Newton szabalyrendszere (ami onmagaban nem modell, hanem egy modell-kesziteshez szolgalo recept) alapjan lehet szamitogepes kiserleteket vegezni egy fizikai objektum viselkedesenek megjoslasara. Igy a Newton-mechanika alapjan letre lehet hozni fizikai objektumok szamitogepes modelljet (amik alapjan azokon kiserletezve, azok viselkedese megvaltozott körülmenyek esetere megjosolhato ("modellezhetö")).
Most betekintést nyertem, hogy hogyan fog lezajlani a számítógépek lázadása.
Regisztráltam a Freewebre, hogy csináljak egy weboldalt.
A szabályok között volt, hogy csak olyan lap helyezhető el náluk, ami az index.html kezdőlapról elérhető. (Valami kicsinyes akadékoskodás, hogy ne használhasd tárolásra?)
Mindegy, ez van.
Ezután ki akartam próbálni, hogy működik-e az oldal.
Csináltam egy próbalapot valamilyen néven és működött.
Jó, majd folytatom.
Eltelt pár nap, most bekukkantottam az emailfiókomba, ott volt egy levél a Freewebtől, hogy filet találtak a webterületemen, miközben nincs index.html nevű file-om. 4 nap alatt javítsam ki a helyzetet, különben megszüntetnek.
Pechemre már letelt a négy nap, mert közben nem néztem a postafiókomat és töröltek. Így ért véget dicstelen pályafutásom a Freeweben. :)))
Még jó, hogy ennyire az elején. Így gyorsan elfelejthetem őket. :))
Ezt az eljárást teljesen a számítógép csinálta, emberi beavatkozás nélkül.
Olyan hülyén, ahogy számítógépektől várja az ember.
És ahogy ezt egy ember átgondolta.
Nem a filet törölték, az még értelmes lett volna, ha már ilyen kicsinyesek, nem is a fileokat, hanem az egész accountot.
Na így fogják majd átvenni a számítógépek egyszer a hatalmat. :)))
Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy egy neuronhaloban ez a szabalyrendszer benne van diffuz modon, a halotol elvalaszthatatlanul, csak a halozat mukodese kozben nyerheto ki belole az info (gyakorlatilag). Nem valaszthato kulon a modell, es az 'input feldologzasa'. (Egyebkent nem is szukseges, hogy a ket fogalom 'diszjunk' legyen.)
Rendben. Tegyuk fel, hogy a hazi gepi intelligenciad ugy mukodik, hogy 'osszerak' egy fekete dobozt, amelyet kozetkeztetesek levonasara hasznal fel.
Mit ertessz az alatt, hogy felhasznal? Az en gepemben talalhato egy ezustszinü doboz, amelyet a gepet arammal latja el, igy ezaltal az azüstszinü doboz következtetesek levonasahoz szignifikansan hozzajarul. Ennek ellenere en ezt nem tekinetem modellnek.
Ha a gep belsejeben talalhato feketedoboz tükrözi (modellezi) a valosag egy relevans szeletenek viselkedeset jol definialt hatarok között, akkor azt en is modellnek hivom, es ez a korabbi hozzaszolasaimbol egyertelmüen kiderült.
"A velemenyemnek a hozzaszolasaim alapjan vilagossa kellett valni."
Velemenyed vilagos, egyet is tudok erteni vele, a tul altalanos fogalmak nem hasznosak, peldaul a 'dolog' fogalom annyira altalanos, hogy semmire sem hasznalhato. Nem vilagos azonban szamomra, hogy a gepi intelligencia szempontjabol (lathatoan) praktikus okobol kiterjesztet 'modell' fogalom miert meritene ki a kiuresedes tipikus esetet :).
"Szamomra sem a teve nem modellje a sivatagnak, sem az ember ejjel-nappal ciklusa a föld forgasanak, stb."
Rendben. Tegyuk fel, hogy a hazi gepi intelligenciad ugy mukodik, hogy 'osszerak' egy fekete dobozt, amelyet kozetkeztetesek levonasara hasznal fel. Tegyuk fel, hogy ezek a kovetkeztetesek helyesek, alkalmazhatoak a gepi intelligenciad altal tapasztalt valos vilagban. Tegyuk fel meg, hogy ez a fekete doboz annyira jol sikerult, hogy kovetkeztetesei nagyon jok. Te hogyan nevezned el ezt a fekete dobozt? (En hajlok arra, hogy ezt a dobozt modellnek hivjam.)
Ezt a fölösleges terminologiai vitat nem folytatom.
A velemenyemnek a hozzaszolasaim alapjan vilagossa kellett valni.
Tölem hasznalhatsz masfajta terminologiat, de akkor elbeszelünk egymas
mellett.
Szamomra sem a teve nem modellje a sivatagnak, sem az ember ejjel-nappal
ciklusa a föld forgasanak, stb. Te persze hasznalhatod a modell szot a szokasos szohasznalattol elteröen.
Szep pelda: az ember nappal-ejjel ciklusa modellje a fold forgasanak.
Nezzuk azonban a te modell fogalmad probelmait.
Van egy szabalyrendszer (modell), ebbol egyenkent hagyjunk el szabalyokat. Az eredeti szabalyrendszer nyilvan modell, az ureshalmaz nyilvan nem modell, azonban hol huzodik a modell hatara? Hany szabalyra mondod, hogy 'ez meg modell', de ha egyet elhagysz, mar nem modell?
Szerinted Newton modellje az erosebb, vagy a Newton torvenyeit is magaban foglalo relativitas elmelet? Newton torvenyei specialisabbak, mint a relativitas osszefuggesei. (Ergo itt nem igaz az, hogy egy specifikusabb erosebb lenne.)
Modell-metamodell szerinted szocseplesre: Arra akart ravilagitani, hogy a vitank szempontjabol felesleges a metamodell - modell megkulonboztes, hiszen a relacio miatt a metamodellt is tekinthetjuk metamodellnek, illetve forditva, a tevet tekinthejtuk akar a sivatag meta-modelljenek.
Modell es meta-modell kozott a "tipus-peldany" relacio van, azaz (pongyolan) abban van kulonbseg, hogy a meta-modell valtozoinak egyreszet a modellben mar parameternek tekintjuk.
"A Newton torvenye nem modell, hanem meta-modell, azaz egy modellalkotasi szabalygyujtemeny."
Modell es meta-modell kozott a "tipus-peldany" relacio van, azaz (pongyolan) abban van kulonbseg, hogy a meta-modell valtozoinak egyreszet a modellben mar parameternek tekintjuk.
Ami szepen mukodik, ha pl. egy urlenynek a Foldrol szarmazo osszes informacioja egy teve. Nem kell, hogy a teve valtozzon, csakugy, mint Newton torvenyeinek sem kell valtozniuk ahoz, hogy osszefuggeseibol kovetkeztethessunk.
A Newton torvenye nem modell, hanem meta-modell, azaz egy modellalkotasi szabalygyujtemeny. Ha pl. a bolygok mozgasat modellezed a Newton mechanika alapjan, akkor a modell igazabol egy adatsruktura a fejedben vagy a szamitogepen, amelynek valtozasara a Newton torvenyei adnak algortimust. Amikor a bolygok mozgasat modellezed, akkor ennek azen az adatstrukturan vegzel kiserleteket, ezt valtoztatod es nezed, hogy mi tortenik.
A teve eseten a helyzet egeszen mas.
A te terminogoiad konzisztens, de kiuresiti a modellezes fogalmat.
"A teven vegzett kiserletbol, a teve valtoztatasabol kene visszafele kovetkeztetni a sivatag olyan tulajdonsagaira, amikre egyebkent a teven vegzett kiserlet nelkul nehez lenne."
Ami szepen mukodik, ha pl. egy urlenynek a Foldrol szarmazo osszes informacioja egy teve. Nem kell, hogy a teve valtozzon, csakugy, mint Newton torvenyeinek sem kell valtozniuk ahoz, hogy osszefuggeseibol kovetkeztethessunk.
Nyilvan modellnek tekintendo Newton torvenyrendszere is, amin nem valtoztatsz semmit, hanem alkalmazod a vilagra
Pontosan.
Es sokkal inkabb jellemzo ra, hogy statikus osszefuggeseket tartalmaz, mintsem, hogy megvaltoztatva josol
Evvel nem ertek egyet. A fizikai torvenyek egy algoritmussa transzformalhatok, amely a szamitogep (vagy az agy) egy allapotaval modellez egy fizikai objektumot. A modell nem onmagaban a torvenyrendszer, hanem szamitogepben vagy agyban letrejott adatstruktura, ami persze tovabbra is a fizikai vilag egy resze. Ezen a modellen vegzel (dinamikus) kiserletet, amikor a fizikai torvenyek alapjan kiszamolod, hogy pl. az auto hogy fog viselkedni.
...teve leegyszerusitett osszefuggeseket tartalmaz a sivatagrol...
Ez meg keves. A teven vegzett kiserletbol, a teve valtoztatasabol kene visszafele kovetkeztetni a sivatag olyan tulajdonsagaira, amikre egyebkent a teven vegzett kiserlet nelkul nehez lenne. Ilyet nem tudsz mutatni (ezt neked kell mutatni, ha az ellenkezojerol akarsz meggyozni), ezert tartom ezt egy rossz latasmodnak, a terminologia kiuresitesenek.
A tevet a sivatag modelljenek tekinteni ugyanolyan ertelmetlen, mint az autos peldaban a modell-autot a szelcsatorna modelljenek. Egyszeruen nem errol van szo: a kisauto a kesobb elkeszulo valodi autot modellezi, nem a szelcsatornat es ebbol a celbol is epult.
Nyilvan modellnek tekintendo Newton torvenyrendszere is, amin nem valtoztatsz semmit, hanem alkalmazod a vilagra (es sokkal inkabb jellemzo ra, hogy statikus osszefuggeseket tartalmaz, mintsem, hogy megvaltoztatva josol.). Nyilvan az autos peldad is 'aspektustarto' leegyszerusitese az eredeti problemanak. Nem ertem miert ne lehetne aspektust talalni, amely szerint a teve leegyszerusitett osszefuggeseket tartalmaz a sivatagrol.
(Az emlitett pelda azon kivul, hogy abszurdan hangzik, tudomanyos szempontbol rendben van.)
Valszeg a birtokos jelô félreértelmezése miatt írtam eme remélem kellemesen megmosolyogtató felvetést ugyanis a teve a sivatag modellje éppenúgy ahogy az általad épített autó is a szélcsatornába, csak más céllal jött létre.
Hat ez ennek se fule se farka, de tenyleg mindegy.
AI-nak minek érzelmek, csak akkor tekinthetô mesterséges intelligenciának ha érzô lény is?
Pozitivista iranybol szerintem ennek a kerdesnek nincs teteje, mert sosem fogjuk tudni eldonteni, hogy egy AI tenyleg erzo leny e, vagy pl. esetleg csak a velunk torteno kommunikacio erdekeben csinal ugy mintha.
A problemamegoldashoz szerintem sem kell erzelem.
A lazadas mar egy nehez kerdes, mert ez azon is mulik, hogy a gepeknek megengedjuk, hogy a celrendszeruket modositani tudjak. Ha csak elore rogzitett merev celok iranyaban optimalizalhatnak, akkor igazad van. Szerintem viszont a celrendszer elore rogzitese negativ iranyba hathat az intelligenciara, mivel annak alapveto feltetele a kivancsisag, az erdeklodes korulmenyeknek megfelelo eltolasa.
Tehat elkepzelheto egy az onmaga celrendszeret modositani kepes AI, habar nincsenek erzelmei, megis fellazadna. Egyszeruen, ha a celjai olyan iranyba tolodnanak el, ami ellentetes az emberekevel.
Tiszteletem!
Ebben így igazad van, nem vitatom. Valszeg a birtokos jelô félreértelmezése miatt írtam eme remélem kellemesen megmosolyogtató felvetést
ugyanis a teve a sivatag modellje éppenúgy ahogy az általad épített autó is a szélcsatornába, csak más céllal jött létre. mind1 részemrôl ez a része lezárva, viszont érdekelne, a felvetésem másik részére is a válasz, az AI-nak minek érzelmek, csak akkor tekinthetô mesterséges intelligenciának ha érzô lény is? az inteligenci sajátja nem az, hogy racionálisan gondolkodik, az adott ismeretek tükrében? emellett ugye önálló problémafelvetést és megoldás, ehez szerintem egyikhez sem kell érelem, különféle paraméterek alapján is tud szerintem dönteni, maghatározván a hozott döntés gazdaságosságát, hasznosságát, ezesetben nem fog fellázadni hisz érzelmek nélkül nem motiválja erre semmi, amit valószínünek tartok az az, hogy egyszerěen úgy dönt az ember nagy bizonytalansági faktor amit ki kell iktatni.
Maradok tisztelettel
Van A-nak (legalabb) ket parametere x es y,
ahol y valamilyen (altalaban komplikalt) modon fugg
x-tol.
B-nek szinten van ket parametere x' es y' amelyek
A x es y parameterenek felelnek meg, es egy
bizonyos tartomanyon avval jol korrespondalnak.
A modellezes celja, hogy B segitsegevel vizsgald,
hogy hogyan valtozik A y parametere x kulonbozo
valasztasara. Azaz megvaltoztatod B x' parameteret
es nezed, hogy mi tortenik y'-el. Ebbol kovetkeztetsz
arra, ohogy mi tortenne az A y parameterevel, ha
megvaltozna x.
Pelda: epiteni akarsz egy autot, az x parameter a
motorhazteto dolesszoge, az y pedig a 0-rol 100 km/h-ra
torteno gyorsulas ideje. Ez tanulmanyozando epithetsz
szazad akkora ugyanolyan alaku pici autokat
(x' a pici auto motorhaztetojenek dolesszoge) es nezed,
hogy megfelelo ero bevetesevel mennyi ido alatt gyorsul
fel 0-rol 1 km/h-ra. (Ez az y' parameter)
Egy masik modellezesi lehetoseg, hogy nem epited meg
az autokat, hanem letrehozol egy fizikai modellt es papiron
kiszamolod a gyorsulast. A lenyeg itt is ugyanaz.
Tiszteletem!
Mókás a tevepúp mi?:-) De cserébe nem rosz példa, ugyanis gondolom ti sem vagytok biológiából felmentettek, és ha a tevének eltěnik a púpja, az annak, következménye lehet, hogy a sivatagban nôtt a vízkészlet, vagy egyszerěen elköltözött, ez esetben a sivatag ökoszisztémája is változik, emellett ha a teve táplálkozási szokásait változtatnád, azaz teszemaszt ragadozót csinlnál belôle vagy mindenevôt, akkor is érdekes változáson menne át a sivatag élôvilága, a beduinok meg reszketnének minden este és vértevékról mesélnének...:-)
Amúgy mivel a teve a sivatag része, így a benne véghezvitt változtatás csak kis mértékben lesz hatással a környezetére, ill a sivatagra, ugyanis a teve jellemzôinek változtatása, azt jelenti változott a környezet, íly módon lehet modellezni, hogy púp nélküli teve mien környezetben élhetne.
Amúgy mondtam, hogy lehet baromság amit írok, ezt most is fentartom:-))
Maradok tisztelettel
"Mondj nekem egy olyan kiserletet, amelyet a tevevel vegzel, es a kiserlet eredmenyebol kovetkeztetest tudsz levonni, arra nezve, hogy mi tortenik a sivatag megfelelo parameterevel."
Kulonbozo mertekben kiiktatod a pupjat, es megnezed mekkora szarazsagot bir el nelkule. Igy kapsz egy meroszamot, aminek a mertekegysege tevepupmennyiseg, es a sivatag szarazsagara utal. :)
