Keresés

Részletes keresés

easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 97

Mennyi baromságot összehordtam, hihetetlen...

 

easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 96

Vagy nincs igazam, de akkor hibás a relativitás.....

Lehet választani.

easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 95

Determinizmus és a szabad akarat.(mielőtt valaki megint nekem támadna ;)  )

 

http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=47243381&t=9127855

 

http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=47275327&t=9127855

 

 

easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 94

Tehát minden foton elnyelés és kibocsájtás egy esemény. Vagy egye fene, legyen kettő, de egy téridő ponton. Ezért is vonatkozik a Bose-Einstein statisztika a fotonra. Felcserélhetőek.

És ezt a különböző mozgású megfigyelők szeparáltnak látják. Csak nem egy hologram?

Kár volt ennyi energiát belémölni, csak az igazamat bizonyítottátok be. Lám minden visszaált oda ahol volt. :)))

 

easyy Creative Commons License 2006.07.16 0 0 93
mmormota Creative Commons License 2005.11.14 0 0 92

Most mit lehetne erre mondani?

 

Egszerűen nem értem, hogy képzeled. Ennyi erővel azt is mondhatnád, az egész világ kicsi legó kockákból áll, aki nem hiszi járjon utána.

 

Nem mutattál egy sor matematikát sem, nem vezettél le semmit, nem létezik modelled. Viszont az össze topicot telenyomod eltonnal meg hasonlókkal. Gondolod, ez a tudomány?

 

 

Előzmény: iszugyi (91)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.14 0 0 91
" .. nyomát se látom annak, hogy megpróbálnád legalább alátámasztani valamivel. Nulla spinű elektron - szuper." Pedig az alátámasztást többször megadtam: A Planck állandó nem léphet fel az elektron (egy elemi részecske) tulajdonsága képp, ezért nincs az elektronnak 1/2h spinje. Azt is már megadtam, hogy a QM az atomban a mágneses mezö jelelétét 'elfelejette', és ez a mágneses tér okozza az u.n. spin jelenségeket. Ezek után gondold át, ki nyilatkoztat ki butaságokat? Ha nem követed a kinyilatkozásokat, ne kommentálj ilyen formában.
Előzmény: mmormota (90)
mmormota Creative Commons License 2005.11.14 0 0 90
Halál nyugodtan kinyilatkoztatsz mindenféle butaságot, és nyomát se látom annak, hogy megpróbálnád legalább alátámasztani valamivel. Nulla spinű elektron - szuper.
Előzmény: iszugyi (89)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.13 0 0 89
A négy elemirészecskének spin = 0 ja van. A két neutrínónak és a stabil neutronnak spin = 1, de h(0)=h/387-tel szorozva. Jó szórakozást a Stern-Gerlach-hal.
Előzmény: mmormota (88)
mmormota Creative Commons License 2005.11.13 0 0 88

Kimondottan érdekes lehet a neutronokkal végzett Stern-Gerlach kísérlet magyarázata spin nélkül. :-)

 

Előzmény: iszugyi (87)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.13 0 0 87
Spin 1/2h-val ellátott részecske nem létezik. Ne törd a fejeded a fermionokan, nem éri meg. Fermionok nem léteznek. (A kvantummechnika 'elfejtette' a mágneses mezö jelenétét az atomokban, ezért kellet helyettesíteni a hatását valamivel, a spinnel!)
Előzmény: cíprian (84)
dhcp Creative Commons License 2005.11.13 0 0 86
állapotba
Előzmény: dhcp (85)
dhcp Creative Commons License 2005.11.13 0 0 85

Az van, hogy itt elvileg /eddig/ nem volt mozgás, így forgás se.

 

Meg vissza kell állnia mindennek az elektron proton állapontba. Pl ha egy gyorsítóba megbolygatjuk a szuperhúr hologram képét, az visszaáll egy idő után az adott környezet részecskéi /törési/ által szabályozott legstabilabb állapotba.

Előzmény: cíprian (84)
cíprian Creative Commons License 2005.11.13 0 0 84
Viszon nem tudom miért van három féle pl a fermionokból.

Ezen én is gondolkodtam. Ha csupán egyenes vonalakból akarom felépíteni a körmozgást, akkor a legegyszerűbb alakzat a forgó háromszög. De ez cíprián-fizika, és kevés köze van a valósághoz :-)
Előzmény: dhcp (83)
dhcp Creative Commons License 2005.11.13 0 0 83

Röviden, az univerzumban egy 4ds térbe beágyazott  egydimenziós szuperhúr /vonal/ van,  amelyen különböző energiát jelképező törések vannak. Az energia a törés szögétől függ.

 

Ezek a töréspontok a specrel szerint a többi törés  számára két pontként jelennek meg a térben és időben. Pl a legnagyobb léptékű törések a galaxisokat hozzák létre.

Attól függően hány törés van egymás közelében , kapunk fermionokat, mezonokat /két pontszerű partonnal, azaz kvarkkal/, vagy barionokat három kvarkkal.

Valószínűleg négyes törés azért nincs, mert két mezonra esne szét.

 

Minden bozon viszont virtuális, csak számunkra realizálódnak, ezek a többi törés számára virtuálisan szétvált töréseket összekötő téridőrész.

Ez a te EM tered. De itt kvantált.

 Energiája a törész szögétől függ, amiből összetett rendszerekben tőle lineárisan függő látszólagos frekvencia keletkezik.

 

Viszon nem tudom miért van három féle pl a fermionokból.

iszugyi Creative Commons License 2005.11.13 0 0 82
Fogalmam sincs mi az elméleted!
Előzmény: dhcp (79)
dhcp Creative Commons License 2005.11.13 0 0 81
dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 80

Itt jönnek ki a keletkezett törések.

Azért nem kell nagyon komolyan venni amit írok, ez amolyan scifi. Meg unaloműzés.

dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 79
Nemtudom, itt erről nem vitázok. Inkább az elméletembe kössél bele, annak hasznát venném.
Előzmény: iszugyi (78)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.12 0 0 78
A tragikus az viszont, hogy a fizikusok a múlt században sorjában gyártották a crackpotokat, de nem vették észre.
Előzmény: dhcp (76)
dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 77
De ez legalább szép.
dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 76
Látod még egy informatikus is tud crackpot-elméletet gyártani, nem kell hozzá fizikusnal lenni.  
Előzmény: iszugyi (75)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.12 0 0 75
A QED paradoxiájára utal, hogy 800 és nem tudom hány Feynman gráf összeadás után meg tudja magyarázni 10^-12 pontossággal az anomális eltésését a g-faktoranak a 2-töl, de kisül, hogy az elektronnak nincs is mágneses momentuma!
Előzmény: iszugyi (74)
iszugyi Creative Commons License 2005.11.12 0 0 74
1/2h spinü részecskék nem léteznek a természetben! A Planck állandó egy Lagrange multiplikátor, ami csak kiterjedö többrészecsk halmazra alakalmazható. A h ezért nem léphet fel mint az elemirészecskék tulajdonsága.
Előzmény: dhcp (72)
dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 73

Jó jó, de nem az igazi.

 

Előzmény: dhcp (71)
dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 72

Egyben megvan miért annyi a spinvetület a 1/2h spinű résszecskéknél. Ugyanis ez egy megfagyott esemény, a szétvált e-p pár szöge nem változhat-.

 

Ja és a szupervonal nem a részecske világvonala. Nekem egyértelmű, de lehet hogy másnak nem.

A részecske pár a töréspont. Gyorsuló megfigyelő ezt kettőnek látja. Az BH ban újból megjelenő törések miatt a megfigyelőknek változik a gyorsulásuk, a sajátidejük és a környezet gravitációs tere /ennek mindnek ua az oka/  , emiatt mozogni látják a töréspont két képét.

Előzmény: dhcp (71)
dhcp Creative Commons License 2005.11.12 0 0 71

Fél Nobel ;)

 

Miért annyi a visszapattanás szöge mindig?

Ezért:

Az amplitudó egységnyi.

 

Szerintem a fekete lyuk eseményhorizontja az a felület, amin a szupervonal pattog.

dhcp Creative Commons License 2005.11.11 0 0 70

"Okes, hogy a kulso, es a belso is egy-egy felhullamot lat, de hogy mikent valnak ezek kulon, na azt mar nem ertem."

 

Hát így. ;)

Előzmény: b325 (56)
dhcp Creative Commons License 2005.11.11 0 0 69
dhcp Creative Commons License 2005.11.11 0 0 68

Egybe mindent..

 

Jelzem, ez megint csak találgatás, de mivel a harmadik összetett ikerparadoxonos ábra helyességét senki nem tudta megcáfolni, ezért van az egésznek egy kis tudományos alapja.

 

 

-------------------------------------------------------------------------

 

Egy érdekes cikk.

Minél nagyobb egy entangled rendszer alkotóelemeinek a száma, annál jobban csökken a lokális realitás sértése.

 

Violations of Local Realism by Two Entangled N-Dimensional Systems

 

A hullámfüggvény _összeomlása_ az lenne, hogy megnöveljük a rendszer számosságát? Ha pedig visszaállítjuk, akkor visszaáll a kevert állapot, a lokalitás sértés?

 

 

-------------------------------------------------------------------------

 

 

Ugye tudjuk, hogy a gyorsuló töltés fotont bocsát ki.

 

Ha az ürhajó egy elektron, akkor forduláskor fotont kell kibocsátania.

Vajon a fehér vonal nem egy foton a második képen?

És ez a QM nemlokalitás problémáját is megoldja. :)

Az entangled rendszerek érintkeznek, és a tér csak illúzió. haha

 

 

-------------------------------------------------------------------------

 

Nincs foton és mégis szinte csak az van.Nincs a hagyományos elképzelésünk szerint, mint térben terjedő hullám.

Ha valaki ott volt az origón amikor a Maxwell-buborékos topik ment, az emlékszik rá, hogy jót nevettem a szétszakadt fotonon, hogy az egész spinből hogy lesz két fél.  Meg hogy a két részecske ugyanannak az eseményhorizontnak a két oldala.

Na ezek mind igaznak látszanak, ha nem is ilyen formában.

A foton bezáródott a részecskékbe, de nagyon máshogy...

Sejtem hogy mi a foton, az elektron  és a mezon. A barionok még csak sejtés szintűek. Muallim is sokat segített, valamilyen szinten igaza van az idővel kapcsoladtban.

Az egész hasonlít egy hologram-univerzumra, meg a LQG-re, de a többit majd később, máshol. Addig lehet tovább találgatni, még hiányoznak ötletek. ;)

Persze lehet, hogy megint csak egy crackpot elmélet. :)

 

 

-------------------------------------------------------------------------

 

 

"Bocs ha nem leszek teljesen "szakszerű", de nem vagyok fizikus.

 

Mi van akkor, ha a csatolt fotonpárnak nevezett jelenség igazándiból nem két foton, hanem csak egy, de két lehetséges helyen? Mert ebben az esetben ez ugyan az az eset, mint a klasszikus kétréses kísérletnél, ezért nem okoznak kauzalitási problémát az idle-foton megméréséből következni látszó változások, az elvileg már korábban lejátszódott signal-foton becsapódások képére?"

 

Én sem vagyok fizikus, de ha már egy nagy fizikus is így gondolta, akkor lehet benne valami.

 

 

 

-------------------------------------------------------------------------

 

A téridő, nem kitüntetett, hanem az egyedüli 4ds koordinátarendszer, de inkább tér.

Nincs benne egy másik mozgó objektumhoz  rögzíthető koordinátarendszer, egyszerűen azért, mert nincs benne mozgás.

-------------------------------------------------------------------------

 

A foton létezik, de minden, csak nem rezgés.

Rezgéssé a többi részecske teszi, amelyek a foton szupervonal-??- törései, és ezek a törések a többi töréspontot látszólag két térbeli és/vagy időbeli pontnak érzékeli.  Lásd ikerparadoxon lentebb.  Ha egyszeres a törés, akkor egy elektron-pozitron párt kapunk, ha két törés van egymás közelében, akkor mezon az illető. A spin valószínűleg a szupervonal ki is belépési irányai, de ez /is/ még homályos.

Ez ilyen formában még nem illeszhető jól/sehogy/ a valósághoz, de majd még formálódik.

 

Valami ilyesmi az egész, mint a képen.

Az elsö ep pár ,utánna a mezon kétfajta spinnel, és a proton/???,miért nem szakad szét két mezonra?/

A felsőkön a szupervonal a téridőben,

az alsókon a törés megjelenése a többi részecske számára szeparált téridő koordinátákkal.,

Ennyi.

 

-------------------------------------------------------------------------

 

A minkowski térben események léteznek.

Nem hullámozhat ott semmi.

A gravitáció egyszerűen:  a téridőben lévő események avagy szupervonal törések minél sűrűbben  vannak , annál inkább az idődimenzióban jelennek meg egymás számára.

 

 

-------------------------------------------------------------------------

 

Na és mi az idő?

A 4dben fixált, töréssekkel megáldott szupervonal törései úgy jelennek meg egymásnak, hogy az időkoordináta látszólagos változása miatt összehúzódnak . Látszólag.

Az idő és a gravitáció egy.

 

 

Egy hologramm. haha

 

-------------------------------------------------------------------------

 

És hogy fixált 4dben nem jelenti azt, hogy determinált. De még ez bonyi. Függhet attól, hogy van-s vége a szupervonalnak, és ha van akkor az mit csinál.

 

Meg ugye mért törik meg. Csak úgy?

 

-------------------------------------------------------------------------

 

Nem egészen , a Feynman-gráfok a már szeparált tér és idő koordinátákkal számunkra megjelenő folyamatok rajza. A szupervonalnál egy ponton egy törés van. Ha egy Feynman-gráfból kiveszed a fotont, ott négy kimenet lesz minimum. Talán a párkeltésnél nem.

Ja a párkeltés. Az is egy törés,csak máshogy áll az időhöz képest, mint a többi.

 

-------------------------------------------------------------------------

 

Gondoltam arra is, hogy a szupervonal vége a feketeklyukban van, és ott generál állandóan új töréseket, ami miatt egyre jobban megjelenik az idődimenzió, egyre több megfigyelő lesz.

 

De ember legyen aki ezt bebizonyítja.

Szóval egyenlőre találgatok.

 

-------------------------------------------------------------------------

És hogy melyik vége? Mind a kettő, két spirálkarja van a galaxisoknak. Már amelyik még nem kenődött szét.

Mert természetesen a galaxis közepén lévő feketelyukra gondoltam.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!