ne frusztráljon a "menjünk már", mert látnivaló van bőven... ;)
kicsit OFF, de vélemény érdekelne. Pintér Művek, Kecel. Érdemes a gyereketet elvinni oda? A weboldal elég jó, érdekesnek tűnik, márciusban nyit (ha lehet)...
Van egy "Lenti katonaság" című topic is, gondolom abban is elférne, amúgy úgyis eléggé döglött... Hátha vannak ott olyanok, akik érintettek voltak, vagy hallottak valamit a balesetről.
Már szerintem olvastam, de nem baj, ez részletesebb, meg már rég volt mikor olvastam.
Volt egy másik katonavonatos baleset is, abban alvó katonákkal teli vagonok valahogy elszabadultak és azok ütköztek. Gyakorlatról mentek hazafelé, nem lett volna szabad beszállniuk, de megengedték nekik, fáradtak voltak, éhesek, hideg volt. Vagy ez ugyanaz a történet, csak én és más írását olvastam és arra emlékszem?
Mivel pont egy hete volt az esemény szomorú évfordulója, gondoltam beteszem a történetet, hátha valaki még nem olvasta, vagy nem hallott róla:
1969. január 31-én 9-en haltak meg Herenden, amikor is 7:57-kor a Herend állomás IV. vágányán álló 1866/a sz. tehervonatba kb. 70 km/h sebességgel beleütközött az M40-217 pályaszámú mozdonnyal továbbított Szombathelyről Budapestre tartó 1807. sz. gyorsvonat.
Az 520-045 pályaszámú gőzmozdonnyal közlekedő, a Lenti Gépesített Lövész ezred (MN 6783) páncélosait szállító katonavonat mozdonya az ütközés következtében a közvetlenül utána besorozott kocsit maga alá gyűrte, az utána következő, katonák által elfoglalt 2 db Gub fedett teherkocsit pedig rányomta a negyediknek besorozott tankszállító kocsira.A tehervonaton utazók közül annak vonatvezetője és 8 katona a helyszínen belehalt sérüléseibe, további egy ember a veszprémi, egy pedig egy budapesti kórházban hunyt el, 28 katona súlyosan 16 könnyebben megsebesült. A gyors-vonaton 5 fő súlyos 17 könnyebb sérüléseket szenvedett, köztük a mozdony- és vonatvezető, valamint két jegyvizsgáló is.
Aznap reggel eseménytelen napra számítottak a herendi vasútállomáson. A Lenti Gépesített Lövészezred katonái egy gyakorlatról indultak haza, 6 óra 33 perckor 1866/a vonatszám alatt érkezetek meg Herend vasútállomás IV. vágányára. A mozdonyvezető szolgálati ideje lejárt, itt várta a leváltóját, azonban az a vonat, melyen a váltó mozdonyvezető utazott 5 percet késett, így a katonavonat, nem tudott időben elindulni. Ennek ellenére a még szolgálatban lévő éjszakás váltókezelő úgy számolta, hogy a katonavonat még a Szombathely felől érkező gyorsvonat előtt el tud menni. Gondolván, hogy a 1866/a számú vonat, még a gyorsvonat előtt elmegy, az éjszakás váltókezelő kiment, majd át állította a IV. vágányra terelő 5-ös számú váltót kitérő állásba, majd visszatérve az őrházba, a váltózár kulcsot az asztalra helyezte és a zászlóját rátette. Ennek tényét viszont már nem jelentette, figyelmét ez után pedig folyamatosan elterelték, először egy ács kereste a váltókezelőn az elhagyott pénztárcáját, majd megérkezett a nappalos váltókezelő, ám segítség helyett, az újonnan vásárolt kabátjával kezdett dicsekedni. Az asztalra pillantva észrevette a zászló alá került váltózár kulcsokat, de azok bilétáját a zászló miatt nem látta. Ekkor már közeledett a Szombathelyről érkező gyorsvonat, melynek mozdonyvezetője későn vette észre, hogy a váltó nem jó állásban van, ugyanis figyelme a vonat szolgálati menetrendjére irányult, mely le esett a helyéről, a vezetőállás padlójára. Mihelyt összeszedte, majd észre vette a váltó helytelen állását azonnal vészfékezett, ám akkor már késő volt. A gyorsvonat 70 km/h sebességgel ütközött neki a katonákkal teli vonatnak.
A mentés perceken belül elkezdődött, a mentők több kocsival érkeztek a helyszínre. A könnyebb sérülteket az állomás épületében látták el. A Veszprém megyei kórház a szerencsétlenség hírére minden intézkedést megtett a beérkező emberek gyors és szakszerű ellátásért. A súlyos sérültek közül huszonhetet katonai helikopterekkel a budapesti Központi Katonai Kórház baleseti osztályára szállítottak. A többi utasért fél órán belül a MÁVAUT autóbuszai jöttek és a veszprémi vasútállomásra vitték őket. Az első cikk, már másnap február 1-én megjelent az újságokban. Pár nappal később ismét megjelent egy beszámoló a Naplóban. Ebben a Veszprémi Kórházban zajló eseményekről írtak:
"A tragédia hírére az éjszakai ügyeletesek a helyükön maradtak, nappalosok hamarabb beérkeztek a munkába, de még a szabadságon lévők is hívás nélkül jöttek. A lépcsőkön ingajáratként hordták a nővérek a földszint és a negyedik emelet között a röntgenfelvételeket. A kórházi személyzet mellett ötven egyetemista jelentkezett, hogy szívesen segítenek. Nekik elsősorban a feljegyzések elkészítése lett a feladata, valamint ők továbbították a kórtermekbe a csomagokat, mivel a tömeg miatt korlátozták a látogatást, így sokan csak kintről üzenhettek a hozzátartozóiknak. Az akkor nyilatkozó orvosok szerint 1950 óta nem láttak ilyen nagy, megfeszített és szomorú munkát ebben a kórházban. A két nagy műtő és a négy kötöző folyamatosan tele volt, osztályozni kellett, hogy kit kell azonnal műteni vagy előnyben részesíteni. Nehéz döntés volt ez, hiszen egyetlen hiba éltekbe kerülhetett. Közben folyamatosan próbálták kiüríteni a kórtermeket, akit csak lehetett hazaküldtek. A telefonközpontosoknak is akadt bőven dolga. Egyszerre hárman is dolgoztak a sebesültek névsorának összeállításán és hozzátartozóik tájékoztatásán. A harmadik cikk a tragédia után egy héttel jelent meg. Ebben tájékoztatták az olvasókat a sebesültek állapotáról, valamint megköszönték az összefogást, ami a baleset kapcsán kialakult. A szerencsétlenség napján 271 embertől 79 palack vért szállítottak Veszprémbe. A kórházban több gyógyulófélben lévő beteg önként felajánlotta ágyát a sérültek elhelyezéséhez. A fővárosba irányított katona-sérülteket a mentőszolgálat és a honvédség autóival szállították. A gyors és kíméletes szállításhoz értékes segítséget nyújtott egy szovjet katonai egység is, amelynek nagy befogadóképességű helikoptere – a magyar helikopterekkel egyidőben – elsők között kapcsolódott be a mentési feladatokba. Természeten nem maradhatott el a felelősök elszámoltatása. A bíróság a szolgálatban lévő egyik váltóőrt nyolc, társát három évi letöltendő szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen. A Veszprém Megyei Bíróság által megállapított büntetési tételeket a Legfelsőbb Bíróság 1969. október 28-án kelt ítéletében helybenhagyta."
hivatalosan magánterület az egész, de simán lehet egyet mászkálni bent, a főbejáraton is be lehet menni, csak a kocsit kint rakd le, ahol a buszforduló van. Nem hinném, h szólna valaki, mindig találkozom nézelődőkkel. Őrzés nincs.
Foktő-Barka honvédségi lerakatról van valakinek képe? Úgy látom ott már hiába keresnék bármit is, az elérhető képeken, illetve azon a helyen ahol térképen jelezve van úgy látom, hogy a Pannon Növényolaj kft üzeme épült fel.
Most már értem hogyan működtek azok a nyamvadt ajtók. Agyaltam rajta nem keveset, de én pl. pont az ellenkező irányra gondoltam, az érdekes forma, meg a kialakítása miatt:-) De így már egyértelmű, leesett a "tantusz", tök jó!
"De a rajz szerint ennek van ki/bejárata a másik oldalon is???"
Igen, mert a Gránit egy típusépítmény, és a rajz nem konkrétan a császárit/szákszendit ábrázolja, hanem egy általános műszaki rajz róla. Alapesetben a rajzon látható séma alapján építették fel, és a jelölt elemekből állt, adott méretekkel. Az már csak ráadás, hogy volt egy ”Gránit 2” nevű módosított változata is, némileg nagyobb átmérővel (azonban ilyen Magyarországon nem volt).
Ha gépjárművek védelme, tárolása volt a cél, akkor jellemzően (és ésszerűen) mindkét végéről megközelíthetően alakították ki, lásd pl a péceli objektum esetében. Ha különleges fegyvereket tároltak benne, akkor is építhették mindkét oldalról nyitható, rakodható módon (Kiskunlacháza), de arra is volt példa, hogy az egyik végét egyszerűen befalazták (ami mögött föld volt). A kialakítást általában az adott helyszín és a tervezett funkció határozta meg. Tab és Császár esetében nem gatyáztak, kapustól beépítették az egészet, aztán a hátsó részt betemették. Lehet, hogy így volt az egyszerűbb, vagy esetleg a későbbiekben volt olyan elképzelésük, hogy mindkét végéről nyithatóan használják, nem tudom. Az is lehet, hogy az építés szempontjából gyorsabbnak ítélték meg, ha beszerelnek egy komplett kapuszerkezetet.
Egy ilyen szerkezet így néz ki:
Amit Császáron levágtak róla, az a jelölt része a keretnek (szerkezet merevítő, ellensúly, távtartó funkciója volt):
A fotókon is jól látható (Tabon készültek):
Ez pedig Császáron, amikor még egészben volt:
Mindkét végéről megközelíthető Gránitok, az első két fotón ugyanaz látható két oldaláról (lengyelországi egykori atomfegyver tárolók területén fotóztam őket):
