Tológombos rendelkezőkészülék nincs feltétlenül minden kulcsrögzítő berendezésnél. Illetve az SH berendezések tológombos mechanikája gondolom ugyanaz, mint amit keresel (ha esetleg erre keresve lenne találat).
(Elég régi forrás, nem biztos, hogy manapság pont így van megoldva.)
Egyenlőre nem jutottam el olyan állomásra vagy csomópontra ahol tudnék kulcsrögzítős biztosítóberendezést nézni de míg ez nem jön össze segítsetek nekem abban hogy mutassatok szakrajzot vagy fotót vagy videót arról hogy hogyan néz ki a vágányút kijelölő tológomb belső szerkezete kialakítása mechanikailag és hogyan van össze köttetésben az iránykallantyúval és hogy hogyan rögzítődik egyik a másikához valamint a függőségi vonalzókhoz.
Így simán ha beírom keresőbe hogy "vágányút kijelölő tológomb" semmiféle szakirodalmat nem találok róla de még képet is csak olyat sikerül amin kívülről látszik a tológomb.
Létezik esetleg valami szakirodalom amiben részletesen mutatják és írják hogy miből épül fel és hogyan van szinkronban a kallantyúval a tológomb?
Az állomás a legkülső bejárati jelzőknél kezdődik (az állomás területe a két bejárati jelző közötti terület), bővebben az adott infrastruktúra üzemeltető vasútvállalat Forgalmi Utasításában (MÁV, MÁV-HÉV, Vál-Völgyi Kisvasút. KEMV stb.). Az állomásköz két állomás közötti terület. Ezek alapján könnyen belátható, hogy egy n állomást tartalmazó vasútvonal pontosan n-1 állomásközzel rendelkezik, ha minden vonal zsákvonal. Ettől eltérő felállásokra a gráfelmélet ad választ.
Igazából ezeket csak azért írtam le, hogy növeljem a leütésszámomat, de megint oda lyukadtunk ki, mint az előbb: nem értem a kérdést. Mindegyik állomásnál kezdődik állomásköz és mindegyiknél véget is ér, ha a gráf élétől, mint irányított szakasz irányítottságától eltekintünk.
Nyugodtan tegezhetsz, nem haragszom meg, ahogy a minősítésért sem. Ettől nagyobb sértést is elviseltem már, ugyanakkor a moderáció nem szereti a személyeskedést (nyugi, nem szólok nekik, nem érdekel) :)
Az állomásköz hosszától függ (térközszekrények számától inkább), kis mértékben pedig az állomási csatlakozó berendezés típusától. De néhány másodperc szokott lenni.
Nem akarok a pálya széléről beleszólni, de ha téged érdekel, miért nem te keresed vissza? Tényleg nem egyszer felmerült már ez a kérdés, és meg is lett válaszolva sokszor (én nem tudom a választ, mert nem vagyok biztberes és ez a kérdés engem pont nem is érdekel), elhiszem, hogy az itt jelenlévő szakemberek nem akarják 6×1023 alkalommal ugyanazt leírni, mint egy papagáj.
A videón egy térközjelző, egy ismétlõjelző és egy fénysorompó látható. A menetirányváltáskor bekapcso, a térközjelzőn a vörös, az ismétlőjelző a sárga-fehér, majd a térközjelző zöldre, az ismétlőlyelző zöld-fehérre vált. Kérdésem az lenne: az irányfordításkor miért vált 2 másodpercre pirosra a sorompó?
Villogó zöld esetén pedig egy külön érpáron érkezik a villogó feszültség, amit még villogásfigyelővel is kiegészítenek a térközszekrényben, hiszen a folyamatos zöld kevésbé restriktív mint a villogó.
Ha két fény van a bejárati jelzőn akkor a homokórás térközjelzőhöz nem folyamatos feszültség érkezik a Sárga vezérmágneshez, hanem szaggatott. Ezáltal a blinkelő Sárga vezér a fényáramkörben elvégzi a Sárga fény villogtatását.
És hogy működik a térközjelző fényének villogtatása? Mert ugyebár, ha a következő jelzőnél csökkenteni kell a sebességet, akkor a térközjelző villogva ad előjelzést
Egy biztos: Vörös fény lesz rajta először. Ha esnek a vezérek vagy esik a vágányjelfogó akkor Vörös fény van a jelzőn.Amint meghúz a vágányjelfogó akkor lesz lehetősége meghúzni a Sárga vezérnek ( ha kapja a sárga sarkítást ) Papírforma szerint, és ha feltételezzük, hogy minden 75Hz-es sínáramkör tized-század másodpercre azonos idő alatt éled fel akkor egy pillanatra lesz Sárga fény, majd utána Zöld. De ha a 2. kérdezett térközben egy kicsit lomhább a Sárga fény áramköre akkor ez alatt a lomhaság alatt megérkezhet a Zöld sarkítás és akkor a Vörös után Zöld lesz a jelzőn. A fényáramkörben nem szükséges az a sorrendiség a Sárga és a Zöld fények között mint ami szükségszerű a Sárga és a Zöld vezérmágnesek áramkörében.
