Néhai nagyapám elbeszélése szerint a mai Városligeti elágazásnál is olyan forgatható sorompó volt, ami vagy az utat, vagy a vasutat zárta el. Lovaskocsival rendszeresen járt át rajta. Ez valamikor a 40-es, 50-es években lehetett.
út elzárására való rúdalaku emeltyü, melyet hídátjáróknál, vámházaknál alkalmaznak. Hogy a vasúti vágányokon átvezető utakat a vonatközlekedés idejére el lehessen zárni, a vágány mindkét oldalán S.-kat állítanak fel. Ha a S.-t kezelő egyén magán az útátjárón vagy annak közelében várja a vonatot, a S. egy vizszintes irányban forgatható, keskeny átjárókon pedig egy az úton áttolható rúdból áll. Ha ellenben a S.-t kezelő őr állomása az átjárótól távolra esik, húzó S. alkalmazása válik szükségessé, melynek húzó készüléke az őrház mellett van, és mely drótvezeték segítségével onnan zárható és nyitható. Az őrállástól igen távol levő és onnan nem látható húzó S.-kat csengetési készülékekkel szokták ellátni, melyek előre jelzik a S. zárását az esetleg éppen áthaladó kocsiknak. A S.-k mellett a közönség útba igazítására rendszerint intő táblák (l. o.) is vannak felállítva.
Vagyis a sorompó kezdetben inkább volt kapuszerű, mint rúdszerű! :)
Szép találatok, régi képet próbáltam keresni, de régi vasútmodellre nem gondoltam.
"Mondjuk a sorompó lehet, hogy nagyon hasonlított volna a nyitható hídra, és nem akartak galibát :)"
Az első párizsi egyezményben nem volt tábla a nyitható hídra (meg egy csomó minden másra sem, négyféle táblát határoztak meg benne), pont ezért érdekes nekem is, hogy a léckerítés került a táblára a sorompó vagy mondjuk a később biztosítatlan átjáróknál használt gőzmozdony helyett.
Francia vasútmodell a '30-as évekből, Ebayen hirdetik. Gyanús a bal oldalán az a kerítés, és a jobb oldalán is volt valami, csak az letört.
Märklin útátjáró szintén nagyon régről, ezen már sokkal jobban felismerhető a táblán is látható kerítés.
Egyébként érdekes, hogy nem a sorompót, hanem a kerítést választották a táblán megjelenített ábrának. Mondjuk a sorompó lehet, hogy nagyon hasonlított volna a nyitható hídra, és nem akartak galibát :)
Kicsit talán off, mert útátjáró biztosítás, de közlekedési táblákról való eszmecsere kapcsán felmerült a kérdés, hogy a biztosított átjárót jelző táblán lévő léckerítés mit ábrázolhat
Gondolom valami jó régen kihalt megoldás lehetett, mert az 1909-es párizsi egyezményben már szerepel lényegében ugyanez az ábra általánosan vasúti átjáró jelzéseként, talán az angoloknál itt-ott még előforduló kapus megoldásnak volt változata, ami így nézett ki? Vagy akkoriban a biztosítatlan átjáróknál is volt valami védőkerítés? Volt Magyarországon is ilyesmi, amit az átlag sofőr (már amennyire volt akor olyan) felismerhetett benne vagy mi csak átvettük a táblát az egyezmény miatt?
Jogos, olyan berendezés nincs, ami kőgolyóként sosem képes elromlani. Karbantartásra mindig szükség van.
Nyilván egy más fenntartási kultúrából származik a tapasztaim nagyobb része. A nem kivilágítható forgólaposok terjedtek egy az utóbbi időben, én még nem találkoztam eddig fals jelzést mutató darabbal (ettől persze még lehet, de mint írtam, a fenntartási kultúra is más).
15.16.3. Ha nem biztosított állomáson a vonatot nem a menetrendben kijelölt irányba kell bejáratni, akkor a bejárati irány megváltoztatásáról a vonat személyzetét általában értesíteni kell. Nem biztosított állomáson foglalt vágányra történő bejáratásról értesített vonat személyzetével a behaladás irányát nem kell közölni.
a lemezábrás, komplikált és karbantartásigényes kivitelt amúgy is célszerű egy forgóábrásra cserélni adandó alkalommal.
Azokkal meg nem nagyon szokott gond lenni.
Személyes tapasztalatom szerint a forgólapos váltójelzők egy idő után szétakadnak*, ami után esetenként az állítást is tudják akadályozni.
Az új gyártású ábralemezes jelzők (átszelési kitérőkhöz) gyárilag rosszak.
Annyi azét biztos, hogy egy váltójelző nélkül hagyott váltó kevesebb problémát okoz, mint egy beakadó, megtévesztő jelzést adó darab.
* Illusztráció: 111 – Google Térkép 2018 májusi állapot, a biztosítóberendezés cseréje után a helyszíni állítószerkezet és vele a váltójelző is eltűnt.
A váltók állásáról másnak is meg kellene győződnie mielőtt te - mint mozdonyvezető - majd' két ember magasból, kb a vágánytengelyben kitekintesz a szélvédőn.
Jó, a "torony" erkélye is elég magasan szokott lenni (Cell, pl.). 😁
Igaz, a "mezitlábas" bakterházból (Veszrém, pl.) tényleg elég sz.rul áttekinthető a helyzet.
Nézd, a lemezábrás, komplikált és karbantartásigényes kivitelt amúgy is célszerű egy forgóábrásra cserélni adandó alkalommal.
Azokkal meg nem nagyon szokott gond lenni.
Aztán hogy azon a régi, vagy egy esetlegesen új kép van macskaszemből felragasztva, már tényleg részletkérdés.
Itt egy csomó állomáson vegyesen voltak, vannak a régiek, meg az újak, ahogy a gép dobja, cserélgetik le szép lassan.
Az elején nagyon utáltuk a nyilakat, morogtunk (mint mindig, ha valami jól megszokottat kukáznak), de aztán megbarátkozik vele az ember, rájön a logikájára, meg arra, hogy végeredményben sokkal egyszerűbb lett, mint volt.
Kizárólag a bejárat irányát említette, az mondjuk el is fogadható.
A váltók állásáról másnak is meg kellene győződnie mielőtt te - mint mozdonyvezető - majd' két ember magasból, kb a vágánytengelyben kitekintesz a szélvédőn.
Ahol fontos a váltójelző, ott nem biztos, hogy figyel a menetre a berendezés (ha van) - mert mondjuk csak a vonatokra tud -, az ilyen helyeken jellemzően tolatnak is, esetleg akár annyi tolatási mozgásuk van, mint vonat mozgás.
(Azért el kell ismerjem az utóbbi évtizedben jelentősen csökken a tolatási teljesítmény szinte minden érintett állomáson.)
A nem biztosított állomáson a bejárat iránya vonatkozásában: az volt a csúcs amikor a kitérő helyett az egyenes ( kedvezőbb irány) irányról is értesíteni kellett a vonatot.
Fizolti válaszolt a nagyjára, a többi sem komplikált.
Kivezetésről beszéltem, hagyhatjuk a mostanit kifutni, akár évtizedes távlatban is.
Bár mostanság kicsit kezd mostohagyerek lenni a váltójelző: nincs ember karbantartani, de még leszerelni sem őket. Marad a hullazsák
Ez meg a másik. És hát ez nem új, régóta elég kevéssé érdemes arra adni, mit mutat a váltójelző, főleg a lemezes...
Őszintén szólva szerintem a legtöbben amúgy is a csúcssínt nézzük, nem a váltójelzőt.
Eleve egy rakat helyen nincs is váltójelző, meg nem is kell.
Fehér-vörös súlykörték (ez is rengeteg lehet)?
Mint fent, hagyhatjuk sokáig.
A többire ott a Fizolti által is említett sebességjelzés. Vagy a nyílra rámondjuk, hogy az 40, vagy eleve lecseréljük számra, sőt, a felemás állomások esetén írhatunk B40/K40-et is, a be- és kijárati sebességre.
Itt a bejárati irányt le lehet cserélni behaladási sebességre. Talán még az sem teljesen irreális, hogy a menetrendkönyvben a kettősnyíl 40-et jelentsen, az üresen hagyott rovat vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességet.
E mellett az is jó lenne, ha operatívan külön értesítés nélkül lehetne kitérő helyett egyenesbe, 40 helyett pályasebességgel közlekedni, ha a forgalmi helyzet megengedi és indokolja.
Ha mondjuk feladjuk a mellékvonalakat, akkor viszonylag kevés ilyen állomás marad, az tény.
Első körben kérdés, hogy mit értünk feladás alatt. Ha úgy adjuk fel, hogy marad a rendszeres teherforgalom, állomási szolgálattal, berendezéssel, akkor bőven marad (pl. Marcali).
De ha nem, akkor is bőven maradnak. Vannak sűrű IC, vagy IR ütemmel kiszolgált, akár villamosított állomások nem biztosítottak, mint Keszthely, Záhony, Sátoraljaújhely, vagy Gyöngyös.
Olyan törzshálózati vonalak állomásaival, mint a 26, 36, 45, 46, 50, 60, 65, 81, 92, 108, 135, 142, 154, több mint negyven nem biztosított bejárati jelzős állomás van.
És e mellett vannak azok a szituációk, amikor egy építés, vagy átalakítás alatti állomáson ideiglenesen nem biztosított jelzők üzemelnek.
Aminek jobban utána kéne gondolni, az pl. a lassúmenetek kitűzése.
Erre is igaz az, mint a korábbi témára, hogy messze nem problémamentes a mostani rendszer, de itt egyelőre nincs helyette jobb.
A technika előrehaladtával, nem feltétlenül szabadulunk meg a nem annyira előrehaladott technikától.
Esetleg egy - lehetőleg 0 forintos - megoldás a váltójelzők jelzéseire (nagyságrendekkel több lehet belőlük itthon, mint íves kitérőből)? (Bár mostanság kicsit kezd mostohagyerek lenni a váltójelző: nincs ember karbantartani, de még leszerelni sem őket. Marad a hullazsák.)
Az egységesség egy nagyon nagy fícsör egy szabályrendszeren belül.
Semmit sem befolyásol, ha a fő- meg a mellékirányokat, az egyenes, meg a kitérő állás fogalmát kivezetjük, hiszen minden további nélkül pótolhatók, a technika fejlődés előrehaladtával viszont olyan pályaelemek léptek be a képbe, melyekre a régi fogalmak már csak komoly szájhúzogatással erőszakolhatók rá.
A jobb és a bal teljes mértékben lefed minden igényt, ami a közlekedés során felmerül.
Belőled is lehet még elvi ügyes (vagy ügyetlen?)...
Olvasd tovább a bekezdést!
A szöveg tagolása, a gyengébbek kedvéért:
A pont száma, címe -> "1.2.9. Átmenő fővágány"
1. bekezdés, ez volt a visszahívatkozott hozzászólásban ->"Állomáson, egyvágányú pálya forgalmi kitérőjén a nyílt vonal vágányának egyenes irányba álló bejárati váltón (váltókon) át folytatását képező fővágány."
2. bekezdés -> "Ha az állomáson, egyvágányú pálya forgalmi kitérőjén a nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik, de az állomás, forgalmi kitérő túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz (vágánytengely ugrás), akkor az állomásnak, forgalmi kitérőnek több átmenő fővágánya van. Ilyen állomáson, forgalmi kitérőn azokat a vágányokat kell átmenő fővágánynak tekinteni, amelyekre a vonatok egyenes irányba álló váltón (váltókon) át haladnak be."
3. bekezdés ->"Forgalmi szempontból nincs átmenő fővágány a fejállomásokon, továbbá az olyan állomásokon, egyvágányú pályák forgalmi kitérőjén, ahol a nyílt vonal vágánya az állomás, egyvágányú pálya forgalmi kitérő mindkét végén kitérő irányba álló váltón (váltókon) át folytatódik."
Tehát szerinted a sorok közt olvasva látom az 1. bekezdés folytatását.
Nekem a definíció második mondata azt jelenti, hogy nem lehet átmenő fővágány az, ami az állomásnak csak az egyik oldalán csatlakozik nyílt vonalhoz (ezt erősíti az is, hogy fejpályaudvarnak külön kiemelt módon nincs átmenő fővágánya), de valóban hiányos így a meghatározás, ezt nem a sorok közül kéne kiolvasni.
Nem bárdolatlanság, legfeljebb neked nem tetszik. A feltett kérdésre te sem tudsz válaszolni, ahogy ő sem, még a problémáját sem tudja kifejteni értelmes, összefüggő gondolatokkal. Csak a "na, erről beszéltem" mondatokkal megy egymás hátba veregetése. Egy-egy apró részlet ki van vesézve a hozzászólásokból, most éppen az átmenő vagy nem átmenő kérdésen megy a vízgereblyézés. Azt látom, hogy értelmetlen össze-vissza írogatás megy, semmi több. Elveszik a beszélgetés lényege (már ha kezdetben volt egyáltalán).
