Ide szeretnénk gyűjteni minden hasznos(nak látszó) információt, tapasztalatot, kérdést, ami szükséges lehet a görögországi 246 kilométeres ultrafutóverseny teljesítésében. http://hu.wikipedia.org/wiki/Spartathlon
A Spartathlon szócikk a rekordoknál ezt írja: "Kimie Noto (Funada) 1995 és 2007 között minden évben célba ért (ez 13 teljesítés zsinórban)." Ez még az érvényes rekord?
Búcsúzunk Ujj Zoltántól. A gyászszertartás 2012. október 8-án 11:15 órakor a Farkasréti temető Makovecz termében lesz. Kérjük a megjelenőket, hogy egyetlen szál virág elhelyezésével emlékezzenek rá!
Látod, ezt is másként csináljátok, van aki bizonyos versenyek teljesítéséhez köti az elindulást/nevezést, van aki megtett kilométerhez, valahány lefutott évhez, tapasztalhoz, van aki bizonyos sebességhez, mások megint máshoz. Mondom én, hogy érdekesek vagytok! :-)
Én nem azért futotttam kb. 5000 km-t mert előre eltervezteszüm ezt. Azt terveztem el, hogy a felkészülésembe milyen versenyeket illesztek be és hogy ezen versenyekhez hetente mennyit kell tudok edzeni. Így adódott, hogy az elmúlt évem ennyire jött ki
Attilát idézem, aki azt szokta mondani, ha lenne egy okos ember, aki megmondaná, hogy pont 2436 km-t kell futni, akkor Ő egy méterrel sem futna többet. De sajnos, nincs ilyen ember, így Ő annyit fut, amennyit maga elegendőnek tart, amennyivel a lábaiban elhiszi, hogy elég erős rajthoz állni.
Engem borzasztóan érdekel, hogy miként lehet, hogy valaki 1500 vagy 2500 kiliből hiszi ezt el, valakinek meg 3000, 5000, 7000, esetleg 8000-10000 kell hozzá...
Akinek erősebb a hite, annak elég a gyengébb láb és fordítva?! De ha erős a hite, akkor a lába is erősebb kell, hogy legyen, hiszen elhiszi róla, hogy elég erős...aki meg kételkedik, az a lábaiban akkor is kétkedik, ha azok bivalyerősek.. Titokzatos dolog ez!
talán azt hiszik a szervezők, hogy nagykorúakkal van dolguk, akik képesek elolvasni a kiírást; megérteni, ami abban szerepel; eldönteni, hogy mi több, mint 200 km illetve kevesebb, mint 10:30
most nézem, kihagytam egy "a" betüt: szóval, az edzés a belépő, de sajnos nem a garancia.
..és itt abba is hagyom az okoskodást, mert én ehhez úgysem értek, na! :-O
Viszont nagyon szurkolok mindenkinek, hogy sikerüljön a cél, amit kitűzött maga elé! Ahogy mondani szoktátok, a kilométerek már a lábakban vannak... :-)
Már alig várom, hogy kint legyünk, hogy ti gyűrjétek a kiliket, mi meg izguljunk, segítsünk, bíztassunk, rugdossunk titeket tova!!!
Kedd este a London Hotelbe, gondolom mi is átmegyünk! :-))
Én nem azt mondom, hogy nem fontos az edzés, ennyit fejből nem lehet futni. Biztosan Attilának vagy a Szőnyi Ferinek sem ment volna tavaly evés nélkül futni kétszáz km-t, ha nincs mögöttük az a sok-sok edzés (önismeret, tapasztalat). Én azt látom-tapasztalom kint, hogy akikben van valamiféle belső béke, harmónia, hit-nekik szokott többnyire sikerülni. Akik kételkednek magukban, túlzottan félnek, esetleg mindennél fontossab dolognak tartják ezt a teljesítést-köztük több van olyan, aki elbukik... Mintha nem a megtett km lenne a legfontosabb. Nem lehet egyenes arányosságot felmutatni a megtett kilométerek és a várható siker közt. Persze megspórolni a munkát nem lehet, ezt én sem gondolom. Egyszer valaki azt mondta, hogy az edzés a belépő, de sajnos nem garancia...
Igen igazad lehet az embert beviheti a lelke a hite, de nem mindegy milyen áron. Én hiszek és bízok az elvégzett munkában, mely a hitemmel párosulva elvisz a célig úgy hogy nem szerzek maradandó sérülést és olyan idővel érkezem meg ami még erősebbé teszi a boldogságomat. Talán ezért érdemes készülni, felkészülte odaállni.
próbálok kutatni az emlékeimben, de akkor sem említett másik versenyt... dunsztom sincsen hogyan nevezhetett akkor.
Amúgy hasonló fiú tavalyelőtt is volt, őt több kocsival kísérték családtagok, és ők is azt mondták, hogy még sosem futott ilyen sokat... Ezt ti jobban tudjátok, hogy mivel lehet nevezni. Az biztos, hogy ott nemzeti érzületből is futnak páran.
István, én tavaly vásároltam ott. Ha jól emlékszem 20EUR körül volt egy nyomott póló, de van hímzett is, az drágább. Lehet venni ugyanolyan plakettet, mint amit a célbaértek is kapnak csak nincs rajta a verseny dátuma...elég fura dolog.
Más.
Mindenki tudja, hogy én nem futok, nem is értek hozzá. Én csak figyelek.
A Spartathlon még nekem is csoda, mert ott sokan képesek túllépni anyagi mivoltukon és spirituális lényüket mozgosítani. Nekem az a vélemyényem, hogy akik beérnek, azok akkor is beérnének, ha feleannyit edzettek volna rá, megkockáztatom-tizedannyit (Most Olipapa biztosan csóválja a fejét... :-))
Mesélek valamit:
Tavaly, még Némea előtt, az aranyfényű Görög naplementében, a szőlőskertek közt találkoztam egy családdal. Van ott egy olyan frissítőpont, ami egy kis kápolna és egy forrás mellet van. Középkorú házaspár ücsörgött ott a kőkerítésnél, mécsest gyújtottak, kitettek egy kis ikont, imádkoztak. Egyszer csak jött egy huszas évei közepén járó fiatalember eléggé elgyötörten. Lábain-alkatán látszott, hogy nem ultarfutó. A házaspár körbeugrálta, etették-itatták, mikor elment megkérdeztem, hogy a fiuk-e. Igen, monta az apa, nagyon szurkolnak neki. Leültem melléjük beszélgetni. Elmesélték, hogy előző évben nagyon nehéz vizsgái voltak az egyetemen és fogadalmat tett a fiú, ha sikerülnek a vizsgák, akkor eljön teljesíteni a versenyt. Kérdem, hogy mióta fut a fiuk? Hát tavaly nyár óta-mondja az apa értetlenül-, amikor levizsgázott, akkor kezdett el futni. Kérdem, hogy mennyit futott? Bután néznek rám mindketten, hogy azt sose számolták, futott, amikor volt ideje edzeni. Itt már félve kérdeztem, hogy valamilyen futóversenyen indult-e ezelőtt. Dehogyis, minek?-mondták, hár ide készült! Óriási dicsőség ez a falunak, a közösségnek, ha van közülük valaki, aki a Spartathlonon részt vesz (participate-ezt a szót használta, részt vesz!)
A fiú beért a célba!
Ott nem testek futnak-lelkek, tudatok, szellemek, Itseni eredetünk!
Elhiszem,és részemről nincs,nem is volt harag.Már csak azért sem mert kilit esetleg más írt vagy számolt hozzá.Amúgy ez az egész az én "amatőrségem",tudatlanságom eredménye.Nem ismerek más edzésmódszereket,ami lehet kevesebb idővel több hasznot hozna,csak ezt:futok,ameddig van erőm és időm.Majd remélem kint tanulhatok Tőletek,mert higgyétek el,én felnézek Rátok,tisztellek Benneteket.Mindenkinek kitartást és sok sikert.
Van az a mondás, hogy Mileage makes champions, de évi 5-6ezer kilométernél több számomra nehezen elképzelhető :) Természetesen elhiszem, hogy te és mások itt ennél jóval többet is futtok. Kívánom, hogy ezt a rengeteg befektetett munkát siker koronázza!
