Most olvastam egy ilyet: Az első váltólezáró jelfogó egy nyugalmi érintkezője be van építve a váltóállító jelfogók áramkörébe.
Ebből azt gondolnám, hogy nem lehet "rátárolni" elsőlezárásban lévő vágányútra. (Ha az első váltólezáró a legalább elsőlezárásban lévő váltónál húz, akkor az adó-nyugtázó láncnak el kellene akadnia, ha olyan váltót érint amely első lezárásban van.)
Viszont úgy tűnik gyakorlatban ez mégis megtörténik. Lehet ennek köze a kiékelt kijárati jelzőgombhoz?
Ebben az egészben az a bibi, hogy az F2-esben egyértelműen le van írva, hogy:
"
15.18.8. Nem szabad:
...
c) két vonatot váltókon egyidejűleg közlekedtetni, ha a vágányútjaik nem érintik illetve nem metszik ugyan egymást, de a vágányutakat összekötő váltók nincsenek lezárva
"
Így ha pl. törlést nyom a kijáratra, akkor az F2 alapján nem járathatja be a másik vonatot.
Ha meg az első lezárás megtörtént, akkor a hívó miatt nyomva tartott gomb már nem tud beleszólni a másik vágányon kezelt vágányútba, ha jól értem.
- a 14-es oldalon előállt állapotról nekem nem értelmű, hogy végül is a 10. oldal óta a V3 ki van ékelve? Ha igen, esetleg valami szaggatott nyilakkal jelezni lehetne, így egyértelművé válna, hogy a 14-es oldalon felvázolt állapotban 3(+1) gomb van nyomva.
- most nézem, a végén minden kiderül :)
Esetleg még azt lehet részletezni, hogy a 11. oldal környékén a szolgálattevő részéről logikus döntés jóhiszeműen a C+K4-et kezelni, mert az 1.) egy olyan vágányutat állít, ami nem érinti a már beállított hívót (két szemben álló jelző gombját összenyomni nem érvényes kezelés); 2.) a hívót amúgy sem lehet bántani, mert az első lezárás fogja.
Logikus, csak nem szabályszerű, ugyanis a D55-ös lép rá valami nem logikusat. Emiatt kell mindig számítani arra, hogy az utasítás írója esetleg tudott valami olyat, amit a mezei felhasználó nem (jelen esetben, hogy tilos kettőnél több gombot egyszerre megnyomni).
Kérdés: a szabályzat szerint hogy történne egy ilyen menesztés? Ha nem ékeli ki a gombokat, nem marad kint a hívó. Ha folyamatosan nyomja a gombokat, nem tud kimenni felhatalmazni.
Ami azt illeti láttam már ilyen-olyan jelfogókat, megvan, hogyan működnek, de mégsem jön át számomra ez a rajzokon. (Ha tudnám miért, akkor meg már átjönne.)
Ugyanakkor a képekhez tartozó leírásból meg van melyik áramkör mit is csinálna (meg van a könyv). Így pl az adó-nyugtázólánc a d55 modellemben ugyanígy jelöli ki az útvonalát egy vágányútnak.
Viszont a modell nem követi tökéletesen az áramutakat (pont, mert nem értek mindent a rajzokon), így pl az adó-nyugtázó lánc lefutása nálam csak összetartozó gomboknál indítja be a váltóállító láncot.
Gondolom az első azért törlődött el, mert ki volt ékelve a kijárati jelzőnél lévő kezdőgomb és a törlés gombot is nyomtátok (bár cél természetesen a második vágányút törlése lett volna).
El tudom képzelni, hogy az adó- és nyugtázóláncok lefutnak ilyenkor és törlés után átállnak a váltók.
Igen, nyomva tartva az első vágányút kijárati gombját a második vágányút törlésekor törlődött az első is és ezzel együtt átálltak a kijárati váltók is.
Nem lett első lezárás, csak a váltóállító láncok futottak le. Ha lett volna első lezárás - amire gondolom a dolgozó is számított -, nem lett volna gond.
"Nálunk ez már akkor megtörtént, mikor a második vaganyutat töröltük."
Úgy értelmezem, hogy e szerint a második vaganyút első lezárása vette el a váltókat (első vagányút lett törölve). Nálunk ez már akkor megtörtént, mikor a második vaganyutat töröltük.
A második lezárások (második váltólezáró ák., második jelzővezér ák.) már nem mennének, pont a vágányútban lévő foglaltság miatt, így nem jönne be a jelzőzavar (ha a foglaltság a jelzőállítás után jönne be, ebben az esetben akkor sem lenne jelzőzavar, elvégre üzemszerűen is így esne vissza).
Elkerülhető lenne az ilyen malőr, ha az első lezárás után megkísérelne a kezelő egy jelzőállítást? Vagy az ilyenkor (kijárati megálljraejtő hamis) egyáltalán nem hat?
(Szabad nem lesz, csak max jelzőzavar, de Törléssel már nem oldana a vágányút.)
Ugyanakkor ez a nemrégiben felmerült esetben, nem tűnik megoldásnak.
Igen, ez a "mégis" működött nálunk, de akkor ezek alapján nem törvényszerű. Ennek ellenére azért feltűnő volt, hogy a kijárati váltók szárcsíkja elindul a törlést követően.
Nem jön meg a második vágányút, mert 3 jelző gombja van benyomva (bár gondolom a versenyhelyzet miatt előfordulhat - állomása válogatja -, hogy mégis).
A második vágányút első próbájánál még fogja a váltókat az első vágányút. A törlés után viszont már nem, így ha akkor a kitámasztott gomb nyer, akkor viszi a váltókat.
Igen, de a két vonat vágányútja nem érinti egymást, akkor miért nem jött meg a második vonatnak az első lezárás? Persze, lehet nem jött meg az első vágányúttól független dolog miatt. De kipróbáltuk, nálunk megjött. Utána ugye törlést nyomtunk a második vágányútnak, és a már előzőleg kiékelt gomb és a törölni kívánt második vágányút kezdőpontja összebeszélt és olyan szépen és látványosan beálltak a kijárati váltók.
Nem, a kezdő-cél - értelemszerűen - nem tud összeakadni, talplámpa sem lesz. Viszont az adólánc és a nyugtázólánc le fog futni, és a váltókat a "vágányút"-nak megfelelő állásba vezérli. Ha közben egy harmadik vágányúti gombot nyomnak (mondjuk a kijárati jelző utáni hamsifoglaltság hívója miatt), akkor versenyhelyzet alakul ki és ha úgy van, elviszi a hívóval kijáró vonat előtt a váltót. Ezért nem szabad kettőnél több gombot nyomni, ezért nem szabad két embernek kezelnie. És ezért kéne a 10 A-s állítóbiztosítókat kivenni vagy a 4 A értékű állító kismegszakítókat lekapcsolni.
