Agárdy Gábor kiváló színművészünk halálával ismét eggyel kevesebben vannak a Nemzet Színészei. Ismét tippelésre kérlek benneteket: vajon kit választanak Agárdy Gábor utódjaként a Nemzet Színészei közé? Szeretném azonban a szabályokat egyértelműen rögzíteni, ezért arra kérlek benneteket , hogy maximum 3 nevet jelöljetek meg az általatok vélt valószínűségi sorrendben. Első körben azok között fogok sorsolni, akik a "nyertest" első helyen eltalálják. Ha ilyen nincs, akkor értelemszerűen a második és a harmadik helyen megjelölt személy számít. A nyertesnek küldeni fogok egy Agárdy Gáborról szóló könyvet. Legyen szerencsétek! :)
Agárdy Gábor kiváló színművészünk halálával ismét eggyel kevesebben vannak a Nemzet Színészei. Ismét tippelésre kérlek benneteket: vajon kit választanak Agárdy Gábor utódjaként a Nemzet Színészei közé? Szeretném azonban a szabályokat egyértelműen rögzíteni, ezért arra kérlek benneteket , hogy maximum 3 nevet jelöljetek meg az általatok vélt valószínűségi sorrendben. Első körben azok között fogok sorsolni, akik a "nyertest" első helyen eltalálják. Ha ilyen nincs, akkor értelemszerűen a második és a harmadik helyen megjelölt személy számít. A nyertesnek küldeni fogok egy Agárdy Gáborról szóló könyvet. Legyen szerencsétek! :) (Őszintén remélem, hogy Zenthe Ferenc utódlásáról még nagyon sokáig nem kell gondolkodni)
Elhunyt Agárdy Gábor, a Nemzet Színésze 2006. január 19. 12:30
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 84. évében elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze - közölte Albert Györgyi, a színművész utolsó filmjét forgalmazó cég sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel. A 37. Magyar Filmszemlén mutatják be Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján készült filmet, amelynek egyik főszerepét Agárdy Gábor játszotta. Iglódi István, a Pesti Magyar Színház igazgató-főrendező közlése szerint az elhunyt színművész temetéséről később intézkednek.
Agárdy Gábor 1922. augusztus 2-án született Szegeden. Először nyolcéves korában lépett színpadra: játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd az Országos Színészegyesület színésziskolájába járt, 16 éves korában mint "táncos boy és kardalos" leszerződött a szegedi Városi Színházhoz. 1941-ig játszott szülővárosában, ezután vándorszínész lett.
1942-ben katonai behívóval tábori színházba, majd az orosz frontra, végül hadifogságba került. Kilenc hónap múlva tért haza, majd évekig vándorszínészként járta az országot kisebb-nagyobb vidéki társulatokkal.
A Miskolci Nemzeti Színház 1949-ben fogadta tagjai közé, Agárdy Gábor három évvel később Budapestre került, s a Fővárosi Operettszínház tagjaként egyre népszerűbb lett. Három év után átszerződött az Ifjúsági, később Petőfi Színházba, ahol - saját bevallása szerint - pályafutása legszebb tizenkét esztendejét töltötte el. Majdnem háromszázszor alakította ott Katz tábori lelkészt Hasek Svejkjében, és több mint kétszázszor Brecht Bicska Maxiját a Koldusoperában.
1964-ben a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ahol 1989-ben örökös tag címet kapott. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt. A Nemzeti Színház falai között több mint félszáz szerepet formált meg.
Filmes és televíziós szerepeivel együtt alakításainak száma meghaladta a százat. Agárdy Gábor 1954-ben játszott először filmben, gyakran osztottak rá parasztemberes szerepeket vagy éppen karakterisztikus figurákat. Ilyenek voltak például az Égimadár, a Csempészek, az Akiket a pacsirta elkísér, az Egy magyar nábob vagy az Egri csillagok és a Retúr című alkotásokban játszott felejthetetlen szerepei.
A színművészeten kívül a festészetben is maradandót alkotott. 1967-óta több önálló kiállításon is bemutatták ikonfestményeit, amelyek közül néhány mestermunka megtalálható a Pannonhalmi Apátságban, az oroszországi Danyilov Kolostorban vagy éppen a Vatikánban.
Művészetét 1958-ban és 1962-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 1968-ban Érdemes művész, 1980-ban Kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, 2002-ben ehhez még a csillaggal-fokozatot is átvehette. 2000-ben a Nemzet Színésze lett. 2002-ben választották meg Budapest díszpolgárává.
Elhunyt Agárdy Gábor, a Nemzet Színésze 2006. január 19. 12:30
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 84. évében elhunyt Agárdy Gábor Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze - közölte Albert Györgyi, a színművész utolsó filmjét forgalmazó cég sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel. A 37. Magyar Filmszemlén mutatják be Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján készült filmet, amelynek egyik főszerepét Agárdy Gábor játszotta. Iglódi István, a Pesti Magyar Színház igazgató-főrendező közlése szerint az elhunyt színművész temetéséről később intézkednek.
Köszönöm, hogy visszajeleztél a választ megírtam e-mailben. Bevallom , kicsit tartottam attól, hogy nem jelzel vissza, ugyanis hozzászólásaidat átolvasva meglehetősen ritkán jársz a neten.
Manóvilág: arra kérlek, hogy nevedet és címedet minél előbb, de legkésőbb 2005. január 25-én 19 óráig küldd meg az alant jelzett címre. Amennyiben ez nem történik meg, úgy nyereményed elveszik és új személyt fogok kisorsolni. Remélem szereted Bessenyei Ferencet és erre nem kerül sor:)
Amint Vukkancs hozzászólásából is látszik, a nemzet színészei megválasztották új tagjukat Zenthe Ferenc személyében. Most már leírhatom, hogy szívem szerint én is őt javasoltam volna. A hozzászólásokat olvasva 6-an javasolták - esetleg több személlyel egyetemben - Zenthe Ferencet a "Nemzet Színészének". Közülük sorsoltam ki a nyertest. A szerencse "manóvilág"-nak kedvezett, akinek ezúton is gratulálok.
Arra kérlek manóvilág, hogy küldd el légyszíves az email címemre (armand77@citromail.hu) a postacímedet, hogy a könyvet meg tudjam részedre küldeni.
Zenthe Ferencet, kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt, Kossuth-díjas színművészt választották meg Bessenyei Ferenc megüresedett helyére a Nemzet Színészei ma délután a Nemzeti Színház Panoráma termében.
A 2000-ben életre hívott nemzet színésze cím viselésére a jutalmazottak életük végéig jogosultak, egyszerre tizenketten. A nemzet színésze címet a nemzeti kulturális örökség minisztere egyetértésével a Nemzeti Színház adományozza annak, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, 62. életévét betöltötte, illetve négy évtizedet a színészi pályán vagy 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött. Az elismerést azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti színjátszás élő művészei közül kitüntesse a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket elért művészeket. A Nemzet Színészei életük végéig havi 500 ezer forintos juttatást kapnak a Nemzeti Színháztól.
Az első alkalommal 2000. augusztus 22-én odaítélt címet Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Törőcsík Mari kapta meg. Sinkovits Imre helyét 2001-ben Avar István, Lukács Margitét 2002-ben Komlós Juci örökölte meg.
Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgótarjánban, a Színművészeti Akadémiát 1941-1942-ben végezte. 1945-től a Pécsi Nemzeti Színház, a győri Kisfaludy Színház és a debreceni Csokonai Színház tagja volt, 1952-től a Madách Színház művésze. Kétszer kapott Jászai Mari-díjat, érdemes (1975) és kiváló művész (1989), az Erzsébet-díjat 1992-ben, a kritikusok díját 1993-ban, a színházi aranygyűrűt és a köztársasági érdemrend tisztikeresztjét 1995-ben, a Kossuth-díjat 1997-ben kapta meg, a Halhatatlanok Társulatába pedig 1998-ban választották.
A "Nemzet Színészének" megválasztására mai napon kerül sor. Még lehet szavazni egész addig, amíg a hirközlő szervek az eredményt nem közlik. Azok között, akik eltalálták/eltalálják a nemzet új színészét, kisorsolok egy Bessenyeiről szóló könyvet.
Én is zenthe Ferencet javasolnám. Esteleg Kun Vilmost. Tudom, hogy ez utóbbi színészünk főként epizódszerepeiről ismert, de én nagyon szeretem a hangját.
