Keresés

Ügyészségi visszavágó?

Népszabadság • F. Á. • 2006. január 27. F. Gy. A. • 2006. január 27.

   
      
  
Polt Péter és sajtófigyelés a háttérben
Kép: Sopronyi Gyula 

Beperelte a Legfőbb Ügyészség a Népszavát, és a lap korábban államtitoksértéssel megvádolt újságíróját, aki egyik cikkében "fideszes irányításúnak" nevezte az ügyészséget. A vádhatóság hárommillió forint elégtételt kér jó hírnevének megsértéséért.

Valótlannak és sértőnek ítélte bírósági keresetében a Legfőbb Ügyészség Csík Rita jegyzetét, amiben az újságíró a vele szemben indított büntetőeljárásról írt, és fideszes irányításúnak titulálta az ügyészséget. Mint ismeretes, Csík ellen letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte az ügyészség a bíróságon, mivel egy - vitathatóan - titkosított levélből idézett debreceni ügyeket érintő, leleplező cikkében.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője úgy véli: az ügyészségnek nem az a feladata, hogy boszorkányüldözést folytasson újságírók ellen, és megfélemlítse őket. Szerinte a vádhatóság álláspontja elképesztő, Csík Ritát első fokon határozott bírói indoklással mentették fel az államtitoksértés vádja alól, ezután a véleményét írta meg publicisztikában egy olyan ügyről, amelyben - ezek szerint - méltatlanul hurcolták meg.

A Legfőbb Ügyészségen lapunkkal azt közölték: az inkriminált mondat súlyosan sérti az ügyészi szervezet jó hírét, károsan befolyásolja az ügyészséggel szemben a közbizalmat. Mint korábban több esetben is, az ügyészség sem most, sem a jövőben nem hagyja szó nélkül az ilyen és ehhez hasonló valótlan és sértő állításokat. Emlékeztettek arra, hogy egy hasonló mondat ügyében korábban jogerősen pert nyertek. A sajtóban megjelent ártó és valótlan állításokkal szemben az ügyészség nem tehet mást, mint bírósági úton kér elégtételt. Nem a Népszava az egyetlen lap, amellyel szemben a Legfőbb Ügyészség hasonlóan valótlan állítások miatt pert indított; van napilap, amely ellen tízmilliós keresetet nyújtottak be a bírósághoz.

Németh Péter úgy látja, egyetlen eszköz maradt az újságírók számára, a nyilvánosságon keresztül nyomást gyakorolni a hatalomra. - Itt már nem politikáról, jobb- vagy baloldalról van szó, a sajtószabadság védelme alapvető, közös érdek. Csak remélni tudom, hogy addig, amíg ezt mások is felismerik, nem börtönöznek be néhány újságírót - mondta a főszerkesztő.

Elhalasztott titoktörvény-tárgyalás

Ebben a kormányzati ciklusban már nem tárgyalja az országgyűlés a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot, jelentette be csütörtökön a házbizottság. Ezek szerint civilek, így újságírók ellen továbbra is eljárást lehet folytatni, akkor is, ha közérdek indokolja az információ nyilvánosságra hozatalát, és abban az esetben is, ha nem tudják, hogy titkokat hoznak nyilvánosságra - jelentette ki Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője ezzel kapcsolatban tegnapi sajtótájékoztatóján. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító államtitkár elmondta: nem végleg került le a napirendről a törvénytervezet, bízik abban, hogy június végéig, a szükséges egyeztetések után elfogadják azt a törvényt, amely hatékonyan védi a tényfeltáró újságírókat is. (MTI)

http://www.nol.hu/cikk/392167/

A mai Pravda szó szerinti részleteket közöl Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyvéből.

Hogy is van ez ?

vajon ezúttal is ugyanolyan határozottan lép fel a Legfőbb Zsebügyész a titoksérelem ellen, mint a Népszava esetében .... ????

Polt Péter !

Lássuk !

Többek között a Népszava újságírója elleni vádirat is. (2004. november 11.
Sajtóközlemény)

Az is pld., hogy  „Legfőbb Ügyészség fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy az ún. D-209-es ügyben azért nem emelt vádat az ügyészség, mert a nyilvánosságra hozott iratok a cikk megjelenésekor - 2002. jún. 18.-án - már nem képeztek államtitkot. Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok felülvizsgálatát ugyanis az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény értelmében ezen jogszabály hatálybalépésétől számított egy éven belül be kellett fejezni, e határidő elteltével (1996. július 1-jén) minősítésük megszűnt. Az eljárás adataiból kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a nyilvánosságra hozott irat 1978. március 2-án keletkezett és a törvényben meghatározott határidő elteltéig a minősítés felülvizsgálatát nem végezték el, így az egyébként államtitok tartalommal bíró dokumentum minősítése 1996. július 1. napján megszűnt, az többé nem volt államtitok.

Azután, hogy H. KÁDER jancsi magához rendelte Györgyi Kálmánt Györgyi Kálmánt a riporterek meginterjuvolták. Miért is nyilatkozta.hm.. hm inszinuáció részleteit nem kivánja nyilvánosságra hozni mert az H. Áderra nem vetne jó fényt. És ugyi ö volt akkor az Országgyülés elnöke. Hivatali hatalommal való vosszaélés? Zsarolás? Jogász vagy eldöntheted. felettébb kellemetlenlett a téma ÁDER JÁNOSNAK!!!

Gondolom Te ott voltál. A piti zsaroló kÁder jancsi mivel zsarolta is meg Györgyi Kálmánt? Mesélj. Cáfolj!

"és közölte vele, hogy amennyiben nem mond le, a továbbiakban lehetetlenné teszik felesége ügyvédi működését"

LOL. Ott voltál?

Vettem az érveléseteket: "azér' mer' megérdemli". Milyen kár, hogy ezt az mondja, aki éppen üt...

Nagyon el van foglalva a homokozóban.

Fontos dolga van ott!:-)

Györgyi munkája nem volt kifogástalan, de a Fidesznek semmi oka sem volt arra, hogy kicsinálja.

Polt "munkája" rendőrért kiált. Ihászé is.

...és közölte vele, hogy amennyiben nem mond le, a továbbiakban lehetetlenné teszik felesége ügyvédi működését, magyarul ocsmány módon kinyírják.

No erre mondta a Györgyi, hogy elég volt.

És megnyilt az út a Polt előtt, meg az összes FIDESZ-szenny szétkenése, eltusolása előtt.

Akkor bizonyára emlékszel arra is, hogy Györgyi K. támadhatatlan volt, a munkájába nem tudtak belekötni. Ezért aztán megzsarolták. Ő meg korrektebbnek tartotta, ha lemond.

Ennyit a tisztességes, erkölcsös FIDESZ fiúkról...

További jó amnéziát!

Nem értem. Ha Orbánék Györgyire kifejtett - állítólagos - nyomása elítélendő és felháborító volt (hisz itt hörögtök miatta), akkor mit mondjunk arról, amit az MSZP-SZDSZ koalíció művel Polttal?

(Emlékeim szerint az 1998-2002 közötti parlamenti többség nem csinált sportot belőle, hogy agyoninterpelálja, és zsigerből leszavazza Györgyit. Ja és a fórumokon sem alakultak célkommandók a mocskolására.)

"úgy kellene eltávolítani, ahogy az elődjével tette a Fideszes kormány."

Az szerintem is jó lesz. Györgyi Kálmánt - gondolom, a nyelved hegyén volt a neve - uyganis egyáltalán nem távolította el a "fideszes kormány". Lemondott. 

További jó köpködést.

Nagggyonjó!:-)))

És a Polt miért nem megy már el a pi-csába?

csak emlékeztetőül:

A Népszava főszerkesztőjének nyílt levele a legfőbb ügyészhez
2004. november 10. 19:09

Nyílt levelet intézett a legfőbb ügyészhez szerdán a Népszava főszerkesztője a lap munkatársának "államtitoksértési ügyében"; Németh Péter az MTI-hez is eljuttatott levélben huszonnégy kérdést tett fel Polt Péternek. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a nyílt levelet.

Nyílt levél Polt Péter legfőbb ügyészhez

Huszonnégy kérdés a Népszava munkatársának államtitoksértési
ügyében

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy lapunk belpolitikai újságírójával szemben a Fővárosi Főügyészség a napokban szándékos államtitoksértés miatt vádemeléssel élt. Az úgynevezett Sutka-levél nyilvánosságra hozatala érezhető belpolitikai és jogi viharokat kavart, az ügyészség által elrendelt vádemelés pedig az ügyben felmerült kérdésekre válaszokat nem adott, sőt újabb megválaszolatlan kérdéseket vetett fel. A hazai jogász-, és újságíró-szakma ismert és elfogadott képviselői (pártállástól függetlenül) egybehangzóan állítják: a kollégánk elleni vádemelés egyaránt ellentétes a sajtószabadsággal és a demokratikus jogbiztonsággal.

Ezért úgy döntöttünk, hogy az ügyben válasz nélkül maradt kérdéseket Önnek tesszük fel, mert álláspontunk szerint az eljárás ezen szakaszában, ezekre a kérdésekre a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének kell válaszolnia.   
   
Egyúttal a korábbi gyakorlatnak megfelelően közöljük, hogy levelünk tartalmát a Magyar Távirati Irodán keresztül a nyilvánossággal is megosztjuk.

Várjuk válaszait,

Tisztelettel:
Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészeként hogyan kívánja megmagyarázni azt a tényt, hogy míg a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodásával kapcsolatban indított nyomozásban a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányság elfogultságot jelentett be és az ügyet ezért áthelyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőr-főkapitányságra, addig a debreceni holding elleni nyomozásban továbbra is a debreceni székhelyű Hajdú-Bihar megyei főügyészség tart szoros felügyeletet? Legfőbb Ügyészként ebben az ügyben (is) kíván -e törekedni a pártatlanságra és annak látszatára?

- Milyen indokkal minősítették a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodásával kapcsolatos - több mint egy éve tartó - nyomozás adatait titkosnak, miért nem nyílt nyomozás folyik az ügyben; illetve ha a nyomozás nyílt, úgy miért nem ismerhetőek meg annak eredményei és adatai? Mikor kíván a jogszabályoknak megfelelően az ügyészség tájékoztatást adni a nyomozás fejleményeiről, eredményeiről a nyilvánosságnak?

- Milyen indok alapján minősítették korábban államtitokká Sutka Sándor, volt Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitány azon levelét, amelyben arról számol be az akkori megyei főügyész-helyettesnek, hogy a nyomozás során "megalapozott gyanú" merült fel arra, hogy
bizonyos bűnös cselekmények koordinálását Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere végzi?
 
- Hol van most a Sutka-levél eredetije?

- A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészeként hogyan értékeli azt a tényt, hogy míg a Népszavában megjelent Sutka-levelet a jelenleg is érvényben lévő Hajdú-Bihar megyei főügyészi nyilatkozat hamisítványnak minősíti, addig a szintén az Ön közvetett irányítása alá tartozó fővárosi főügyészség valódinak tartja és államtitoksértési eljárást kezdeményez az ügyben? Minek tudható be ez a kettősség és egymástól markánsan eltérő főügyészi álláspont? Szavahihetőnek tartja -e még a Hajdú-Bihar megyei főügyészt ezen kijelentése után?

- Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman hivatalos állásfoglalása szerint kifogásolható az irat eredetijének államtitokká minősítésének jogszerűsége, mivel nem szerepelt az eredeti levélen a minősítő neve, beosztása, illetve nem derül ki, hogyan történt a minősítés. Vizsgálták -e bármikor is az államtitokká való minősítés szabályszerűségét? Ha igen, a vizsgálat milyen eredménnyel zárult? Miként értékelte az ügyészség az adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatos, hivatalos állásfoglalását?

- A Sutka-levél másolatának közlését követően lapunk két munkatársa ellen büntetőeljárást indítottak, amelyet a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (FÜNYH) saját hatáskörébe vont azzal az indokkal, hogy az ügyben rendőrök, esetleg ügyészek is érintettek lehetnek, ez pedig a FÜNYH hatáskörébe tartozik. A vizsgálat során azonban nem sikerült megállapítani, hogy titokgazdaként kinek a felelőssége, hogy a Sutka-levél másolata kikerült a nyomozati
anyagból és végül szerkesztőségünkbe küldték el azt. Nem érzi -e kudarcnak, hogy a nyomozás során az államtitok őrzéséért és kezeléséért felelős rendőrök és ügyészek helyett csak egy újságírót sikerült vád alá helyezni? Indított -e azzal kapcsolatosan belső vizsgálatot, hogy egy ügyészi szervezet által felügyelt nyomozás titkos anyaga miként kerülhet ki egy ügyészi szervezettől?

- A Népszava két munkatársa ellen indított eljárás során az ügyészség szerette volna több kollégánkat is eljárás alá vonni, ezért bekérte minden olyan illető személyes adatait, akik - akár csak nyomdai előkészítőként is - részt vettek a Sutka-levelet közlő lapszám megjelenésében. Ezen ügyészi megkereséssel kapcsolatban ellenvetéssel éltünk, hivatkozva Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman állásfoglalására, amely szerint a felhatalmazás hiánya, illetve a megkeresés pontatlansága miatt megkérdőjelezhető az adatok továbbításának jogszerűsége. Az Ön közvetlen irányítása alá tartozó Legfőbb Ügyészség végül helyt adott jogorvoslati kérelmünknek és új intézkedés megtételére kérte a FÜNYH-t. Kivizsgáltatta -e legfőbb ügyészként, hogy miért akarta az Ön közvetett irányítása alá tartozó FÜNYH - hibásan - egy napilap szinte teljes szerkesztőségét eljárás alá vonni? Mi volt ezzel az ügyészség nyomozó hivatal célja?

- A két kollégánk ellen indított büntetőeljárásban végül az Ihász Sándor vezette Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya döntött: míg a Népszava felelős szerkesztőjével szemben megszüntette a nyomozást, addig újságírónk ellen vádat emelt szándékos államtitoksértés miatt. Nem érzi -e úgy, hogy a pártatlanság látszatának fenntartása érdekében megfelelőbb lett volna, ha az ügyben egy olyan ügyészi szerv dönt, amelynek vezetője korábban nem
állt peres viszonyban a Népszavával? Mint ismert, Ihász Sándor néhány hónappal korábban személyiségi jogi pert indított és nyert lapunkkal szemben.

- A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészeként milyen ismeretekkel rendelkezett a kollégáink ellen indított eljárásról, annak részleteiről kapott -e hivatalos tájékoztatást beosztottaitól? Szakmailag véleményezte -e az ügyben megfogalmazott vádiratot,
illetve azt legfőbb ügyészként kellően megalapozottnak találja?

 - Figyelembe vette -e az ügyészség azt a tényt, hogy a korábban államtitoknak számító Sutka-levél minősítését időközben feloldották, így annak a társadalomra való veszélyessége elenyészett? Figyelembe vette -e az ügyészség például azt a korábbi ügyészségi gyakorlatot, amely során egy államtitoksértés miatt indított eljárást azért szüntettek meg, mert az eljárás ideje alatt a titok minősítését feloldották? Milyen jogi gyakorlatra alapozza álláspontját az ügyészség?

- Ihász Sándor fővárosi főügyész egy televíziós nyilatkozata során kifejtette, hogy kollégánk ellen többek között azért emeltek vádat, mert újságírónk jogi végzettséggel bír, jogászként pedig már a jelzetek nélküli levél tartalmából is rá kellett volna magától jönnie, hogy az irat államtitoknak minősül. Az érvényes jogszabályok szerint súlyosbító körülmény -e egy államtitoksértési ügyben az, ha a gyanúsított jogi végzettséggel rendelkezik? Kötelező -e felismernie egy újságírónak, hogy egy kezébe kerülő - jelzetek
nélküli irat - államtitok volt, illetve még mindig az?

- Ihász Sándor fővárosi főügyész ugyanezen nyilatkozatában kifejtette, hogy jogvégzett kollégánk "tudatában föl kellett, hogy vetődjön az, hogy ez államtitok." Mennyire ismert gyakorlat az az ügyészség munkájában, hogy egy vádiratot a vádlott "tudatállapotára" építik fel? Miként értelmezhető az az állítás, hogy munkatársunk tudatában fel kellett vetődnie a titkos minősítés lehetőségének?

- Miért nem ismerhetőek meg a kollégánk elleni vádirat részletei? Milyen büntetési tétel kiszabását kéri a tárgyalás során az ügyészség: felfüggesztett börtönbüntetés, ügyészi megrovás, pénzbírság, vagy letöltendő börtönbüntetés? 

- A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészeként miként értelmezi a sajtószabadság intézményét, illetve azt az általánosan elfogadott jogfelfogást, hogy a titkot csak a titokgazda sértheti meg?

- Miként értékelte, milyen minőségben vizsgálta meg az ügyészség Sutka Sándor levelét és az abban megfogalmazott (Kósa Lajossal kapcsolatos) állításokat milyen mélységben ellenőrizte? Milyen hivatalos választ küldött az ügyészség Sutka Sándornak az ügyben?

- Merültek -e fel adatok Kósa Lajos szerepére vonatkozóan?

- Sutka Sándor levele alapján a nyomozás kiterjedt -e Kósa Lajos esetleges szerepére - ha nem, akkor miként ellenőrizték Sutka levelének igazolhatóságát? Kihallgatták -e tanúként vagy gyanúsítottként az eljárás eddigi szakaszában Kósa Lajos polgármestert? Kizárható -e teljes bizonyossággal annak lehetősége, hogy Kósa Lajos polgármestert a nyomozás bizonyos szakaszában bevonják az eljárásba?

- A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészeként miként értékeli beosztottjának, a Hajdú-Bihar megyei főügyészség volt vezetőjének azon kijelentését, hogy Sutka Sándor levele csak egy "kellően alá nem támasztott munkaanyag" volt? Miként értelmezhető egy ügyészi szakzsargonban "munkaanyagként" nevezett irat? Milyen bizonyítékok, mellékletek, csatolmányok kellenek egy ilyen "munkaanyaghoz"? Utóbbi, mellékelt bizonyítékok nélkül miként fogalmazható meg alapos gyanú bárki ellen?

- Milyen típusú mellékletek, bizonyítékok, a rendőr-főkapitány megállapításait igazoló csatolmányok szerepeltek az ügyészséghez megküldött Sutka-levél mellett? Ezek miért nem nyilvánosak, illetve ezeket miként értékelte a levelet átvevő ügyészség?

- Van -e alapja annak a híresztelésnek, miszerint az ügy kirobbanását követően a Sutka-levelet és az ahhoz tartozó dokumentációt a Hajdú-Bihar megyei ügyészségről elhozták a fővárosba?

- Kósa Lajos debreceni polgármester a nyilvánosság előtt is bejelentette, hogy a Sutka-levél ügyében (amelyet ő ekkor még szintén hamisítványnak nevezett) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészéhez fordul tájékoztatásért. Az ügyészség szóvivője elismerte, hogy Kósa Lajos levelét Ön megkapta és írásban válaszolt is a fideszes országgyűlési képviselőnek. Válaszának tartalmát azonban érthetetlen módon egyikük sem kívánja megosztani a nyilvánossággal. Mi ennek az oka? Milyen típusú titoknak minősül kettejük levelezése? Mit válaszolt Kósa Lajosnak?

- Ihász Sándor fővárosi főügyész a már említett televíziós interjúban - vélelmezhetően egy félreértett műsorvezetői kijelentésre reagálva - az mondta: ha a Népszava tudomással bírna
arról, hogy az ügyben tanúként kihallgatott személyek mit mondtak a nyomozás során, akkor újabb bűncselekményt követne el. A Fővárosi Főügyészség, de még a Legfőbb Ügyészség sem indított azzal kapcsolatban eljárást, hogy a brókerbotrány egyik első számú gyanúsítottjának, Kulcsár Attilának zárt körben tett ügyészségi kihallgatásainak részletei megjelenhettek egy jobboldali napilapban. Az említett sajtóorgánum azt is többször közölte, hogy a megjelentetett információkat a "közokiratba foglalt" vallomás alapján hozzák nyilvánosságra. Ihász Sándor fővárosi főügyész úr kijelentését alapul véve felvetődik a kérdés: alkalmaz -e kettős mércét az ügyészség akkor, amikor bizonyos esetekben bűncselekményről beszél, de ezzel összekapcsolható, nyilvános esetekben eljárást viszont nem indít?

- Nem érzi mindezen felsorolt tények alapján, hogy az ügyészség a Népszavával szemben a Sutka-levél kapcsán elfogultan hoz döntéseket, immáron hónapok óta? Pedig a történtek, a kettős mérce alkalmazása szakmai - nem politikai - azaz gyakorló jogászok körében is egyértelműen megfogalmazódik. Tisztelt Főügyész Úr! Létezik, hogy Ön ugyanezt nem látja? Ha nem - nem kellene levonni a következtetéseket? Ha pedig igen - nem kellene levonni a következtetéseket?

Budapest, 2004. október 10.