Tiltást nem jelenthet semmiképp. Olyat, hogy az Ogy valamilyen témában ne hozzon törvényt a jog mai állása szerint nem lehet elérni, még népszavazással se.
Elnézést, de én is offolni jöttem. (Bocs, de úgy tűnik, ezen a topicon némi szakértelem is leledzik.)
Szóval én arra lennék kíváncsi, milyen következményei lennének egy esetleges "nem"-nek? Ez tiltást jelentene vagy csupán nem kötelezi az OGY-t egy a szavazásban kiírt törvény elfogadására? Amennyiben tiltásról van szó, ahogy sejtem, pontosan milyen törvényt nem fogadhat el az OGY? Elfogadhat-e például olyat, ami megfelel mostani szavazásban foglaltaknak, csak kiegészíti a kedvezmény feltételeit egy névleges feltétellel?
Elismeri, de akkó' meg nem szavazhat, hiszen nem a Magyar Köztársaság területén él. Ha itt nincs lakóhelye - és nem is akar, vagy nem tud létesíteni, akkó' a szokásos tartózkodási helyét köll bejelentenie...
Már látom a Fidesz következő választási szlogenjét mindenki jelencsen be még egy embert! :-)
?
Ez azért van, mert a Magyar Köztársaság nem ismeri el érvényes lakóhelynek a más állam területén találhatót? Vagy valahol definiálva van, hogy csak a magyar cím számít itt lakóhelynek?
Ok, a lényeg tehát, hogy sem sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem szabad hozzá rendelkezni. Elég nagy ár ahhoz, hogy egy idegenbe szakadt újdonsült hazánkfia ne fals lakóhelyre való bejelentkezést válassza inkább ha mindenre elszántan szavazni óhajtana... :)
Béballax az első kezedügyébe akadó önkormányzathoz, és közlöd velük ezt az örömhírt, miszerint ezentúl az ő illetkességi területükön óhajtasz hajléktalan lenni, mert a szomszéd önkormányzat jegyzőjének nem teccik a pofája.
Köszi, ezt értem. (Ha van bejelentett lakhelye, akkor még a kolozsvári kozulátuson is lesz lehetősége?)
Az egyik kérdésemet megpróbálom újra fogalmazni, tehát:
Tartható-e alkotmányjogilag (?) az, hogy a szavazati jogot rengeteg szavazásra jogosult állampolgártól (nem párezertől) csak azért vonják meg, mert nincs magyarországi lakcíme?
A jelenlegi szabályozás a jelenlegi kettős állampolgárokat érinti. Az az amerikai-magyar, akinek van magyarországi bejelentett címe (ismerek ilyet), eddig - ha éppen Magyarországon volt - szavazhatott. Az új változat szerint, most már elegendő lesz bemennie a naygkövetségre, konzulátusra.
De! Ha a szomszédos országokban cca. 1 millió új magyar állampolgár "keletkezik", akkor tartható-e a korábbi szabályozás? Érzésem szerint nem, mert túl sok emberről van szó. Nekik képviselet kell, nem vonhatók ki az őket is érintő kérdésekből, népszavazásokból.
Az a polgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik, csak akkor szavazhat, ha az adott településen a választás előtt településszintű lakóhelyet létesít.
A csak település szintű lakóhellyel rendelkező személyeket fel kell venni a település egy meghatározott, a HVI vezetője által kijelölt szavazókör névjegyzékére, ezzel biztosítva számukra a szavazás lehetőségét.
A HVI vezetőjének minden ilyen esetben levél (fax) útján egyeztetnie kell a BM Központi Hivatallal, hogy a bejelentkezni kívánó személy szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők (a továbbiakban: NESZA) nyilvántartásában.
...................................................
Ez a törvény. Tehát egészen kis kellemetlenség árán lehet Magyarországon
szavazni. Mondjuk Ártándon.
Jo Tunder által említett 2/3-os alkotmánymódosítási limit nem feltétlenül jelenti hazai viszonyok között a választói akarat 2/3-át, sőt, szélsőséges esetben lehet, hogy kicsit több mint a választók fele által választott képviselők között akár még a voksolók felénél kevesebbel is lehet 2/3-ot szerezni (azaz akár a szálasztópolgárok 1/3-ának közvetett támogatásával). Persze általában a képviselőknek kevésbé hektikusan változik a véleményük a fontos kérdésekben.
Nekem is bűzlik az olyan népszavazás, ahol nem tudjuk, hogy mire is szavazunk. Éppen ezért jobb lenne, ha konkrét törvényjavaslatokat lehetne népszavazásra bocsátani, azaz ha megszavazzák, akkor az változtatás nélkül léphessen életbe.
Bocs, hogy tudatlanul beleszólok, kérdéseim vannak.
1. Összeegyeztethető-e az egyetemes emberi jogokkal (nagy szó, de nem jutott jobb az eszembe), hogy egy ország alkotmánya nagyszámú állampolgárától megvonja a szavazati jogát, csak azért mert nem lakik az adott ország területén?
2. Van-e olyan alkotmányos jog, amely kimondja, hogy az ország valamennyi állampolgárát megilleti az ország törvényhozó testületében való képviselet?
3. Lehetséges-e az, hogy a "magyar állampolgárságú, nem Magyarországon lakó" állampolgároknak képviselői legyenek a magyar Országgyűlésben?
4. Lehetséges-e az, hogy a "magyar állampolgárságú, nem Magyarországon lakó" állampolgárok mintájára létrehozzanak "magyar választói kerületeket, nem Magyarország területén"?
5. Kezdeményezhetnek-e a "magyar állampolgárságú, nem Magyarországon lakó" állampolgárok népszavazást Magyarország területén?
6. Ha ezek, most nem lehetségesek, lehetségesek lehetnek-e később?
Ugyan mán Tamáska, ne vesd el a sulykot. Az teljesen rendben van, hogy a határon túli magyarokat sokkal kedvezőbb elbírálás és szabályrendszer szerint engedjük be az országba (és így tán más EU tagországokba is), mint a magyar rokonokkal nem rendelkező ukránokat, szerbeket és románokat. Az pedig kifejezetten liberális dolog, ha a magyar anyanyelvűeket nem zárjuk el a magyar nyelvű oktatástól és kultúrától, sőt. Mint ahogy azzal sincs baj, ha Magyarország támogatást nyújt a sok magyar által lakott régiók gazdasági fejlődéséhez. Márpedig a kormány most elővezetett javaslatai pontosan ezekről a dolgokról szólnak. Mindebben gyűlölködő nacionalizmust látni több mint butaság.
"Ezzel együtt valami haszna mégiscsak volt a népszavazási kezdeményezésnek, már amennyiben tényleg megvalósulnak a kormány mostani javaslatai. Nagy kár, hogy ezekről korábban nem gondolkodtak el komolyan az illetékesek."
Ez nem a haszna, hanem a mérhetetelen kára volt a népszavazási kezdeményezésnek:
Tovább gyengültek a liberális, és az embereknek születéstől valő egyenlő esélyt igérő alkotmányosság fundamentumai, az országban most már a az ugynevezett "baloldal" áldásával is teret és esélyt kap gyülölködő nacionalizmus.
Igen, a kérdés adott: mi a faxért nem voltak képesek a kormánypárti jogászok erre hivatkozva is kérni az előzetes alkotmányossági próbát?
Milyen egyéb törvények vannak még megemlítve az alkotmányban amikről egy esetleges későbbi elmarasztaló AB-döntés értelmében nem lehetne majd népszavazást tartani?
Az az érzésem, hogy rátapintottál a népszavazási kérdés legkritikusabb pontjára, és ennek fényében nem igazán értem, hogy mi a fityfenéért kapja a fizetését az a rengeteg jogász, aki a kormánynak dolgozik. Persze lehet, hogy az alkotmányossági, jogi kérdéseket csak az után kívánják felvetni, ha ne adj isten érvényes lesz a népszavazás. Egy azonban bizonyosnak tűnik a számomra: ha érvényes lesz a népszavazás, akkor évekig tartó huzavona kezdődik, folyamtos hazaárulózással, felelőtlen demagógiázással és egyéb becsületsértésekkel fűszerezve. Törvényt és tényleges jogosítványokkal járó (állam)polgári passzust viszont nem kapnak határon túli véreink.
Ezzel együtt valami haszna mégiscsak volt a népszavazási kezdeményezésnek, már amennyiben tényleg megvalósulnak a kormány mostani javaslatai. Nagy kár, hogy ezekről korábban nem gondolkodtak el komolyan az illetékesek.
(Az Ab. csak ne nagyon állapítson meg semmi mulasztást... 1996 óta nem tárgyalja a médiatörvény alkotmányásságát vitató beadványt - nyilvánvalóan politikai okokból. Több döntése is politikai motivációjú volt.
Talán nem nagyon vad dolog azt állítani, hogy az Ab. Sólyom távozása óta komolyan lezüllött...)
Később utaltam az első döntésre is. Számomra az alapvető kérdés az, hogy
ez a népszavazás tartalmilag az állampolgársági törvény megváltoztatására
irányul, ami kétharmados törvény, és ez a precedensjellegű ebben az esetben.
Félreértés ne essék,
én NEM tartom alkotmányellenesnek magát a gondolatot, tehát a kettős
állampolgárság megadását. Ez nem egy ellentmondásmentes rendszer, és
mindig lehet találni valamilyen pitiánerkedést, mivel nem vagyok jogász, ez
a része a dolognak nem is érdekel.
1. A magyar nemzetiség mint kritérium hátrányos megkülönböztetést jelent azok esetében, akik a feltételnek nem felelnek meg, és így ellentétes az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel.
2. A kérdés alapján megalkotandó törvény ellentétes lenne az 1920-as trianoni békeszerződéssel, mivel olyan személyek állampolgárságának kollektív visszaszerzését jelentené, akik magyar állampolgárságukat a trianoni béke mint nemzetközi szerződés által, kollektíven veszítették el.
3. Az állampolgárság megadását kérelmezők között különbséget tevő szabály ellentétben állna a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. §-ának (1) bekezdésével (emberi, illetve állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül).
4. A kérdés megfogalmazása bonyolult, sok feltételt tartalmaz, nem egyértelmű, ezért nem felel meg az országos népszavazásról szóló törvény előírásainak.
Az AB mind a négy kifogást tartalmilag vizsgálta, és egyiket sem tartotta megalapozottnak.
Ez így tényleg nehezen emészthető. Hirtelen nem tudom, de szerintem az Alkotmánybíróság nem érvényteleníthet egy népszavazási kiírást. Tán a népszavazás eredményét sem semmisítheti meg. Esetleg a majdan meghozott törvényt, mert az nem az Alkotmányban előírt eljárási rend szerint lett meghozva. Lesz itt fából vaskarika, legalább kétszer oda- vissza.
1. " Az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében megállapítja: alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alkotmány 24. § (3) bekezdés) történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. " (részlet az AB Kommünikéjéböl)
2. 24.§ (3) "Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. "
3. 69.§ (4) " (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
Szeretném ha valaki elmagyarázná nekem, hogy miért nem vonatkoztatható
az 1. szöveg az állampolgársági törvény módosítására.
P.S Most már nem Operát használok, de a hosszú ö valamiért itt sem müködik.
No meg, mivel nincs a népszavazási kérdésben határidő, az AB se nagyon állapíthatja meg a mulasztásos alkotmánysértést, tehát évekig jóízűen el lehet vitatkozni a törvény olyan tételein, hogy vajon az egészségügy ellátás fedezetére lehet-e járulékot szedni a határon túliaktól, vagy sem. És akkor a választójog gyakorlásáról még nem is beszéltem.
Viszont azonnal gyakorlati kérdéssé válik, amikor egy érvényes és IGEN-győzelmű népszavazás után a kormány beterjeszti a törvényjavaslatot. No meg Alkotmányt is kell módosítani. Rettenetes zűrök lesznek akkor.
