4. És a képen cselekedék Mózes, a mint az Úr parancsolta vala néki, és egybe gyûle a gyülekezet a gyülekezet sátorának nyílásához.
4 και εποιησεν Μωυσης ον τροπον συνεταξεν αυτω κυριος, και εξεκκλησιασεν την συναγωγην επι την θυραν της σκηνης του μαρτυριου.
"וַיַּעַשׂ מֹשֶׁה כַּאֲשֶׁר צִוָּה יְהוָה אֹתוֹ וַתִּקָּהֵל הָעֵדָה אֶל־פֶּתַח אֹהֶל מוֹעֵד "
Felhívom a figyelmet, hogy bár a héberben ugyan ugyanaz a gyök szerepel a két szónál, gyanítom, hogy kissé más a jelentésük, és amíg a Károli egy szóval intézi el a kérdést, addig a Septuaginta nem, az egyik 'gyülekezet' szóra az "εκκλησια" (ekklészia), a másikra a"συναγωγη" (szünagógé) szót használja.
(Mellesleg a Vulgata és a KJV is megkülönbözteti a két szót.)
"Ott alszik az ágyában... amikor nem enni kér meg rosszalkodik... "
Isten adjon neki hosszú életet és boldogságot!
De -bocsáss meg érte, nem degradálni akarom "műveteket", hisz nagyobb áldás nem érheti az embert annál, hogy utóda születik épen és egészségesen- ez nem teremtés, hanem reprodukció, nem a teremtés megismétlése, hanem a teremtett élőlény Istentől eredő alapvető tulajdonsága. A lélekről (szellemről), mint az értelmes embernek Istentől kapott egyedüli, kivételes és halhatatlan "tartozékáról" most nem is ejtek szót. Anélkül az emberi reprodukció is csak hitvány, sajnálatraméltó másolat marad.
Az előző rettentő ronda lett, megpróbálom még egyszer, a felső sor az eredeti unicode-os karakterekkel, az alsót "kiheréltem" nincsenek benne a speciális ógörög diakritikus jelek:
Ps 81:1
Ψαλμὸς τῷ Ασαφ. Ὁ θεὸς ἔστη ἐν συναγωγῇ θεῶν, ἐν μέσῳ δὲ θεοὺς διακρίνει
Ps 81:1
Ψαλμoς τω Ασαφ. Ο θεος εστη εν συναγωγη θεων, εν μεσω δε θεους διακρινει
(Pszalmosz to Aszaf. O theosz eszté szünagógé theon, en meszó de theosz diakrinei)
Vesd össze kérlek a Károli-féle fordítással, a Vulgatával, a héber szöveggel, és azzal, amit ajánlottam.
Ha jól tudom, és úgy tudom, hogy ezt mindenhol így tanítják a történelemmel foglalkozók, az első zsinagógák, vagyis gyülekezeti helyek a babiloni fogság idején, vagy az után alakultak. Másként miképpen lehetett volna elképzelni, hogy Templom nélkül a zsidók megőrizzék hitéletüket, hagyományaikat szentírásukat, ha nem úgy, hogy gyülekezeteket hoztak létre?
Ez csak nekünk tűnik szentségtörésnek, a Tórát és a többi könyvet is számozás nélkül, folyamatosan olvassák a zsidók. Én is ott tévesztettem el az előbb, hogy nem olvastam el, amit kijelöltem, hanem "vakon" lehúztam a 82,1-et.
Nem állítottam, hogy a Septuagintában szó lenne zsinagógáról, bár nem igazán tudom, hogy másképpen, mint ezzel a szóval miként lehetne fordítani a gyülekezet szót. Gyülekezetről van szó, az meg a Septuaginta munkálatainak idején bőven volt a zsidóságban, hívhatod akárhogy, de a Templomtól távol (diaszpórában) élő alexandriai zsidóság zsinagógába járt tanulni és imádkozni, ahogy a többiek is, akiknek messze volt a Templom. Amit viszont állítottam, az csupán annyi, hogy a Vulgata jól adja vissza a "synagoga" szóval azt, amit Károli gyülekezetnek fordít.
"Nem a ba'adat-él az igazi kérdés"
De bizony hogy az. Ott válik ketté ugyanis a mondat, ott dől el, hogy melyik szó hova tartozik.
"A Septugintában sincs szó zsinagógáról. Voltak egyáltalán zsinagógák akkoriban? De végül is ez mindegy."
A S. pont azért írták meg, mert már annyian voltak zsidók Alexandriában mert / kb. 1 millió a diaszporában / a zsinagógákban már zászlókkal kellett jelezni az áment.
A zsinagóga mint szó pont ebben a könyvben jelenik meg hivők gyülekezetére vonatkoztatva, tehát W. magyarázata egy késői szóhasználat következménye.
Ps 82.1 canticum psalmi Asaph Ps 82.2 Deus quis similis erit tibi ne taceas neque conpescaris Deus
A Septugintában sincs szó zsinagógáról. Voltak egyáltalán zsinagógák akkoriban? De végül is ez mindegy.
Ami inkább érdekes! S rájöttem mi zavart itt engem.
Ugye ez volt a szöveg:
elohim nicáv ba'adat-él, beqerev elohim jiszkot
Nem a ba'adat-él az igazi kérdés. Hanem az aláhúzott. Károliban (SZIT-ben és MBT-ben is), angolban ott van a súlyos állítás. Miszerint az istenek fölött tart ítélet.
