Nem biztos, hogy megsemmisítették az állambiztonsági iratok túlnyomó többségét, állította Kenedi János az MTV Este című műsorának pénteki adásában.
A történész elmondása szerint azok az 1989-es videofelvételek, amelyek azt tanúsítják, hogy a Belügyminisztériumból mintegy negyven tonna aktát szállították el megsemmisítésre, valójában az Állambiztonsági Szolgálat megtévesztő, dezinformációs filmjének részét képezték.
Kenedi elmondta, a felvételeken látható zsákokban nem a titkosszolgálat által használt, kemény kötésű dossziék vannak, hanem puha papírok, vagyis legfeljebb napi operatív jelentések, osztályiratok.
A történész szerint egyébként "nincs olyan ügynöklista, amin valamennyi ügynök hiteles formában, bizonyítható módon szerepel"
Kormány elé kerül szerdán az ügynökbizottság létrehozásáról szóló javaslat.
Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy sikerült megállapodniuk a liberálisoknak és a szocialistáknak a javaslat részleteiről a keddi találkozón, így szerdán egy egyeztetett álláspont kerül a kabinet elé.
Gulyás József a kormány döntésig nem kívánt részleteket elmondani a közös javaslatról, de közlése szerint sok téves információ jelent meg a sajtóban a kérdéssel kapcsolatban.
Egy, az ügynökkérdésre megoldást kereső szakmai testület létrehozásáról még a július elsején aláírt koalíciós szerődés mellékletében állapodott meg Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke. Akkor a dokumentumban július 15-ét rögzítették a koalíciós pártok, a tetsület létrehozásának határidejeként.
A bizottság feladata az eredeti elképzelések szerint az lesz, hogy ellenőrizzék az állambiztonsági adatokat törvényesen adták-e át a Történeti Levéltárnak, illetve javaslatot kell kidolgozniuk ahhoz a jogszabály-módosításhoz, ami rögzíti, ki számít közszereplőnek.
Várhatóan a hét végén, legkésőbb a jövő hét elején alakul meg az ügynökügy rendezésének előkészítésére létrehozandó szakmai testület. A bizottság információink szerint 5-8 főből áll majd és 6-8 hétre kap mandátumot. Úgy tudjuk, a testületbe politikusokat nem, csak történészeket, az adott kor szakértőit delegálnak. A tagok között lehet Ungváry Krisztián, Kenedi János és Varga László is - tudta meg lapunk az SZDSZ koalíciós államtitkárától.
Horn Gábor azt mondta: a szabad demokraták azt szeretnék, ha a grémiumba független vagy az áldozatok pártján álló szakértők kerülnének és nem olyan emberek, akik a titkosszolgálatok érdekeit védik. A politikus nem előlegezte meg, hogy ki vezeti majd a testületet, mert az elnök személyét illetően a többi tag véleményét is figyelembe veszik.
A testületnek a koalíciós szerződés kiegészítése értelmében holnapig kell megalakulnia, s szeptember 15-ig kell javaslatot tennie olyan jogszabály-módosításra, amelyben meghatározzák, ki számít közszereplőnek. Ebbe a körbe a kormánypártok az egyházi tisztségviselőket is beleértenék. A bizottság ellenőrzi azt is, hogy az egykori állambiztonsági iratok átadása a levéltárnak törvényes módon zajlott-e le.
A jövő héten megalakul az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szakértőiből álló munkacsoport is, amely megkezdi a biztosítási rendszer átalakításához szükséges jogszabályok előkészítését - közölte Horn. Kiemelte, a testület hetente többször is ülésezik majd. A koalíciós megállapodás szerint jövőre 5-8 egészségpénztár alakul, ezekben kisebbségi tulajdont szerezhetnek a magánbefektetők, legkésőbb 2009-ben megszűnik az OEP. Információink szerint a közeljövőben kétnapos, a lovasberényi tanácskozáshoz hasonló "elvonulós" egyeztetéseket is tartanak a pártok szakértői, politikusai. nepszava
Töretlen a kommunista titkosszolgálatok hatalma Magyarországon
A konzervatív újság budapesti tudósítója közel egyoldalas írásának alcímében megállapította, hogy "az eltűnt (titkosszolgálati) dossziék a politikusokkal szembeni nyomás eszközeiként szolgálnak".
A szerző szerint nem különösebben jelentős téma a kommunista múlttal való foglalkozás Magyarországon, ahol még jelenleg is öt titkosszolgálat létezik a szovjet birodalom idejéből. E szolgálatok egyetlen munkatársát sem ítélték el, a titkosszolgálati dossziék nagyobb része eltűnt, a politikai elit pedig zsaroló ügynökök nyomása alá került - emelte ki a tudósító.
A cikkíró szerint Demeter Ervin egykori titkosszolgálati miniszter nem ütközik meg azon, hogy öt olyan titkosszolgálat van még, amelynek gyökerei a kommunista időkig nyúlnak vissza, és ezeknél a beosztott munkatársak 30, a magasabb tisztséget viselő kádereknek pedig a 70 százaléka már a kommunista időkben is aktív volt. Az sem bántja, hogy a titkosszolgálatok a korábbiakhoz hasonlóan saját maguk ellenőrzik az aktáikat. Ehelyett azt mondja, hogy a titkosszolgálatok ma már parlamenti ellenőrzés alatt állnak.
A Fidesznek nincsenek törvényhozói tervei a témával kapcsolatban - állapította meg a szerző, rámutatva, hogy a Fidesz kormányzati pozícióban semmit sem tett a titkosszolgálatok feloszlatásáért, és csak nagyon keveset a titkosszolgálati akták feldolgozása érdekében. A cikkíró idézte Ungváry Krisztián történészt, akinek az a meggyőződése, hogy a posztkommunista Magyarország teljes politikai elitjét titkosszolgálati munkatársak, azok segítői és szimpatizánsai zsarolják. A szerző szerint a titkosszolgálatok az 1989-90-es fordulat idején sikeresen megvédték magukat a feloszlatástól, és számtalan aktát semmisítettek meg, vagy tulajdonítottak el. Ezáltal abba a kényelmes helyzetbe kerültek, hogy minden pártra, még a liberálisokra és az MDF-re is nyomást gyakorolhatnak.
A tudósító felhívta a figyelmet arra, hogy a Stasi berlini székházával ellentétben 1989-ben nem ostromolták meg a (magyar) belügyminisztériumot, ami "nagystílű aktalopást" tett lehetővé. Demeter becslései szerint - az aktamegsemmisítésre vonatkozó belügyi utasítás alapján - az akkori dossziék 65-70 százaléka veszett el. Ungváry viszont azt feltételezi, hogy nem megsemmisítették, hanem "privatizálták" ezeket az aktákat, azaz biztonságos helyekre vitték, hogy szükség szerint később elővegyék azokat.
Hack Péter, a parlament alkotmányügyi bizottságának egykori elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az akták jelentős része a KGB utódszervezetének, az FSZB-nek a kezébe jutott, és utalt arra, hogy a KGB szervezetileg erősen összefonódott az akkori csatlósállamokkal. Elképzelhető lenne, hogy az energiaellátással kapcsolatos vitában mutatott "különös Moszkva-barát magyar magatartásnak" - amely Brüsszelben újra meg újra visszatetszést szül - köze van az Oroszországba vitt aktákhoz? - tette fel a kérdést a cikkíró.
A szerző szerint - Moszkva segítségével vagy anélkül, de - a magyar titkosszolgálatok ragyogóan kilábaltak a nehézségekből, egyedül a III/III-as ügyosztályt oszlatták fel. A tudósító szerint a történeti archívum gyakorlatilag tehetetlen a titkosszolgálatokkal szemben, mert ezek maguk döntik el, hogy átadják-e az aktákat, amelyekbe továbbra is csak maguk tekinthetnek bele. Az adatvédelmi előírások pedig, amelyek megengedik a tettesek védelmét, kiegészítően is korlátozzák a történészek munkáját. Varga László történész szerint Magyarországon alkotmánysértőek lennének a jelenlegi német szabályozások, amelyek az áldozatok védelmét teszik lehetővé.
A cikkíró szerint ez a fatális helyzet mindenekelőtt a szocialisták számlájára írható. A kommunisták utódjaként mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a kommunista bűnök tisztázását. A Fidesszel ellentétben nekik alig van igazolási kényszerük: tőlük nem is vár mást az ember. Az elvtársak hallgatólagos megértése nélkül ugyanis aligha lett volna lehetséges, hogy számos egykori III/III-as tiszt jövedelmező új állást találjon az államigazgatásban.
A cikkíró megnevezte a parlament nemzetbiztonsági bizottságának titkárát, valamint a külügyminisztérium egyik munkatársát. A szerző szerint azonban a kaposvári polgármester személyében a Fidesznek is megvan a maga fekete báránya, valamint emlékeztetett a Defend Kft. tulajdonosára, és megemlítette Medgyessy Péter titkosszolgálati múltját, valamint Szabó István filmrendező ügyét. A cikkíró idézte Ungváryt, aki szerint "technikailag egyszerűen lehetetlen", hogy a titkosszolgálatok aktákat hamisítottak.
A tudósító szerint döntően a viszonylag enyhe Kádár-rendszerrel és az ugyancsak enyhe 1989-90-es átmenettel áll összefüggésben, hogy Magyarországon vontatottan halad a múlt feldolgozása. Megszólaltatta Kenedi Jánost, aki szerint Magyarország a "puha" Kádár-kommunizmust "kemény" demokráciára cserélte. A Szovjetunió pénzmosási központjaként különleges státust élvezett, amelyhez a törvények szándékos semibevétele is hozzátartozott - ami máig meghatározó magatartás. Kenedi a politikai elit egészét felelősnek tartja a visszás állapotokért, és Tartuffe-nek nevezi Orbánt. A régi elit zsarolja és kompromittálja Magyarországot, amely megmerevedett és lemondott a múlttal való szembenézésről - sajnálkozik Kenedi a cikk végén.
A jelek szerint elhallgatta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) előtt egyes átvilágítandó személyek kommunista ügynökmúltját a jelenlegi szlovák titkosszolgálat (SIS), adta hírül a liberális SME pénteken. A napilap szerint a titkosszolgálat a közelmúltban legalább húsz esetben nem helytálló adatokat közölt olyan személyekről, akiknek alkalmasságát az NBÚ bizonyos tisztségek betöltése kapcsán törvényből eredően köteles vizsgálni. Kiderült: a titkosszolgálat olyan személyeket minősített alkalmasnak, akik annak idején a hírhedt kommunista államrendőrség, az StB aktív ügynökei voltak.
A SME pénteki számában tizenöt olyan személy nevét közli, akik a nyilvánosan hozzáférhető ügynöklisták tanúsága szerint hajdan ügynökök voltak, most mégis a szlovák külügyminisztériumnál töltenek be valamilyen köztisztviselői vagy diplomáciai posztot.
A titkosszolgálat szóvivője az üggyel kapcsolatban azt állítja, hogy a SIS hiteles adatokat közölt a Nemzetbiztonsági Hivatallal.
Tartok tőle, hogy gyurcsány tényleg eldöntötte, hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra lezárja, mégpedig úgy, hogy az aktuális szoci kötődéseket eltünteti az irattárakból a maradékot meg ráborítja az ellenzékre. Ehez kell császár józsefné, és csodálkoznék ha a putyinlátogatás közben nem került volna szóba az utód kgb birtokában lévő anyag.. Ettől függetlenül ezt konkrétan a szadesz akciójának tippelném, amitől a szocik nagyon be fognak rágni rájuk, mert mindenki azt hiszi ők voltak..
Az igazi megtisztulás az lesz, ha ezeknek a gerinctelen alakoknak a neve is felkerül(kontra) valami titkos web oldalra. A múlt megítésében részemről akik a zsarolást(beszervezést) végezték azok voltak az igazán gennyes alakok. A mai politikai palettától nem várható az őszinte feltárás, mert valamiért ők is sarokba vannak állítva. Sajnos marad ez a partizán megoldás amíg nincs jobb.
Csak a napló kedvéért Boross Péter volt miniszterelnök az MTI-nek pénteken azt mondta: a Németh Miklós nevéhez kötött ügynöklista nem volt hivatalos ügyirat, ezért nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani neki, mint ahogyan több, abban az időben előkerült listának sem. "Több lista volt forgalomban"
"Több lista volt, öt-hat, talán nyolc is, nem emlékszem pontosan rá, köztük valóban volt egy olyan, amelyet állítólagosan Németh Miklós adott Antall Józsefnek. Ezek általában aláírás nélküli, sokszor dátum nélküli, címzés nélküli, tehát nem ügyiratok voltak" - mondta az MDF-es politikus.
"Akkora jelentőséget tulajdonítanak ennek a Németh Miklós nevéhez kapcsolódó listának, mintha egyetlen lett volna, mintha különleges lett volna" - közölte. Hozzátette: ennek az egy listának a "felajzott" keresése azért értelmetlen, mert a többihez hasonlóan, nem volt hivatalos. Vélhetően megsemmisítették a listát
Boross Péter elmondta: 1990-ben államtitkárként ő maga is kapott névtelen leveleket, listákat, amelyek főleg "amatőr" kezdeményezések voltak, és sok közülük haragosok ellen irányult. Mint mondta, az ilyen iratokat a legjobb megsemmisíteni, "nagy valószínűséggel" Antall József néhai miniszterelnök is ezt tette.
"Ezek a nem hivatalos papírok szemétkosárba valók voltak mindig. Azért lett államtitokká minősítve az egész anyag, hogy majd törvény tegye lehetővé, hogy mi módon és mit lehet nyilvánosságra hozni. Ez 1994-ben megtörtént, azóta annak keretében folyik az átvilágítás" - mondta Boross Péter. Készült a nyilvánosságot szabályozó törvény, "ezért minősítettem az egész iratanyagot államtitoknak" - tette hozzá.
"Nekem az volt a gyakorlatom, hogy nem hagyok bizonytalan tartalmú papírokat hátra, ha azok nem ügyiratok" - mondta. A névtelen levéllel és listával "komoly ember nem foglalkozhat. Veszélyes az ilyeneket tartani, mert valakinek a kezébe kerül, és akkor azt hiszi, hogy azok az adatok tökéletesek" - mondta a volt miniszterelnök.
Antall József volt miniszterelnök fia szerint minden kormány idején tűntek el ügynök-akták az irattárakból. Antall Péter erről annak kapcsán beszélt, hogy Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök állítólag olyan listát adott apjának1990-ben, amelyen az ügynök-ügyben érintett politikusok neve volt olvasható. A lista száz nevet tartalmazott minden pártból vegyesen, de már nincs meg.
Megsemmisült az az ügynöklista, amelyet Németh Miklós adott át Antall József elhunyt miniszeterelnöknek az 1990-es kormányváltás idején. Erről Antall József fia, Antall Péter beszélt a Népszavának adott pénteki nyilatkozatában. A lista körülbelül száz nevet tartalmazott. A listán minden pártból szerepeltek képviselők - közölte Antall Péter. "Föl voltak sorolva a különböző pártokhoz tartozó nevek. Az, hogy ki hány per hányas, nem volt ott. Újságírók voltak még kigyűjtve és főpapok" - mondta.
Téves az a feltételezés, amely szerint a rendszerváltás utáni első Országgyűlés képviselőinek 60-70 százaléka ügynök lett volna - állította a lapnak Antall, aki szerint "összesen 50-60 képviselő volt érintett, minden pártból, vegyesen". Szerinte "minden kormány garázdálkodott a dokumentumok között. Tudok iratokról, amelyek megvoltak 1990-ben, de 1998-ban már nem".
Antall állítása szerint az apja által hazavitt példányt megsemmisítették. Ugyanakkor azt mondta, nem valószínű, hogy a listát beiktatták, így téves Demeter Ervin egykori fideszes titokminiszter azon felvetése, hogy a lista meglehet a Miniszterelnöki Hivatalban is.
Elégették a szegedi aktákat
A kazánba hajigálták 1990. januárjában a szegedi ügynök-akták, jelentések és az elkészített hangfelvételek 99 százalékát. Bár a beszervezéseknek maradhatott nyoma az Állambiztonsági Szolgálatok budapesti központjaiban, illetve az egykori tartótisztek is készítettek másolatokat, a szegedi ügynökök többsége megismerhetetlen - derül ki a Délmagyarország című lap egykori tartótisztekkel készített interjúiból.
A szegedi állambiztonsági csoportnál 15-en dolgoztak megszűnése előtt. Főleg egyetemi, főiskolai hallgatókat, oktatókat, papokat, lelkészeket, vállalati vezetőket, illetve veszélyesnek tartott személyeket szerveztek be, vagy figyeltek meg. Összesen 80-100 emberrel tartottak kapcsolatot - olvasható a Délmagyarország cikkében.
A lapnak nyilatkozó tisztek szerint az egyre bővülő ügynöklisták veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. 1990 után ugyanis sokan az újjá alakuló szolgálatoknál maradtak. A titkosszolgálatok állományában jelenleg is dolgozók nevének megismertetése a nyilvánossággal összedöntheti a nemzetbiztonság rendszerét - fogalmazott egyikük.
Számomra egyre világosabb a kép. Azok a gennyládák akiket beszervezőknek hívunk, sokkal jobban félnek ettől a listától. Átvészeltek minden időszakot. A sápot szedték és szedik most is. A zsarolás volt a kenyerük.... ez a kenyerük most is....és nagyon szeretnék ha minden maradna az eddig megszokott módon.
Ma reggel Fodor márkonkrétan azt is tudta, hogy a lista 3 példányban létezett annó. 1 volt a miniszterelnöknél 1 a közt. elnöknél és 1 a parlament elnökénél. Igaz szerinte sok lehet a tévedésen (na ezen elröhögtem magam) vagy szándékos dezinformáción alapuló név is a listában.
A "cég " igenis él, és köszöni jól van, müködik tovább. Nem lehet más következtetésre jutni abból, hogy a Belovai ügy kapcsán fenyegetések sora történt. Nem is rehabilitálták, "a törvények ezt nem teszik lehetövé". Miféle rendszerváltásról gagyiznak ezek ?
"Elmehet az atitkosszolgálat a jó búsba amely 15 év alatt nem tudja lecserélni az ügynökhálózatát és tisztességes embereket beállítani a helyükre." - ezt hogy érted?
Boross exminiszterelnök 2005. febuárjában Napkelte müsorban aszonda miniszterelnökként nem látta az iratot. Korábban a lista létezését elismerte. Boross Horváth Balázs után let belügyér, aki megerösitette a lista létezését. Az iratot nem biztos, hogy a Parlamenti TÜK be adták le.
Már ahhoz is taoistának kell lenni, nem is akármilyennek, hogy valaki elvállalja gyurcsányi felkérését. A franc tudja Kulcsár kinek adott és milyen lefektetési tanácsokat...
Bár megmondom őszintén, nem csodálkoznék rajta, ha kiderülne, hogy rokoni szálak fűzik össze a gyurcsányi- és Batiz klánokat. Ez az egész MSZMP olyan mint a gráf-elmélet... Na most jó gonosz és cinikus voltam. De legalább van önkritikám... Vagy nincs? De ki szerint???:-))
És akkor még csak egy karrieristából lett elvhű polgártársat találtunk. De a Berecz miért tud azóta is nyugodtan ülni a babérjain, és székelni cégei élén? És a többiek?
Vagy az első milliók itt is tabunak minősíttetnek mint Ford első milliója, vagy a Brecht szerinti bankalapítási kezdőtőke? Ezt nem fogom soha megérteni. Tudom, hogy naív vagyok, de ha a szőkék tüntettek, ez nem ér meg egy menstruációt?
A jóltájékozott batíz is kezd taoista módon nyilatkozni :)
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere szerint a Miniszterelnöki Hivatal irattárában kell lennie annak a listának, amely az első szabadon választott parlament ügynökügyben érintett tagjainak névsorát tartalmazza. "Azt tudjuk feltételezni, hogy a normális eljárás esetén hol kell lennie" - mondta a dokumentumról a fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Hozzátette, "úgy gondolom, az komoly probléma lenne, ha onnan valaki eltüntette volna ezt". Demeter szerint a "megvan az iratkezelésnek egy normális rendje, e normális rend szerint a Miniszterelnöki Hivatalban kell tartani, és valószínűnek tartom, hogy másolatot nem szabad róla készíteni".
Batiz András kormányszóvivő Demeter kijelentésére reagálva azt mondta, hogy ilyen dokumentum a Miniszterelnöki Hivatalban "nem lelhető fel", mégpedig "azért, mert nincs ilyen dokumentum". "Hogyha át is adott valamit Németh Miklós Antall Józsefnek - mondta a kormányszóvivő egy lehetséges listáról -, akkor az nem egy hivatalos dokumentum volt, hanem valamilyen fajta olyan lista, ami utána hivatalosan nem került a Miniszterelnöki Hivatalban lefűzésre". Ugyanakkor megjegyezte, "az sem bizonyított, hogy ez a lista egyáltalán létezett, hiszen nincsen róla dokumentum" - idézi az MTI.
Lapzártakor még nem bontakozott ki teljesen a világraszóló diplomáciai botrány Hiller István ama - tagadhatatlanul igaz - kijelentése miatt, hogy a nyolcvanhoz közelítő egykori olasz filmsztár nem öreg, csak tapasztalt. Lett viszont apokaliptikus, nyolcszáz millió arabot emlegető visszhangja a miniszterelnök két szombati megnyilatkozásának (máskor remélhetőleg megzabolázza poénkodó kedvét). Mindezek az izgalmas médiafejlemények azonban elterelték a figyelmet a hét vége legfontosabb híréről: az MSZP visszavonta, majd kissé módosította ügynöktörvény-javaslatát. (Ha az összeesküvés-elméletek híve volnék, azt mondanám, hogy a figyelemelterelés nem volt véletlen.) Természetesen technikai okokra hivatkoztak, és természetesen jelentéktelennek minősítették a változtatásokat, amelyek természetesen várhatóak voltak. És természetesen fölérnek azzal, amit a HVG napi hírlevele "kiherélésnek" mond.
Nem untatom az olvasót a "technikai" részletekkel, nyilván elemzik a témát avatottabb szerzők ebben a lapban. Inkább a HVG-híradás döbbenetes bevezető mondatába kapaszkodom: "Úgy tűnik, nem hiába árasztották el névtelen levelekkel volt szolgálati tisztek (III/1-től III/4-ig bezárólag) az MSZP vezető szerveit, figyelmeztetve őket az MSZP új ügynöktörvény-javaslatának veszélyeire, a hétvégén a szocialisták meghátráltak." A mondat nem a tartalma miatt döbbenetes, hanem éppen azért, mert annyira természetesen hangzik: a Magyar Köztársaság fennállásának tizenhatodik évében titkosszolgálati tisztek - sőt, volt tisztek - nyomást gyakorolnak egy kormányzó pártra és ezáltal a törvényhozó/végrehajtó hatalomra. Éspedig eredményesen.
Az Antall-kormány titokminiszterei megbocsátó, mosolygós, nagypapás fejcsóválással kommentálják azt az ötletet, hogy talán le kellene leplezni a népköztársaság ügynökeit. Miért fontos ez? Kit érdekel? Meggondolták maguk, kis bohó fiúkák és lánykák, micsoda károkat okozhat ez most az országnak? Ilyen a világon nincs. És így tovább, a lehető legbékésebb, legmagabiztosabb modorban. Ki vagyunk osztva.
Az érvelés feltűnően hasonlít arra, ahogyan a nőgyógyászok a hálapénz intézményét védelmezik, az ügyvédek szétmagyarázzák a laikusok etikai fenntartásait, a katolikus egyház illetékesei pedig megmagyarázzák a bitangkassza mibenlétét (hogy az átvilágítás némileg közelebbi témájáról ne is beszéljünk). A professziódiskurzusról, a tudás és hatalom összefonódásáról, a történelmileg megszilárdult hivatási csoportok kifelé s befelé ható, védekező és önfenntartó mechanizmusairól van szó itt is. Mi nélkülözhetetlenek vagyunk - mondták a titkosszolgák a rendszerváltó politikusoknak, kik között ismeretlen számú titkosszolga is szerepelt. Kevés laikus kérdezett rá, hogy miért nélkülözhetetlenek. Hogy a népköztársaság védelmére felesküdött és kiképzett szakemberek szakértelme valójában mit ér, ha már nincs mit védeniük. Így valóban nélkülözhetetlenné váltak, újra, s ahogy nézem, az idők végezetéig.
Egy ellenpélda, olyan országból, ahol utoljára kétszázegynéhány éve volt rendszerváltás, és ahol a nemzetbiztonságot csakugyan komolyan veszik. Az Egyesült Államokban hét évvel ezelőtt törvényt hoztak arról, hogy fel kell oldani a náci háborús bűnösökkel kapcsolatos összes irat titkosságát. Miközben a nyilvánosságra hozott, 1,2 millió lapnyi töredékből nyilvánvalóvá lett, hogy a CIA és elődje, az OSS szép számmal foglalkoztatott náci háborús bűnösöket (mint utóbb kiderült, többek közt Eichmann öt emberét is), a hírszerző ügynökség "szűken értelmezte" a törvényt. Vagyis például úgy, hogy az csakis a háborús bűnökre, és nem a bűnösökre vonatkozik, tehát az 1945 után történtekről, nevezetesen az amerikai beszervezésekről szó se essék. A New York Times "intézményi vonakodásról" beszél ott, ahol mások professziódiskurzust emlegetnének. Ez volt a helyzet a január 7-iki jelentés szerint. Kilenc nap múlva (kéretik ezt magyar időskálába helyezni), a Kongresszus mindkét pártjának nyomására a CIA hivatalosan beleegyezett a háborús bűnösöket érintő valamennyi dokumentum titoktalanításába. (Itt még csak nem is a kétpárti összhang érdekes, mert ez úgyis afféle amcsi egzotikum, hanem inkább az, hogy a pártok gyakoroltak nyomást a titkosszolgálatra, nem pedig fordítva.) Mindezt egy "igen nyers" hangvételű tanácskozás előzte meg, amelyet Mike DeWine kormánypárti szenátor folytatott háromtagú, civil szakértőkből álló munkacsoportja élén a CIA képviselőivel. DeWine a Times megfogalmazása szerint azzal "fenyegetőzött", hogy tanúként a Szenátus elé citálja a központi hírszerzés frissiben kinevezett vezetőjét, Porter J. Gosst.
És Gossnak ez elég volt, hogy meghátráljon. Puhány amcsik, nem tudnak ezek élni.
