Hogy védjem egy picit a szerzőt: ez egy kisiskolásoknak (szerintem kb. 8-9. osztályosoknak) szóló tankönyv-szerű valami, és még abban az időben adták ki, amikor még bármilyen gagyi nem jelenhetett meg Magyarországon (1971-ben). A szöveget az a Fényes Imre (a fizikai tudományok doktora) ellenőrizte, aki a Fizikai Kisenciklopédiának a vezető szerzője volt. Nekem határozottan tetszik a könyv, de attól félek, hogy ezzel a pénzérmével tényleg mellélőtt. De akkor miért írta le? És Fényes Imre miért nem tett legalább lábjegyzetben egy kiigazítást?
Végzett vajon valaki egyáltalán hasonló kísérleteket?
Kedves Mmormota, itt annyit tudok, hogy a szuperfolyadékban lehetnek kvantált örvények, amelyek nem csillapodnak. Ha a lapátkerék pont így forog akkor nem csillapodik, de amíg felpörög a nulláról addig érez ellenállást, aztán nem.
Nagyon amatőr szövegnek tűnik. Pl. az a rövid rész felette a napelemről jellegzetesen gagyi. Persze attól még lehetne igaza is. De semmiképp se tekinteném abszolut biztosnak amit ír... :-) Szerintem kb ugyanolyan értékű, mint a mi találgatásaink.
A folyadék és a gáz között az a különbség, hogy a gáz mindig teljesen kitölti a rendelkezésre álló teret, a folyadék pedig nem. A szuperfolyékony hélium tehát egyértelműen folyadék, és nem gáz.
A felületi felszültség valóban két fázis határán lép fel, a fázishatárnak pedi két oldala van, tehát elvileg nem hülyeség amit írtál, de azt nem tudom, hogy a gáz felületi feszültségét hogy lehet mérni.
Talán rosszul gondolom, értelmezem, de a felületi feszültség az anyag egyben lévő tömegének felszínén mérhető erő, mellyen az anyag a belehatoló, illetve belőle kilépő idegen anyaggal szemben ad.
Vagy egyszerűen egy marhaság amire gondoltam.
Ezesetben a folyékony hélium sem folyadék, hanem gáz, csak baromi sűrű.
Tényleg, még egy deffinició! Mitől folyadék a folyadék?
Attól, hogy az edény alját kitölti. Akkor itt megincsak nem beszélhatünk folyadék állapotról. Mondjuk, nem is beszélünk. Szuperfolyadékról beszélünk.
Ha nem volna képes erőt kifejteni, akkor felhajtó ereje sem lenne.
Ennek erősen ellentmond, hogy az edénybe csak addig kúszi ki-be, mint az ellentétes oldal héliumszintje.
Ez inkább a kapilláris jelenségre emlékeztet, sem mint arra, hogy nem tudna erőt kifejteni, vagy ne volna impulzusa. Kispicelve tömege, sebessége van. Kell hogy legyen impulzusa, mozgási energiája is.
Kiváncsi vonék, milyen a jelenség felületi anyagiminőség függése. (ha ugyan van értelme 2K fokon anyagi minőségről beszélni.)
Nem hinném. Nem értek a héliumhoz, de 2,17K-re kellene hűteni. Az házilag nehéznek tűnik. Laborban viszont nem túl nehéz - meg kell venni egy csomó drága cuccot.
Nekem úgy tűnik, h a vázoltak csak gondolatkísérletek- tekintve az abszolút nulla megközelítésének nehézségeit, akkor viszont a valóságban egész másként is viselkedhet. Nem?
Szó sincs róla. Minden további nélkül elő lehet állítani egy kancsó szuperfolyékony héliumot, és normál szobai környezetben lehet öntözgetni, míg fel nem melegszik. Láttam ilyen filmet. Kimászott a fazékból...
A kérdésekre tehát konkrét kísérleti válasz is van, csak sajnos mi nem ismerjük és találgatunk... :-)
Nekem úgy tűnik, h a vázoltak csak gondolatkísérletek- tekintve az abszolút nulla megközelítésének nehézségeit, akkor viszont a valóságban egész másként is viselkedhet. Nem?
Kedves Simply Red, szerintem van a szuperfolyadékban felhajtóerő, minden van csak súrlódás vagy mi nincs. Tehát a szuperfolyadéksugár felborítja a pénzérmét. Van egy nagyon fontos dolog: a folyadék csak addig szuperfolyékony amíg nem gyorsul. Tehát egy egyenesvonalú egyenletesen mozgó tárgy ellenállás nélkül halad benne, de egy gyorsuló már nem! Így a hal is tud úszni, ahol az uszonyaival csapkod ott már gyorsulás is van.
Lehet, hogy az ami spriccel, az már nem szuperfolyékony.
Gondolom, spriccelhet. Az a sebesség szerintem meg se közelíti még ilyen hideg vacak esetén se a hőmozgás átlagsebességét. Nem elég ahhoz, hogy kiszedje a bozonokat a közös nívójukból.
Felhajtóerő: pl. nézzük a rajzot a belenyomott kémcsővel. Szerintem, amíg bele nem mászik, minden bizonnyal nyomja felfelé. Tömege van, súlya is kell legyen, ha belenyomnak valamit, magasabbra kerül. Ehhez munka kell - nem mehet bele erő nélkül a kémcső.
Pénzérme: nehéz kérdés. El tudom képzelni, hogy kikerüli és a túloldalon megy tovább. Ha elég nagy az érme vagy a sugár sebessége, tuti feldönti.
