A videón egy térközjelző, egy ismétlõjelző és egy fénysorompó látható. A menetirányváltáskor bekapcso, a térközjelzőn a vörös, az ismétlőjelző a sárga-fehér, majd a térközjelző zöldre, az ismétlőlyelző zöld-fehérre vált. Kérdésem az lenne: az irányfordításkor miért vált 2 másodpercre pirosra a sorompó?
Villogó zöld esetén pedig egy külön érpáron érkezik a villogó feszültség, amit még villogásfigyelővel is kiegészítenek a térközszekrényben, hiszen a folyamatos zöld kevésbé restriktív mint a villogó.
Ha két fény van a bejárati jelzőn akkor a homokórás térközjelzőhöz nem folyamatos feszültség érkezik a Sárga vezérmágneshez, hanem szaggatott. Ezáltal a blinkelő Sárga vezér a fényáramkörben elvégzi a Sárga fény villogtatását.
És hogy működik a térközjelző fényének villogtatása? Mert ugyebár, ha a következő jelzőnél csökkenteni kell a sebességet, akkor a térközjelző villogva ad előjelzést
Egy biztos: Vörös fény lesz rajta először. Ha esnek a vezérek vagy esik a vágányjelfogó akkor Vörös fény van a jelzőn.Amint meghúz a vágányjelfogó akkor lesz lehetősége meghúzni a Sárga vezérnek ( ha kapja a sárga sarkítást ) Papírforma szerint, és ha feltételezzük, hogy minden 75Hz-es sínáramkör tized-század másodpercre azonos idő alatt éled fel akkor egy pillanatra lesz Sárga fény, majd utána Zöld. De ha a 2. kérdezett térközben egy kicsit lomhább a Sárga fény áramköre akkor ez alatt a lomhaság alatt megérkezhet a Zöld sarkítás és akkor a Vörös után Zöld lesz a jelzőn. A fényáramkörben nem szükséges az a sorrendiség a Sárga és a Zöld fények között mint ami szükségszerű a Sárga és a Zöld vezérmágnesek áramkörében.
Természetesen ha ez a térköz az utána lévő térközből eközben (M ismétlő ejtési időzítése alatt ) megkapta a zöld sarkítást tehát húz a Sárga és a Zöld vezérmágnes is akkor ennek megfelelően Zöld fény fog megjelenni a Vörös fény után.
A másik hsz-ban ami a mozdony fedélzeti részét mutatja nem értem mi a kifogásolni való. Ha nem Bejárati jelző előtti utolsó térközjelzőről van szó ( nem látok " homokórát:) "), akkor a térköz csak kétféle ütemezést táplál a sínbe. Vagy Megállj! vagy V Max. Ha nem jól értelmeztem a látottakat, akkor elnézést kérek.
A vezérmágnes áramkör egyik feladata, hogy a foglalt vágányrészt mindig vörös jelző fedezze. Az első esetben a bejárat jelző vörös, tehát az előjelzős térköz felé sárga sarkítást küld az állomás.
A második esetben ha az a kérdés miért jelenik meg a vörös után a zöld arra a Menetirány ismétlő jelfogó működése ad magyarázatot. Ennek van egy ejtési időzítése ami a fényáramkörben csak ezen időzítés letelte után engedi meghúzni a sárga fényellenőrzőt, azért hogy az állomásban legyen ideje meghúzni a Sárga vezérmágnesnek. Tehát tovább van Vörös fény a térközjelzőn, és ez a Vörös több ideig adja a Sárga sarkítást az állomási Sárga vezérmágnes jelfogónak.
De mivel én csak az elméletet ismerem, remélem egy gyakorlati szakember mindjárt megmondja a helyes választ. :)
Szerencsére sem a gyakorlati, sem a szakember nem illik rám, de egy befordítva rögzített Térközzavar-oldás csodatételre képes. (Lassabban ejt el az M!-re ejtő, mint hogy szabadul az első térköz, az állomás zöld sarkot ad, és a sárga vezér repülése alatt már föl is húz a zöld vezér.)
Elméletileg ilyen nem történhet, ugyanis a vágányjelfogó húzó ágán a sárga és a zöld vezér ejtett állapota is ellenőrizve van (és amíg a vágányjelfogó ejtett, nem lehet szabad fény a jelzőn), valamint a vezéráramkör vevőoldalán lévő diódák miatt nem tud egyből a zöld vezér meghúzni.
De mivel én csak az elméletet ismerem, remélem egy gyakorlati szakember mindjárt megmondja a helyes választ. :)
Mindenféle konkrét videókat nézegető nick kérdéséből kiindulva kezdtünk el filózni a térközjelzők szabadra állásának szekvenciáján (irányváltás, vagy áthaladás esetén). Ha jól emlékszem, a sárga és zöld vezérmágnes között sorrendi függés van, így elvileg vörösről nem ugorhat egyből zöldre a térközjelző. Azonban néha van erre példa. Hogy is van ez? Előre is köszi!
Nekem az volt a kérdésem, hogy a kettő közötti jelző(kö)n mit látunk menetirányváltáskor? A fényjelzős topikban már megkérdeztem, de nem kaptam rá választ
Szakaszokon szerintem egyszerűbb, a bontott aranytartalékait senki sem szereti mutogatni.
Főleg akkor jársz jól a szakasszal, ha üzemelő berendezést mutatnak meg. Érdemes ott próbálkozni. Ha mást nem, mutogatnak részeket, magyaráznak, válaszolnak a kérdéseidre.
Esetleg ilyen területi igazgatóságon azt meg engednék hogy megnézhessek ilyen kiselejtezett berendezést hogy miből és hogyan épül fel? Lenne rá esélyem? Hozzám legközelebb álló ilyen területi igazgatóság Pécs lenne.
Ezt nem szerettem volna így leírni, mert ugye a szabály az, hogy be kell szállítani a szertárba minden elbontott anyagot. Egyébként a Főnökségek nem is adhatják el, mert nem az ő állagukban van, hanem a szakaszéban. A szakasz pedig - ha leselejtezte, elvileg nem építheti be sehová.
Ha beszállította a selejtet a szertárba, akkor pedig a további sorsára nem tud hatni.
A bontott biztosító berendezés sok esetben a területileg illetékes Vasútigazgatóság Biztosítóberendezési Főnökségre kerül. A kulcsrögzítős berendezésekről tudom, hogy azokat nem adják el, hanem alkatrészbányaként használják a még megmaradt berendezésekhez.
Ha beszállításra került a Szertárba, mint selejt, akkor onnan szerintem csak cég vagy e.v. hozhatja ki, számlával, magánszemély nem. Illetve vannak - mondjuk úgy - manufaktúrák, akik ilyeneket reszelgetnek, tőlük tudja venni a MÁV, ha esetleg nincs raktáron és kell.
Érdeklődni szeretnék hogy kulcsrögzítős biztosítóberendezés megépítéséhez a hozzá szükséges fő alkatrészek be szerezhetőek-e valahonnét vagy úgy kell le gyártatni őket magánszeméllyel? Gondolom a két verzió közül egyik sem olcsón megvalósítható.
A MÁV biztberesei honnét szerzik be az alkatrészeket ha épp nem tudják leszedni a polcról ami kell a javításhoz?
Esetleg lehet vásárolni valahol valahonnét kiselejtezett kulcsrögzítős biztosítóberendezést?
