"Topolánszky Ákos, a Fidesz-kormány drogpolitikai államtitkára szerint "
Az Index is téved ill nem pontos:" Topolánszky Ákos, a Fidesz-kormány ÉS AZ MSZP-SZDSZ kormány álomtitkára"
Egy másik topicban írtam erről. A "jog" sem egyértelmű kifejezés. És figyelni kell a fogalmazásra: " A kábulathoz való jog nem létezik". Ez azt jelenti, hogy nincs jogod szabadon mindenféle kábulathoz, de azt sem, hogy mindenfajta kábulat tilos. A társadalom (törvény) megszabhatja tehát, hogy milyen kábulatot tilt meg.
A "... jog nem létezik" kifejezés nem azonos a "nincs joga" kifejezéssel, ami valóban sokszor a "tilos" kifejezéssel azonos jelentésű.
Pl.
"Probatbicolnak nincs joga megkefélni Claudia Schiffert", nem jelenti azt, hogy Probatbicol jogtalanul (törvény ellenesen) járna el, ha ezt megteszi. Hiszen ha Claudia is akarja, megteheti.
A "Probatbicolnak joga van Claudia Schiffert megkefélni" viszont azt jelenti, hogy Claudia döntésétől függetlenül ezt megteheti, sőt ellenkezése esetén az igazságszolgáltatás által kikényszeríthető. :-)))
Véleményem szerint a törvényhozó, ha a kábítószerezést szankcionálni akarja, akkor egyszerüen a kábítószernek minősülő anyagok birtoklását, mint a társadalomra veszélyes anyagot, kell büntetendővé tenni.
"Valamint, mivel még nem próbáltad elmondanám neked, hogy a vermutot kialszod, nem változik tőle a személyiséged maradandóan. Ez a füről nem mondható el. Sokakat láttam leépülni, érdektelenné válni és nem álltak meg. Mert az ember mohó..."
Mivel hosszú volna ehelyt részletekbe belemenni, röviden csak annyit, hogy ez pont fordítva igaz. De ha gondolod, menjünk bele mélyebben.
"Ezek közül melyik az, amit a magyar társadalom nem integrált?"
Az alkoholt es a dohanyzast integraltuk az egyszer szentseg! Eleg csak ranezni a statisztikakra, hogy kellemes integritas-erzes toltse el az embert.
Mint a szoges agyon hevereszo fakir, aki felszisszen, mikor veletlenul megszurja az ujjat egy tuvel.
Ezek közül melyik az, amit a magyar társadalom nem integrált? De folytassuk: előveszi kedvenc hamisított pirospaprikáját, ami egy kis sugárzó uránszurokércbe van csomagolva, és rágyújt, miközben kirúgja az őt erőszakosan AIDS ellen beoltani igyekvőket...
Megnyugtatlak, hogy az Alkotmányból levezethető egy csomó jog, ami papíron nincs benne.
NIncs benne például a lélegzetvételhez való jog. De vajon mondhatja-e egy szép napon az AB, hogy X vagy Y nem vehet levegőt? Nem mondhatja, mert az emberi élet védelmének alkotmányos alapelvéből ez a jog is levezethető.
A "kábulathoz" való jog (ami persze azért necces, mert nem jogi fogalmat csempész be) - levezethető az emberi méltóság alkotmányos tételéből. Érdekes, hogy az AB ugyanezt elfogadta az abortusz esetében, elismerve, hogy a nő rendelkezik a testével, bizonyos korlátozásokkal.
Korlátozások tehát létezhetnek bármilyen alkotmányos alapjoggal kapcsolatban, esetünkben a testemmel való rendelkezés nem lehet mások kárára. Ezt elfogadom.
De ők messze tovább mentek ennél, mert szankcionálnak akkor is, amikor nem veszélyeztetem mások jogos érdekeit. Ez egyben diszkrimináció is, mert ugyanilyen tilalmat nem állítanak fel az emberi méltóság gyakorlásának más veszélyes formáival kapcsolatosan. (alkoholizmus, dohányzás).
Ez a határozat be fog vonulni a jogtörténetbe, de nem az aranylapokra.
Arra azért kíváncsi volnék, hogy egy jó kefelés után, amikor Holló András (nagyon helyesen) benyom egy konyakot, és levezetésképpen netán rágyújt egy szivarra, milyen büntetéssel sújtja magát.
Nem lévén jogász, hajlamos vagyok azt gondolni, hogy a "kábulathoz való jog"-ról szóló "eszmefuttatás szellemesnek szánt ökörség...
Holló igazán szép példáját mutatja az egyébként jellegzetes emberi magatartásnak: csinálunk valami sunyi hülyeséget, s a bírálatra fensőbbségesen, lekezelően válaszolunk, mintha volna még méltóságunk...
A "méreg" szó becsempészése pedig végképp az ostobaságok teteje, mert akkor az AB elkezdhetne körülnézni a hormonokkal kezelt csirkék kiskereskedelmi értékesítésének is.
1. Ha kicsit is igazad lenne, akkor a felsőoktatásban az utóbbi időben végzett emberek fele kőkemyény drogos lenne az idő múlásával. (Na persze ők is tök hülyék, mert ha már úgyis fixen kőkemény drogosok lesznek, akkor miért azt a drága füvet veszik a csavarlazító helyett...)
2. A hozzászokáshoz meg annyit, hogy ha valaki "kábulatfüggésre" hajlamos annak tök mindegy hogy ezt alkohollal éri el vagy más szerrel. Úgyis eléri valamivel.
3. Szerintem egy méretes marhaság az a indoklás, hogy van már elég méreg minek plusz egy. Mintha egy új "termék" hozzáadódna az elfogyasztott mérgek mennyiségéhez, pedig gyakorlatban helyettesítés történik. A kábulatot kívánó ember vagy iszik vagy valami más szert használ.
Az Alkotmányból igenis levezethető a kábulathoz való jog (az emberi méltóság alkotmányos elvének keretében, vagyis hogy testével mindenki szabadon rendelkezik, kivéve a törvényben meghatározott eseteket, amikor az Állam rendelkezik vele).
De még ha el is fogadnám, hogy nem vezethető le a kábulathoz való jog, azt sem látom, hogy levezethető volna a kábulat tilalma. Már csak azért sem, mert kifejezett pozitív jogi normák rendeznek a kábulattal kapcsolatos kérdéseket (pl: jövedéki adó). Ha nincs jog a kábulathoz, akkor az alkoholra kivetett adók törvénytelenek. Sőt mi több: az állam bűnös cselekményekből húz hasznot.
A jogi norma megalkotása pedig példátlan provokáció a fennálló jogrenddel szemben.
1. Van-e joga az államnak egyes bódulati fajtákat törvényellenessé tenni, másokat viszont engedélyezni.
A "nem létezik a bódulathoz való jog" kijelentéssel gyakorlatilag az AB azt mondta, hogy igen. Ebben szvsz az AB-nek igaza van.
2. Ha viszont joga van, akkor joga van a büntetőpolitikát is megszabnia. Mivel ebbe is belenyúlt az AB, kvázi törvényt alkotott, ami a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütközik. Ebben nincsen szvsz igazuk.
PS: és sajnos teljesen szem elől tévesztik azt a jogelvet, hogy a büntetés feladata csak harmadsorban a vétkes megbüntetése. Ők sajnos a büntetéstől várnak prevenciót, és ez középkori jogszemlélet.
Igazán hozzáfűzhettek volna appendixként egy kis olvasnivalót. Ez a kijelentés így elmegy a Magyar Nemzet publicisztikái között, de egy Alkotmánybíróságtól alaposabb okadatolást várna az ember.
Az AB azt irja, hogy A nemzetközi szervek által világszerte többszörösen lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy jelenleg a megelőzés feladatát a szankció nélküli tiltás önmagában még a fogyasztás esetében sem tudja hatékonyan teljesíteni. A büntetőjogon kívül nincs tehát a jogalkotónak más olyan hatékony eszköze, amellyel a problémát kezelni tudná ....
Nem tul meglepo modon, azert a tenyek mocsaraba itt sem igazan gazolnak bele tisztelt alkotmanybiraink: egyetlen konkret vizsgalatot sem emlitenek.
Én speciel nem tudok arról, hogy az AB valaha is diszkriminatív határozatot hozott volna, bárki helyeslésével. Ha tudsz ilyenről, értesíts.
És arról sem tudok, hogy pozitív jogintézményt hozott volna létre (jogot alkotott), amire nincs felhatalmazása. Esetünkben meg kellett volna semmisítenie a törvényt, de nincs joga visszaállítani egy intézkedést.
Rendben térjünk vissz az eredeti témához (bár Fgm nem fogja annyiban hagyni).
Még olvastam a határozatot teljesen, nem tudom meg tette-e. Valóban nincs ilyen jogosítványa. De a 90es évek elején már többször is tett ilyet, legtöbbször a pártok helyeslése mellett.
Itt ugyanis nem erről folyik a vita, hanem hogy van-e az AB-nek joga diszkriminálni a különféle bódulati fajtákat, illegálisnak minősítve az egyiket, legálisnak a másikat.
Csak annyi megjegyzésem lenne, hogy az AB tagokat nem "delegálják". A delegálás az kijelölést jelent, ami magában foglalja a delegálónak a jogát, hogy őt visszahívja.
Az AB tagjaira javaslatot lehet tenni, amit az országgyűlés vagy elfogad vagy nem.
A jelölést annyiban végzik pártok, amennyibe az országgyűlés pártfrakciókból áll.