Ítélkezzetek fölöttünk: magyarok vagyunk-e?
„Egy kis csoport megtévesztette a nemzet egy részét” 2004. november 22. 10:16
MNO
Neves közéleti személyiségek, tudósok, művészek és sportolók írták alá tegnap a Professzorok Batthyány Körének felhívását a népszavazáson való „igen” szavazatra. A vasárnap este tartott rendezvényen több szónok is kiemelte, hogy magyarságvizsga és jellempróba lesz a kettős állampolgárságról szóló voksolás.
Vasárnap este tudósok, művészek, sportolók és neves közéleti személyiségek gyűltek egybe a budapesti Szent Margit Gimnáziumban, ahol aláírták a Professzorok Batthyány Körének felhívását a népszavazáson való „igen” szavazatról – derül ki Lukács Csaba beszámolójából.
Gergely Előd Gellért, az idei Kossuth Lajos szónokverseny közönségdíjasa, csíkszeredai egyetemista felszólalásában elmondta: „Remegve és igen szomorúan várom, hogy ítélkezzetek fölöttem, fölöttünk: magyarok vagyunk-e? Nem akarunk aratni ott, ahol nem vetettünk! Nem akarunk olyan kenyeret enni, amelyért nem mi dolgoztunk, és beleszólni sem akarunk annak a háznak a rendjébe, amelyben nem lakunk. Ítélkezzetek hát, de nézzetek arcunkba! Az arcba, amelyet csak testvér sérthet és csak testvér simogathat. Az arcunk tiszta! Ne bántsátok!”
Csoóri Sándor üzenetéből kiderült, hogy az író szerint leginkább egy kacskaringós, de szentséges káromkodásra lenne szükség amiatt, hogy mi, magyarok, népszavazáson kell, hogy döntsünk arról, hogy összetartozunk.
Jókai Anna kikérte magának, hogy vannak, akik ketté akarják választani a szív embereit az ész embereitől. „Tud a szív is okos lenni, és az értelem is átmelegedhet” – fogalmazott.
A Bolyai-díj kitüntetettjei közül Freund Tamás agykutató arra emlékeztetett, hogy a díj névadója, Bolyai János is román állampolgár lenne a mai körülmények között. A két igen jelzés lenne a világnak arra – fejtette ki –, hogy a magyar nem önző, manipulálható, elmagányosodott fogyasztó, hanem őrzi még saját értékeit.
Duray Miklós felvidéki politikus szerint egy kis csoport megtévesztette a nemzet egy részét, ám december ötödikén végre elmondhatjuk nyilvánosan, közjogi értelemben is a véleményünket Trianonról.
Náray-Szabó Gábor, a kör elnöke azt hangsúlyozta: a nemzet felvállalása és a nemzetközösség erősítése nem kerül pénzbe, de nem is pénzkérdés.
Bor Zsolt Bolyai-díjas professzor, aki nem tudott részt venni a rendezvényen, levelében azt üzente: nemcsak erkölcsi kötelessége, de érdeke is minden magyarnak igennel szavazni, mert ez a döntés a nemzet európai súlyát, anyagi jólétét és boldogságát határozza meg.
A Professzorok Batthyány Körének felhívása
Honfitársak!
1920 óta nagyot fordult a világ: a szétszakított nemzetet újra lehet egyesíteni!
A december 5-i népszavazáson arról dönthetünk, hogy a szomszédos államokban élő magyarokat a magyar nemzethez tartozónak tekintjük-e! A népszavazási „igen” ugyanis csak azt írja elő, hogy a magyar Országgyűlés alkosson az alkotmánnyal és a nemzetközi joggal összhangban álló törvényt a kettős állampolgárságról.
A szomszéd államokban élő kettős állampolgárságú magyarok Magyarországra többé nem idegenként jönnének, s másutt Európában is európaiként bánnának velük. Honfitársi szolidaritást, szeretetet és megértést kapnának tőlünk, aminek megadása erkölcsi kötelességünk, annál is inkább, mivel ez országunkra lényegében nem róna anyagi terhet.
Meg kell tennünk ezt a történelmi gesztust, hogy a nemzet önbecsülését megőrizhessük. Azt adjuk csak vissza, amit méltánytalanul vettek el tőlük, s amit vérrel, munkával, hűséggel százszor megszolgáltak! A kettős állampolgárság nem szülőföldük elhagyására, hanem éppen az ott maradásra késztetné őket.
Ha a népszavazáson „igent” mondunk, lélekben magunkhoz öleljük az elszakított magyarokat. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az erejüket felmorzsoló elszakítottság és elnyomatás, a bűn nélküli büntetés után tőlünk, testvéreiktől kapják meg a kegyelemdöfést, a végső ösztönzést a szülőföld elhagyására.
Kezünkben a döntés: szavazzunk a nemzet újraegyesítésére! Szavazzunk igennel a szomszéd államokban élő magyarok kettős állampolgárságára!
„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” (Deák Ferenc)
Le leszek qrvaanyázva, de a topicnyitót olvasva valamiért a Gladiátor c. film Commodus-a (Joaquin Phoenix) illetve a Schindler listájának Amon Goeth-e (Ralph Fiennes) jutott eszembe.
Ők kerítettek ekkora feneket annak, hogy "kegyes" döntéseket hozzanak mások felett.
Csak úgy mondom. Még jó, hogy mindennek két oldala van.
Ok.;-)
A belső viszály engem is zavar, de szerintem az MSZP felelős ezért
Az a baj, hogy belpolitikai vita van olyan kérdésben, amiben szoros összefogásra lenne szükség. Már régóta a törvény szövegezésén kellene egyeztetnie a két oldalnak, nem veszekedni.
Ebben a kérdésben, max a szomszédos országoknak lehet ellenérdeke.
Engem zavar az az érzés, hogy döntenem kell magyarokról. Hát nem természetes hogy azok?
Alkossák meg a törvényt, úgyis már régóta tartozunk vele.
A "mi lett volna ha..." kezdetű felvetések szvsz értelmetlenek.
Ha igazad is lenne, és találnának köztük egy bűnözőt, az szerinted azt jelentené hogy a többi határon túlit is büntessük?
A 101-ben írod:"Ki hisz abban, hogy ti oly forrón szerettek minden határon túli magyart, csak az itthoniak között keltetek gyűlöletet?"
A 81-ben pedig iskolásokra lövöldöző csecsen terroristákkal mosod össze a külhoniakat. Mint tudjuk, a terroristákat gyűlölni illik, tehát a kintrekedteket is gyűlöljük?
Hogyan is van ez a dolog a gyűlölet szításával?
Különben megértelek, próbálod igazolni a döntésed, hisz minden ember a lelkiismeretének az elfojtására magyarázatokat keres.
Oké, te nem akarsz beengedni terroristákat.
Mikor az ujjadon végigmászó katicabogarat elpörcölöd, akkor meg azt mondod, ez is csak egy rovar.
Hagyd a fenébe ezt a kis eszement bolsevikot. Ezt a szöveget vagy otthon ( csak 15-éve még az imperialistákkal ), vagy valamelyik barom pártgyűlésen hallotta, és mivel nem érti, állandóan ismételgeti : hátha elmagyarázza neki valamelyőnk. Az egészben az a siralmas, hogy ha az iskolák ilyen félűvelt fiatalokat engednek az utcára, akkor ott valami nagy baj van.
Legyél hálás Patrubányéknak, hogy olyan szituációban lehetsz, amilyenben az életben nem leszel, ha a stílusodat és az empátia-készségedet nézem, ugyanis egy hét múlva a Te szavazatod is beszámít abba, ahogyan másokról döntünk.
Jó lesz másokról dönteni neked?
Jó lesz a másoknak, hogy ezt a jogot a kezedbe adták azok, akik Téged is egyenjogúnak tekintenek minden téren?
Még a fennkölt stílusban megfogalmazott véleményedet is tiszteletben tartva.
P.S.
Dr. Medgyessy Péter, az MSZP által miniszterelnöki pozícióba emelt egyede mondta azt, hogy a jobboldalt nem vinné magával az EU-ba.
Gondolom azért, mert a 160 cm-es miniduce megosztja az orzságot, és utálja annak felét.
Ja, a kém úr ezt akkor mondta, amikor Magyarország hibvatalban lévő miniszterelnöke volt
Remélem, hogy ha elmégy szavazni, a NEM-ed kevés lesz, ha otthon maradsz, akkor maradj, ha érvénytelenítesz, tedd azt, de remélem, hogy december 7.-én visszaveszel abból a nagy pofádból, amivel most itt megkínáltál bennünket!
Te ne beszélj megosztott nemzetről 123. fika. Azt már a beszari nyúl megosztotta 98-ban. Minek nektek még utálnivaló magyar, amikor így is gyűlölitek a fél országot? Felosztjátok jókra és rosszakra, hazaárulóztok, becsteleneztek, szaroztok, aljanépeztek, megpróbáljátok kisajátítani a valóban fontosat és közben egyfolytában a mások oldalra ugattok.
Nem akarom én megzavarni a hülye agitációs munkádat, csak tudd - nevetségesek vagytok evvel a "nemzetegyesítő" hülye dumával.
Látod, egy okkal több, hogy igenel szavazz!
Na persze, ha másokra akarod hárítania felelőséget, akkor megértem a nemet.
A megosztott nemzetre gondoltam!
Nem mindig jó érzés másokról dönteni, sőt, van amikor kifejezetten kellemetlen.
Most viszont megvan bennem az a jó érzés, hogy a jövő vasárnap nem másokról fogok dönteni, hanem válaszolok arra a kérdésre, hogy akarom-e, hogy a parlament napirendre tűzze a kettős állampolgárság kérdését.
Ez nem másokról, különösen nem mások magyarságáról szól.
Ha a parlament napirendre tűzi, akkor sem biztos, hogy lesz ebből törvény.
Ebben a ciklusban. A következőben (alig másfél év múlva kezdődik) már akár az új kormány beterjeszthet egy ilyen törvényjavaslatot.
Legyen a végeredmény bármi, az nem függ össze sem élet-halállal, sem magyarnak tekintéssel, sem fennmaradással, sőt, a HT magyarság sorsát sem befolyásolja különösebben.
Kedves Pirike!
Nézzük meg, hogy mi történik?
Rakd fel szépen mindkét kezed!
Most meséld el, hogy mit érzel?
Ha nem változott semmi, akkor minden rendben.
Ha változott, akkor komoly a baj!
(Kíváncsi vagyok a végeredményre!)
Csak azt nem magyarázta még el senki, mitől is vált hirtelen "időszerűvé" a KÁp. Attól, hogy két és fél, három év múlva már nem lehetne ebből a biliviharból politikai előnyt kovácsolni?
