amit elvettek.
A keleti blokk más országaiban élő magyarok magyar állampolgárságától való megfosztása
- Lengyelországgal 1961 júl. 5. napján.
- az NDK-val 1969. dec. 17. napján,
- Szovjetunióval 1963. jan. 21. napján
- Csehszlovákiával 1960 nov 4. napján
- Bulgáriával 1958. jún 27. napján
- Mongoliával 1977. aug. 15. napján
Azért mert voltak elég sokan, akik meg tudták tartani 40 előtti magyar állampolgárságukat, közben felvették a románt is. Ezeket kényszerítette a 79-80-as törvény a magyarról való lemondásra.
A franc sem akarja a bolsikat védeni. Nyilvánvalóan azt igyekeztek kikerülni, hogy egy-egy polgárjuk miatt bármilyen konfliktusba keveredjenek. Az internacionaizmus fütyült a nemzeti érzelmekre, sőt károsnak, visszahúzó erőnek tartotta azt. Az újabb egyezményükkel nyilván a frissebben keletkezett eseteket igyekeztek rendezni, a 49-es egyezmény szellemében.
a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
(A megerősítő okmányok kicserélése Budapesten 1980. évi január hó 11. napján megtörtént. Hatályon kívül helyezte az 1992. évi VII. törvény.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről Bukarestben, az 1979. évi június hó 13. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
"EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről
A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság
attól az óhajtól áthatva, hogy az országai közötti baráti kapcsolatokat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés alapján tovább fejlesszék,
azt kívánva, hogy a kettős állampolgárság eseteit az érdekelt személyek önkéntes elhatározása alapján megoldják és megelőzzék,
elhatározták, hogy megkötik ezt az Egyezményt, és e célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét,
a Román Szocialista Köztársaság Elnöke
Cornel Pacoste külügyminiszter-helyettest;
akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
(1) Az a nagykorú személy, akinek állandó lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van, és akit az Egyezmény hatálybelépésekor mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint állampolgárának tekint, az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően - írásbeli nyilatkozattal - a két állampolgárság egyikét választhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül kell benyújtani.
2. cikk
Az a személy, aki az állampolgárság megválasztására vonatkozó nyilatkozatát az Egyezmény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül nem nyújtotta be, annak a Szerződő Félnek az állampolgárságát tartja meg, amelynek területén a határidő lejártának napján állandó lakóhelye van.
3. cikk
Ha az Egyezmény rendelkezései következtében mindkét szülő azonos állampolgárrá válik, a kiskorú gyermek a szülők állampolgárságát követi.
1949. évi XIV. törvénya Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az állampolgárság egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában Bukarestben, az 1949. évi február hó 10. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről
1. Cikk
(1) A Magyar Köztársaság azokat a személyeket - akár magyar, akár román állampolgárok voltak -, akiknek állandó lakóhelye az 1940. évi augusztus hó 30. napján a Magyar Köztársaság területén volt és a jelen Egyezmény aláírásának napján is a Magyar Köztársaság területén van, magyar állampolgároknak ismeri el, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltételnek eleget tesznek.
(2) A Román Népköztársaság azokat a személyeket - akár román, akár magyar állampolgárok voltak -, akiknek állandó lakóhelye az 1940. évi augusztus hó 30. napján a Román Népköztársaság területén volt és a jelen egyezmény aláírásának napján is a Román Népköztársaság területén van, román állampolgároknak ismeri el, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltételnek eleget tesznek.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett személyek állampolgárokként való jegyzékbevételük véget; a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül az illetékes helyi hatóságoknál jelentkezni tartoznak. Ezek a személyek az (1) és (2) bekezdésben említett időpontokban fennállott állandó lakóhelyüket kielégítő módon igazolni kötelesek.
(4) Azok a személyek, akik a (3) bekezdésben említett hatóságoknál az ott megjelölt időponton belül történt jelentkezéssel nem nyilvánították ki azt az óhajukat, hogy állampolgárságukat az (1) vagy a (2) bekezdés alapján rendezzék, azt az állampolgárságot tartják meg, amely őket az 1940. évi augusztus hó 30. napján megillette.
Az, hogy az érintettek akarata nélkül vonta meg nem kevesektől a magyar állampolgárságot az MSZP elődpártja azért egy kis magyarázkodásra szorul az érintettek részéről, mielőtt futásnak erednek.
2. A keleti blokk más országaiban élő magyarok magyar állampolgárságától való megfosztása
- Lengyelországgal 1961 júl. 5. napján.
- az NDK-val 1969. dec. 17. napján,
- Szovjetunióval 1963. jan. 21. napján
- Csehszlovákiával 1960 nov 4. napján
- Bulgáriával 1958. jún 27. napján
- Mongoliával 1977. aug. 15. napján
kötött szerzodésekkel kényszerítettük választásra állampolgárainkat. Ha valaki nem nyilatkozott, elveszített azt az állampolgárságot, ahol éppen nem élt.
Mindegyik szerzodés hasonló volt: a nyilatkozattétel után a másik állampolgárság elveszett. Rendszerváltás után pedig mindet felmondtuk. Ilyen állampolgárságtól fosztó szerződést kizárólag a szovjet-blokk országaival kötöttünk. Egyetlen demokratikus ország sem kötött ilyen szerzodést velünk.
a 79-as egyezmeny a kettos allampolgarsag kizarasarol es az addig letrejott kettos allampolgarsag megszunteteserol szol. a trianonban elcsatolt teruleteken elok allampolgarsagat meg egy 21-ben kihirdetett torveny elvette.
Persze, hogy belementek ebbe az egetverő hazudozásba, mert kérlek, addig sem arról esik szó, hogy milyen bánatos répa helyzetbe nyomták le a zegész országot. Nekik a KÁP a seiszegál kategóriában mozog, a lényeg: csak ne a gazdaság romokban heveréséről szóljon a napi duma. Ez nekik bármit megér, mondom: bármit.
1. Erdélyi magyarok magyar állampolgárságától megfosztása.
Az erdélyi magyarok a "Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelozéséről", Bukarestben, 1979. június hó 13-án aláírt Egyezménnyel vesztették el véglegesen az állampolgárságukat. 1979-ben a román és a magyar állam megegyezett, hogy ne legyen román-magyar kettős állampolgár senki. Ennek megfelelően a két állam úgy döntött, hogy megfosztja az egyik állampogárságától a kettős állampolgárokat. Nyilatkozni kellett Romániában annak, aki magyar állampolgár akart maradni. Aki nem nyilatkozott, annak azon állampolgársága maradt érvényes, ahol élt. Mivel erről a legtöbb embereknek nem volt információja, általában nem nyilatkoztak. Ha nyilatkozott és magyar állampolgár kívánt lenni, akkor kiutasíthatták. Sokan ekkor kerültek át családostul Magyarországra.
Olvasói levél található az Index főoldalán, ami számomra is meglepő módon foglalja össze a határontúliak megfosztását magyar állampolgárságuktól.
Az MSZP mai veztő garnitúrája részese volt már annak is, hogy megvonták ezt az állampolgárságot a határon túliaktól. Tulajdonképp ők döntöttek így.
Ez elég szégyenteli tett volt, de, hogy egynek sem mozdult meg a lelkiismerete azóta és konokul ragaszkodik akkori döntéséhez és tartózkodik attól, hogy igazságot szolgáltassanak a határon túliaknak, az azért sok.
