Bocsánatot kérek, de egy állítást kell alátámasztani, nem pedig a cáfolatot. Egyébként én nem cáfoltam, csak hoztam egy olyan adatot, ami merőben ellentmond az állításnak. De nem ez a lényeg.
Azt kellene bemutatni mi alapján állította a cikkíró, hogy a második legnagyobb volt a Koháry-birtokállomány. Ha ezt tudományos módszerekkel megteszi, akkor elhiszem. Addig az állítás bizony egy lózung.
Annyi megjegyzés, hogy a Koháry birtokok legnagyobb az 1830-as évek elején volt a legnagyobb kiterjedésű, mert ezt követően Kecskemét városa megváltotta magát egy valag pénzért, amikor is több, mint 18.000 kataszteri holdat vettek meg a hercegi birtokból (korábban bérelték).
Lehet, hogy tévedés a második legnagyobb magán birtok, de vaktöltények pufogtatása helyett tudományos alapon megoldhatod a problémát, tegyél közzé egy adott korból szóló hiteles listát. Amennyiben nem tudsz prezentálni ilyet, akkor az általad leírt nem több, mint egy lózung.
Fassagokat irogatsz, igazsag szerint az utobbi nehany hsz.-edet torolni kellenne. Ez tortenelmi topic, nem pedig a virtualis vilagrol szolo Pantera Nera eszmefuttatasainak topicja.
No, de fordítsuk meg a dolgot. Az állítást kell bizonyítani. A cikk az adatot nem támasztja alá. Én a korban legközelebbi országos, reprezentatív vizsgálatot hoztam cáfolatként. Te meg csak lózungokat és kötekedést, de semmi konkrétumot. Támaszd alá az állítást!
Mondjuk biztos vagyok benne, hogy nem fogod, hanem megint csak kötekedni fogsz.
Rendben. Akkor ragaszkodjunk! A 19. század elején nem történt olyan birtokfelmérés, amelyre támaszkodva ki lehetne jelenteni, hogy akkoriban ki volt az ország második legnagyobb birtokosa.
1774-et a "XIX. század elejé"-től 26 év választja el, ami ebben a korban nem olyan nagy idő. A két ág birtokegyesítése is nagyon messze volt a második helytől, a másodiknak 4,34-szer akkora volt a birtokállománya. Ekkora növekedést nem lehetett ennyi idő alatt produkálni.
Az állítás Koháry Ferenc József királyi kamarásra vonatkozik, aki gyarapította az örökölt birtokokat. Az egyházi és állami birtokokat természetesen nem számítva. Egyébként nem én találtam ki, hanem olvastam a Mária Antónia örökségével kapcsolatban. Nekem nincs birtokomban az reformkori kataszter-nyilvántartás. A szerzőt kellene megkérdezni.
Fónagy Zoltán adattára szerint 17678 és 1774 közötti adatok alapján gróf Koháry János a 23., gróf Koháry Ignác a 30. helyen állt az úrbéres földek nagysága tekintetében. Kettőjük együttes területe is csak a 12. helyre lett volna elég. Ráadásul még hét egyházi birtokos is gazdagabb volt nála.
A Koháry család ősi magyar nemesi família, az ország második legnagyobb birtokolsa volt a XIX. század elején, mikor férfiágon kihalt. A családot Mária Antónia vitte tovább, akit egy Coburghoz adtak feleségül. A legidősebb fia portugál király lett, s vitték is tovább generációkon át, miközben ezen ágból származó dédunokája román király, a középső fiának fia (tehát unokája) bogár cár - a XX. század elején a portugál, román királyok és a bolgár cár Koháry leszármazott volt - ennek ellenére az első kettő az Antantot választotta!
Uralkodok voltak, akik nélkül Magyarország a többi Balkáni állammal együtt valamikor a 19. század végén, 20. sz. elején rázza le a török rabigát.
Az hogy máshogy alakult a sorsunk a három legnagyobb tiszteletbeli magyarnak köszönhetjük, Eugene von Savoie-nak, Karl von Lothringenek és Maximilian Emanuel von Bayernek.
A csehek már 1870-ben elkezdtek morogni, és a pánszlávizmusra koncentrálni, mert elvesztették az addigi kivételezett helyzetüket a monarchiában. Megszűnt számukra Magyarország korlátlan kizsákmányolásának a lehetősége.
