"
Az ellenzéki párt bizonyos feltételekhez köti a beleegyezését
Feltételekkel ugyan, de támogathatónak ítéli a jelenleg két tucatnyi kétharmados törvény számának csökkentését a Fidesz. Az ellenzéki párt semmiképpen nem tenne enyhítést az Alkotmánybíróságról, illetve a választási eljárásról szóló törvény kapcsán.
A Fidesz-frakció támogathatónak tartja a kétharmados törvények körének szűkítését - mondta Áder János, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, az igazságügy-miniszternek a napokban bejelentett alkotmányozási javaslataira reagálva. Feltételek azonban vannak, egyrészt nem kell minden kétharmados törvényt kiiktatni, az Alkotmánybíróságról szóló törvény maradhat nyugodtan ezután is kétharmados, a kétharmados törvények egy részének a szabályait pedig föl kell emelni az alkotmányba - mondta Áder János. Hozzátette: várják és megvizsgálják Petrétei József tervezetét. Ugyanakkor megjegyezte: nem tudja, hogy egy év alatt el lehet-e végezni az alkotmányozást, tekintettel arra, hogy 2006-ban a pártok már inkább a választási kampánnyal lesznek elfoglalva.
Mint mondta, jelenleg két tucat kétharmados törvény van, ezeknek egy része megítélése szerint feles törvénnyé alakítható, a megfelelő garanciák betartásával, azonban az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek, valamint a választási törvénynek például kétharmadosnak kell maradnia.
Népszava Online - Hír és háttér
2005. január 4. kedd | 19:53
Cikk bezárása
A kétharmados törvény lehet a szektor fejlődésének gátja?
A médiatörvényt okolják a szakemberek azért, mert a közmédiumok a kétharmados jogszabály életbe lépése óta politikai küzdőtérré alakultak, az alkukényszereknek még sincs eredménye. Jelenleg az MTV élén 1996 óta a hatodik vezető áll, a pazarló és átláthatatlan gazdálkodás miatt eddig mégsem vontak felelősségre senkit. A nyáron jár le a Magyar Rádió elnökének, számíthatunk, Kondor Katalin mandátuma. Kérdés, hogy a kurátoroknak sikerül-e elnököt választani, vagy az alelnök, Hollós János veheti majd kezébe az ügyvezetést.
Állandó patthelyzet jellemzi a médiaszektort, a rengeteget bírált törvény 1996-os hatályba lépése óta. Az elnökválasztási nehézségek, a közmédiumok "kézből etetése" révén kialakult lehetetlenségek a Magyar Televízió történetében jelennek meg leglátványosabban. Az egykor oly nézett és sok értéket közvetítő köztévé erózióját a médiakutatók többsége a médiatörvény kétharmados voltára vezetik vissza. Ennek megváltoztatására adna többek között lehetőséget
az igazságügy miniszter az óév utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott alkotmánymódosítási elképzelései. Eszerint a megújult közjogi rendszerben nem lennének kétharmados törvények.
A javaslattal a pártok nemigen értenek egyet, a nem túl kedvező belpolitikai helyzet pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy új alaptörvényt fogadjon el a parlament. Nagyobb tehát a valószínűsége annak, hogy a jogi stabilitást célzó kétharmados jogszabályok maradnak a politikai csatározások eszközei.
MTV: alkukényszerek sorozata
A patthelyzet következménye a túldimenzionált jogszabálynak. A még Horváth Ádám rendező elnöksége idején szövegezett "konszenzusos" médiatörvényt már a születésekor rengeteg bírálat érte, Horváth a felmentését is kérte tisztségéből, mert nem értett egyet a tervezettel. A törvényben lefektetett közmédiumok költségvetési támogatását finanszírozhatatlannak ítélte a Horn-kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos is. A parlament mégis elfogadta a jogszabályt, majd létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt, az pedig a részvénytársaságot. A kuratórium pártdelegáltjai már a kezdet kezdetén is nehezen hoztak kétharmados döntést, az MTV Rt. első elnökét, Peták Istvánt is kínlódások közepette választották meg.
Petákot a reklámszabályok megsértése miatt leváltották, őt Horváth Lóránt váltotta 1998 januárjában. A számvevőszék szerint ekkor pecsételődött meg az MTV sorsa, hiába kapott folyamatosan közpénzt, a túlméretezett apparátus fenntartására semmi sem volt elég. A Fidesz-kormány alatt működő csonka kuratórium 1999 júliusában elnöknek nevezte ki Szabó László Zsoltot. Vezetése alatt a köztévé elvesztette vagyonát, 15 milliárd forintért eladta az ÁPV Rt.-nek ingatlanjai legtöbbjét, így székházát, az egykori Tőzsdepalotát is. Szabót Mendreczky Károly követte. A kormányváltás után őt is meneszetették. A hatalomra jutó koalíció Ragáts Imrét preferálta, így ő lett a köztévé ügyvezető alelnöke. A majd egy évig elhúzódó politikai alkufolyamat után, negyedik nekifutásra sikerült elnökké is megválasztani. Pályafutása azonban hamar véget ért, ugyanis a beszerzési ár ötszöröséért vásárolt nevelt lányától búvár-filmsorozatot az MTV-nek, ez állásába került 2003 decemberében. Újabb alkukényszer következett, melynek eredményeként tavaly tavasszal Rudi Zoltánt választották elnökké.
"
Nem az a cél, hogy ebben a ciklusban új alkotmány legyen" - mondta Somogyvári István miniszteri biztos a Magyar Televízió Este műsorában.
"Nem az a cél, hogy ebben a ciklusban új alkotmány legyen" - mondta Somogyvári István miniszteri biztos a Magyar Televízió Este műsorában.
Somogyvári szerint a tervezetett azért kell elkészíteni, hogy ha szükség lesz egy új alaptörvényre, akkor legyen egy használható tervezet.
A miniszteri biztos szerint azért kell módosítani, mert "az alkotmánynak vannak hiányosságai, ilyen például az államháztartás, közpénzügyek szabályozása, amely nincs benne az alkotmányban, vagy ilyenek a közigazgatásra vonaztkozó szabályok." Ez a módosítás finomítaná az összahangot az EU alkotmányszerződésével.
A biztos elmodta: a módosítási ötlet nem most született. A jelenlegi törvény valójában egy ideiglenes, melyet a rendszerváltás elején alkottak, és azóta sem véglegesítették.
A jogászok nem akarják kivenni a 2/3-os törvényeket, csak szűkiteni szeretnék azok számát.
Somogyvári István az ESTE műsorában jelezte: nem hiszi, hogy a tervezetből alkotmány lesz ebben a ciklusban.
Hanem: azért tesznek ilyen javaslatokat (nem véletlenül említettem párhuzamként Medgyessy "közjogi javaslatait"), hogy kevesebbet kelljen beszélniük/hallgatniuk arról, hányszor és hogyan sértették meg az alkotmányt, a parlamenti rendet és illemet stb. Meg az egészségügy stb.
S a normaszegő magatartást valszeg folytatni is akarják. (Normaszegőnek tekintem például azt az elképzelést, amely semmibe veszi a vonatkozó törvény nagyon világos intencióját: a köztársasági elnök megválasztásakor konszenzusra kell törekedni.)
Közben meg fölöttébb értelmes dolog lesz egy jelen pillanatban teljesen reménytelen, meggyőződésem szerint valójában nem is létező elképzelésről vitatkozni...
Itt persze szét kell választanai a dolgokat.
A nagy pártokat pozitivan diszkrimináló rendszer esetén mint a magyar, ahol nagy valószinüséggel két nagy párt dominanciája alakul ki, az általános stabilitást sokkal jobban szolgálja a kétharmados törvények nagy száma miatti egyeztetési kényszer, mint egy arányos választási rendszerrel rendelkező parlament eseten, ahol az egyes pártok távolabb vannak az abaszolut többségtől és az koaliciok könnyebb borulhatósága a feles törvények esetén is biztositja a biztositja a kellö kiegyesulyozottságot.
Ráadásul azokkal a nem igazán jó tradiciókkal amivel a magyar parlamentarizmus rendelkezik (hogy jobban szereti fojtogatni politikai ellenfelét mint megállapodni vele),
a kétharmados törvények üdvös visszatartó erővel bírnak.
Igen, ideje volna megszüntetni - de ehhez hosszú, alapos, konszenzusra vezető szakmai előkészítés után kerülhetne sor, semmiképp sem ebben a ciklusban.
S politikai akarat kellene hozzá, az pedig nincs meg sehol. Szvsz az MSZP-nek is arra jó csak az egész, hogy erről beszéljünk egy ideig.
Nem ártana az új alkotmány, erre rá lehet jönni, ha valaki elolvassa a mostanit...
Ezzel a non2/3-al nem tudok mit kezdeni, szerintem jó ez így ahogy van. Kétkamarás parlamentek akkor látom értelmét, ha a felsQházat félidQben választják, ismétlem választják. Egyházak menjenek a ...
A másik topikban lévQ 98-as tervezet egy-két pontját leszámítva tetszik.
Ha valamiről, hát nem a hiányról, hasonlókról: talán arról, hogy sem a kormánynak, sem a kormánytöbbségnek sincs szándékában semmit sem tenni a jogállam megroppant épületének renoválásáért.
Egy csomó ország működik 2/3-os törvények nélkül, és mégis szok lenni kormáynváltás a választások után. Az ellenzék feladata tulajdonképpen a szavazópolgárok figyelmét felhívni a visszaélésekre és a hibákra, hogy ne maradjon ellenőrzés nélkül a kormány. (Vox populi)
A mi parlamentünk a bizalmatlanság elvére épült, és ez akkor jogos is volt. (Ma is jogos e mellett az alkotmány mellett persze.) Viszont ha a 2/3-os törvények beépülnek az alkotmányba, akkor akár kijöhet ebből egy olyan törvény is, ami a hathatósabb közigazgatást teszi lehetővé.
Persze azért beszarni nem kell, ez a törvény is 2/3-os, ezért még ha el is fogadják, az is oylan lesz ami konszenzuson alapszik. De addig legyek én nagyon gazdag (utána már lehetek szegény), míg ezt elfogadják!!! :-)))
Normális demokráciákban nincsenek vagy csak ritka kivételképpen vannak 2/3-os törvények. Nálunk is meg kell őket szüntetni - ám ehhez alapos előkészítésre és szakmai, főleg pedig politikai konszenzusra van szükség.
A miniszter fölvetésének most sem látom más indokát, mint amit már mondtam: figyelemelterelés.
Semmilyen realitása sincs. Szakmailag persze mondhat sereg helytálló dolgot, dehát egy miniszter elsősorban nem szakember, hanem politikus.
Itt nem arról van szó, hgy félnek, vagy nem félnek, hanem az Alkotmányos Parlamentális Demokráciáról.Ha minden egyszeri többségen mulik, akkor minek van a Parlamentbe Ellenzék, hol van a minősített többség stb.Nem lenne elég, mint anno a Minisztanácsot visszaállítani?A régi szép ídők, hogy senkinek ne lehessen ellenvéleménye, mert a bölcsek köve a Kormányfő(Ministertanács Elnőke , meg a Pártvezetés kezében van).Lehet, hogy Putyintól vették az őtletet.Persze, hogy az Alkotmány nem szentírás, de azt nem lehet a Parlament 2/3-a nélkűl meghozni.Ez ezért a Gazdasági Állapotokról való elterelés érdekében történik, s lehet rágni a gumicsontot, hogy az Ellenzékkel nem lehet megegyezni, mert ezt is ellenzi.Lesz téma a Forumon, a nép megkapja a Cirkuszt kenyér nélkűl.Mondhatni erre, hogy okos.
Petrétei nem hülye. (Bár elfogadta a miniszterséget Gyurcsány mellett.) Az álláspontja szakamilag abszolút védhető. Új alkotmányra valóban szükség lenne, és a nyilatkozataiból az is kiderül, hogy nem egyszerűen az ún. "sarkalatos törvények" sima törvénnyé degradálását tervezi, hanem a valóban alkotmányos jelentőségű rendelkezések alkotmányba való beemelését javasolja. Ami meg az alkotmányon kívül van, ahhoz elég az egyszerű többség.
A többi az olvasószerkesztők marhasága. (Egy jövőre vonatkozó, nehezen kivitelezhető tervet jelentő módú egyszerű jövő idővel kifejezni..)
Répássyban meg dolgozott a vegetatív idegrendszeri reflex. Amihez, mint tudjuk, nincs szükség agyműködésre.
1. Miert NEM felnek a szocialistak az ilyen szabalyzastol, ami hallatlan tulhatalmat ad a mindenkori kormany kezebe. Ennyire nincs fantaziajuk, hogy mennyit artana ez nekik, ha 2006 utan ellenzekbe kerulnek?
2. Mennyire fel a FIDESZ ettol a szabalyzastol. Tehat a valosagban ennyire nem biznak abban, hogy megnyerik a 2006-os valasztast?
Legyen feles, de legyen felelős is aki kormányzati pozicióban elbacaraint valamit!
Hogyan lehet megúszni ollant mint a Dájcs Tompika féle 5 milliárdos már a megrendeléskor hasznavehetetlen beléptető tencer? -ez most pártfüggetlenül jutott eszembe, tuti van a mostani kúrmányban is illen hunyó!-
"A 90-es évek közepén a politikai pártoknál volt a kezdeményezés, de ez nem járt sikerrel, most egy másik megoldást választottunk. A tárca, a szakma kezdeményez, az összes parlamenti párt szakértőjének bevonásával kialakított normaszöveg birtokában pedig talán sikeresebbek lesznek a politikai szereplők támogatásának megnyerésére irányuló próbálkozások" - vélekedett Petrétei József. A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év december. "Én az alkotmányozásra irányuló erőfeszítések kapcsán igazából azt tekinteném kudarcnak, ha a politikai pártok nem éreznék át ennek jelentőségét, nem pedig azt, ha miniszterségem idején nem születne meg az ország új alaptörvénye" - mondta Petrétei József. Rámutatott: az alkotmányozás nem köthető adott parlamenti viszonyokhoz. Egyik formája lehet, hogy a törvényhozás a választások előtt szavaz az alkotmányról, de csak akkor léphet hatályba, ha a választásokat követően az új parlament is jóváhagyja. Erre van nem egy európai példa, így történt legutóbb Hollandiában – írja a klubradio.hu. "
A 2/3-os törvényeket persze - nagyrészt - épp ideje volna megszüntetni.
Ehhez azonban konszenzusra van szükség, s erre most semmi esély. Úgy, hogy a minisztérium elkészít valamit, aztán "egyeztet", végképp nincs ( az ellenzék helyében én is azt mondanám, semmiről sem lehet szó, legalábbis ilyen módon).
Nyilván figyelemelterelő manőverrel állunk szemben csupán. Ha nem így volna, kezdhetnék a politikai klíma megjavítását (ill. annak kísérletét) a köztársasági elnökjelöltről szóló egyeztetés kezdeményezésével.
