Keresés

Részletes keresés

Mr Long Creative Commons License 2020.11.13 0 0 2784

Nincs, de szükség esetén (oszlopcserét elkerülendő) csinálnak néha. A funkciója, hogy terhet vegyen le az oszlopról, mint a hosszlánckifuttatásnál. Olyan helyen láttam ilyet, amikor meg kellett emelni a keresztmezőt (magasabbra megy az erő, nő az erőkar és így a nyomaték az alapon/oszlopon), vagy utólag bekerül új hosszlánc a keresztmezőre és túl költséges lett volna kicserélni több keresztmezőt (nem olcsó egy ilyen oszlop).

Előzmény: BbojsziI (2783)
BbojsziI Creative Commons License 2020.11.11 0 0 2783

A keresztmezős állomási felsővezetéken van oldalirányú kibiztosítás?

 

A felsővezetékre merőleges kihorgonyzásra gondolsz?

Az nincs.

Előzmény: Pityúú54 (2781)
Vendégsín Creative Commons License 2020.11.10 0 0 2782

A hosszlánc közepén a hossztartó sodronyt a nagy fixpont rögzíti a két szomszédos oszlophoz. Ezekben az oszlopközökben a munkavezetéket egy-egy ferde sodrony köti a hossztatró sodronyhoz elmozdulás ellen. Ezek a kis fixpontok.

Előzmény: Pityúú54 (2781)
Pityúú54 Creative Commons License 2020.11.10 0 0 2781

Sziasztok!

 

Egy kérésem lenne vasuti felsővezeték részei témakörben.

A kis fixpontnak mit neveznek,mert a nagy a hosszlánc közepén van?

A keresztmezős állomási felsővezetéken van oldalirányú kibiztosítás?

 

Köszi előre is.

Petyus 1954

tom sawyer Creative Commons License 2020.10.23 0 0 2780

Szuper, köszi! Ezek szerint meglehetősen múzeális darabok. 

Előzmény: Vendégsín (2779)
Vendégsín Creative Commons License 2020.10.23 0 0 2779

Ezek a hegyeshalmi vonal valamikori 110/16 kV feszültségű trafói. Itt a MÁV (egykor az Istvántelki erőmű által táplált) budapesti, 10 kV-os háromfázisú erőátviteli hálózatának az országos, 120 kV-os hálózatról táplálására szolgáltak, csillagkapcsolásban. Az első sor trafói már ki lettek váltva háromfázisú trafóval, a második sor még (?) működőképes.

Előzmény: tom sawyer (2778)
tom sawyer Creative Commons License 2020.10.23 0 0 2778

Urak!

 

Szeretném megkérdezni, hogy mik ezek a trafószerű böhöm képződmények az Istvántelki alállomáson? Nem láttam még ilyesmit, de esetleg valami (sönt) fojtótekercsre tippelek. Úgy tűnik, hogy a fázis és a föld közé van kapcsolva a nagyfeszültségű oldal. 

gmarc Creative Commons License 2020.09.24 0 1 2777

A már elkészült szakaszokon bizony ilyen egymással szemben felállított két magas rácsos oszlopon emelik át a tápvezetéket, nem túl szép megoldás...

Például ilyen látható itt 1:01-nél: https://www.youtube.com/watch?v=CTUV2KJDKaQ

 

Vagy itt 12:23-nál: https://www.youtube.com/watch?v=WyEZAExF-yc - Kuhár Bencéért előre is elnézést kérek, én nem kultiválom a tevékenységét, de ebben a videóban már egy elkészült szakaszt is látni, a jelzett helyen látható is az oldalváltás kivitelezése. 

Előzmény: Mr Long (2776)
Mr Long Creative Commons License 2020.09.24 0 0 2776

Szerintem az egy táp és egy megerősítő vezeték.

Oldalváltáskor meg nem szemben állított oszlop kell, át lehet forgatni a vezetékeket ferdén is a következő oszlopra.

Tőcsavaros oszlop meg építéstechnológiailag jobb, mint a telibe állított, bár a telit kedvelik...

Előzmény: gmarc (2769)
gmarc Creative Commons License 2020.09.23 -1 0 2775

Nem egészen végig tőcsavaros, legutóbb mikor autóztam a vonal mellett, valahol láttam bebetonozott oszlopot is, talán a Csajág-Kenese állomásközben. 

 

(Azért jó a tőcsavaros, mert ha mégsem válik be, könnyen leszerelhető ;))) 

Előzmény: korpi41 (2773)
Atis57 Creative Commons License 2020.09.21 0 0 2774

Szia!

 

Az utóbbi 10 évben ,azért ezt nyomatták. 

 

Kevés helyen van bebetonozott oszlop --ahol" felújitottak " s mindegy HÉV,villamos, troli, Vasút.

Előzmény: korpi41 (2773)
korpi41 Creative Commons License 2020.09.21 0 0 2773

Jaja, van bőven oldalváltás, több helyen nem egyszerű a dolog, meg a szűk ívek jobbra-balra... Megjegyzendő még, hogy végig tőcsavaros oszlopok épülnek, ez sem volt eddig megszokott.

Előzmény: gmarc (2772)
gmarc Creative Commons License 2020.09.21 0 0 2772

Igen, ez látszik is, már ahol elkezdték állítgatni az oszlopokat, ott megvan a külön oszlopsor. Az is szaporítja az oszloperdőt, hogy oldalváltáskor a tápvezetékeket is át kell emelni a túloldalra, két egymással szemben lévő jó magas rácsos oszloppal, és ilyen oldalváltásból nem kevés lett a vonalon... 

Előzmény: korpi41 (2771)
korpi41 Creative Commons License 2020.09.21 0 0 2771

Be fog mattulni a horgany, és nem fog ennyire kitűnni a tájból.

 

Egyébként ennél az elrendezésnél a bejárati jelzőtől befelé kell egy újabb oszlopsor a megkerülővezetéknek, mert csak két tápvezetéket szokás felrakni nálunk egy oszlopra.

Előzmény: gmarc (2770)
gmarc Creative Commons License 2020.09.21 0 0 2770

Köszi a választ!

Mindenesetre ronda, de hát ez van... A horganyzott oszlopok karbantartásmentes kivitele is érthető, de így még jobban sérti a tájképet, mintha zöldre lenne mázolva...

Előzmény: korpi41 (2766)
gmarc Creative Commons License 2020.09.21 0 0 2769

https://iho.hu/img/galery/200430-29es-vill_7.jpg

 

A Te képed a déli partról van szerintem. Ezen a becsatolt képen az oszlop tetején a két tápvezeték. 

Előzmény: Atis57 (2765)
korpi41 Creative Commons License 2020.09.19 0 0 2768

Hoppá. Így már mindent is értek. Itt sem lesz nagy kiváltás, ez volt az egyik szempont a 2×25 választásnál.

Előzmény: Vendégsín (2767)
Vendégsín Creative Commons License 2020.09.19 0 0 2767

...akkor elvileg két AT között nem lehet fenntartani a forgalmat...

 

A földkábelek (táközlő, bizber) és a 230/400 V-os hálózatok zavarvédelme kiépítésének függvénye, a 30-ason ezen spóroltak rengeteget, kérdés, hogy a 29-en mire fussa...

Előzmény: korpi41 (2766)
korpi41 Creative Commons License 2020.09.18 0 1 2766

Redundancia, mivel így első ütemben csak egyik végéről táplált a szakasz. (És bizonytalan, hogy mikor lesz a továbbépítés.)

 

Éppen csak megkapargatva, hogy hogyan lesz ez így üzembiztosabb:

A második tápvezeték az állomási kapcsolókertekben kiválasztható, hogy a két kapcsolókert között a táp vagy a vonal potenciálját követi. Ha sérül a táp vagy a hosszlánc, akkor a pótlásra felhasználható. Táp pótlására azért van szükség, mert bár a két AT között át lehet térni 1×25-ös rendszerre, aztán meg vissza 2×25-re, de ilyen esetben szűk keresztmetszet lehet az AT teljestíménye, ami bár rövid ideig 150 %-kal túlterhelhető, de 25 kV-on csak 2 MVA tud, tehát ha két olyan AT csoport között van a meghibásodás, ahol csak egy van beépítve, és ez a szakasz mondjuk pont a vonal eleje, akkor nem nagyon lehet átvinni akkora teljesítményt, hogy a teljes 52 kilométer hosszú vonalat el lehessen látni. A másik eset, hogy ha a hosszlánc sérül, akkor a szokás szerint (bár én nem teljesen értek vele egyet) 2×25-öt mindig AT-vel kell lezárni, így ha kiesik a hosszlánc, akkor elvileg két AT között nem lehet fenntartani a forgalmat, míg ha van hosszláncpótló vezeték, akkor csak az érintett állomásközben.

Előzmény: gmarc (2764)
Atis57 Creative Commons License 2020.09.18 0 0 2765

Szia!

 Ha képet tennél fel róla ---akkor talán jobban eltalálnánk.

Az állomásokon van megkerülő vezeték is.

 

De ezen  1 tápvezeték+ 1 Internet kábel látható.....a munkavezetéken kivül.

Előzmény: gmarc (2764)
gmarc Creative Commons License 2020.09.18 0 0 2764

A 29-es vonal villamosítása során miért szükséges 2 tápvezeték végig a vonalon? A többi 2x25 kV-os vonalon egy tápvezeték épült.

kihúzóvágány Creative Commons License 2020.09.12 0 0 2763

Majd szemrevételezem.

Itt most a Soroksári út felettí hídon-ívben alkalmazott régi felfüggesztés volt a tankönyvi példa, amit át kellett alakítani.

 

Előzmény: alex_86 (2761)
kihúzóvágány Creative Commons License 2020.09.12 0 0 2762

Kereszttartó az is, csak nem kéttámaszú.

Előzmény: Vendégsín (2760)
alex_86 Creative Commons License 2020.09.11 0 0 2761

Köszi, hát ez az elmélet a környező országokban elég sok helyen megbukna, de még Hodos "magyar" oldala is necces az olasz rendszerű felsővezeték felfüggesztéssel, főleg 25kV alatt.

Előzmény: kihúzóvágány (2759)
Vendégsín Creative Commons License 2020.09.11 0 0 2760

az UIC szabályozásnak nem felelt meg ( ugyanis kétvágányú pályán mindegyik vágány felsővezeték-tartó oszlopainak a saját oldalon kell lennie, nem lehet a másik vágány oldalán

 

Akkor van mit átalakítani, a portálos tartószerkezetek sem kereszttartók.

Előzmény: kihúzóvágány (2759)
kihúzóvágány Creative Commons License 2020.09.10 0 0 2759

Láthattál: Ferencváros-Soroksári út közöttí ivben volt ilyen évekig, tankönyvi ábraként is szerepelt, de át kellett alakítani, mert az UIC szabályozásnak nem felelt meg ( ugyanis kétvágányú pályán mindegyik vágány felsővezeték-tartó oszlopainak a saját oldalon kell lennie, nem lehet a másik vágány oldalán, csak ha kereszttartót alkalmaznak)

Előzmény: alex_86 (2755)
korpi41 Creative Commons License 2020.09.10 0 0 2758

Azért ebben a három sorban volt rendesen negatív prekoncepciót tartalmazó állítás.

Előzmény: alex_86 (2757)
alex_86 Creative Commons License 2020.09.10 0 0 2757

Kérdés volt. Nem állítottam semmit.

Előzmény: korpi41 (2756)
korpi41 Creative Commons License 2020.09.10 0 0 2756

Mennyi felsővezeték üzemeltetői tapasztalatod van?

Előzmény: alex_86 (2755)
alex_86 Creative Commons License 2020.09.10 0 0 2755

Ez mennyire gyakori, hogy kis sugarú ívben a munkavezeték közvetlen felfüggesztése elmarad? Számomra eléggé hajmeresztő, a sodrony is nagyobb erőhatásnak van kitéve az ívben, gyakorlatilag az tartja az egészet. Ha szakad, esik minden. Idehaza nemigen láttam még ilyen spórolós megoldást. Van nagyvasúton, 25000KV alatt ilyen hazánkban (ez egyébként Komárno és a Duna híd között található).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!