Ahogy látom, divatba jöttek az alapkérdések, én is benevezek Leibnitz kérdésével. Saját interpretációm hozzá:
A "valami", azaz minden, ami körülvesz minket, nem magától értetődő, ezért tökéletlen. Egészen pontosan minden másból értetődik, azaz oka van. Mozog, változik, állítólag még fejlődik is, azaz komplexebbé válik. Mondjuk így: megvalósítja önmagát, aktuálisan jelenlévővé válik benne egy csomó minden, ami potenciálisan benne van. Pl. szerény személyem száz éve a világ egy potenciális lehetősége volt, most meg tessék.
Ami a "valami" egészét ilelti ("világ", "anyag", "természet"), az egyszerűen nem érthető. A semmiből nem jöhetett létre, mert semmiből semmi nem jön létre. Egy üres pohárból nem lesz önmagától félig tele pohár. A mindenből, azaz a létteljességből létrejöhet, tele pohárból lehet félig tele pohár, de mondjuk akkor sem olyan egyszerű kérdés, hogy miért is jön létre a létteljességből a valami, a nem teljes lét. Vallási nyelven: miért teremtette az Isten a világot?
A hölgy elképzeléseit részleteiben nem ismerem, a filmet láttam és végigimádkoztam, nagyon tetszett. Tavasszal volt, azaz nem minden részletre emléxem, az evangéliumokhoz való viszonyát összességében korrektnek találtam, noha voltak részletek, amikkel vitám lett volna, ha valaki kérdezett volna. Anno írtam egy filmkritikát, itt van valamelyik topicban. Szerintem van topic magáról a filmről is, rá kell keresni. Lehet, hogy ott megvannak az okosságaim is róla.
Egy percig sem hittem, hogy bármit is jelent Számodra, amit írok. Olvastalak, véleményem lett a vitastílusodról, az érvelésedről (és Tenmagadról is), és megosztottam Veled (egy részét).
ez egy kinyilatkoztatas konkretumok nelkul. nem tudok vele mit kezdeni. ha azt hiszed,hogy elhiszem, hogy nem vagyok eleg logikus, zavaros vagyok, csak azert, mert te mondod, hat akkor nezz utana a tekintelyelvu ervelesi hiba fogalmanak!
egyebkent
1) Arisztotelesz logikabol meg eleg jo, de azert van jobb is
2) Wittgensteine s Nietzsche nem nagyon szerepelt az irasaimban
Wittgenstein és Nietzsche helyett jobban jártálvolnaegy kis Arisztotelésszel, különösen pedig a klasszikus logikáról szóló traktátusok olvasgatásával. A hozzászólásaid logikája (ez az érvelésed is egyben) legfeljebb gimnázium 3. osztály, idősebb kamaszkor, de semmi több.
Nem azért unalmas olvasni Téged, mert ne lennének gondolataid, hanem azért, mert ahogyan kifejezed azokat, az egészen egyszerűen fogalmazva: érthetetlen zagyvaság. Talán mondhatná valaki, hogy türelmes olvasgatással, vizsgálódással megérthetők, de a logika belső hiányát kívülről nemigen lehet pótolni.
Ess neki a feladatnak, és már viszonylag kevés erőfeszítéssel Te lehetsz az egyik legjobb érvelő errefelé.
"Creation As a Pseudo-Explanation in Current Physical Cosmology" [This article was originally published in Erkenntnis 35: 233-254,1991.]
"The Pseudo-Problem of Creation in Physical Cosmology" [This article was originally published in Philosophy of Science, Vol. 56, No. 3, Sept. 1989, pp. 373-394.]
"Theological Misinterpretations of Current Physical Cosmology" [This article was originally published in PHILO, Vol. 1, No. 1, pp. 15-34, Spring-Summer 1998.]
"Az összes létezők léte az, ami a mi Istentapasztalatunk forrása. A mi istentapasztalatunk azonban nem azonos Istennel. Onnan tudunk Istenről, hogy érzékeljük, hogy minden létező van. Isten azonban ezenkívül minden lehetséges világegyetem léte is lenne, továbbá ha egyáltalán nem volna világegyetem, Isten akkor is a Lét volna, legföljebb nem volnának létezők, akik ezt tapasztalják. "
eszerint isten a "let tulajdonsaga" es nem egy letezo.
akkor oda lyukadsz ki, hogy "a vilagegyetem letezesenek magyarazata isten, azaz az, hogy van a vilagegyetemnek egy olyan tulajdonsaga, hogy letezik".
ez 0.
"3: Attól függ. A számok, és mértani alakzatok is vannak, ha őket is a világegyetemhez sorolod, akkor igen."
nem. a vilagegyetemhez a letezo entitasokat sorolom. a szamok nem letezo entitasok, hanem absztrakciok.
"4: Nem, csupán a mi istentapasztalatunk forrása a világegyetem léte. "
tehat isten nem a letezo dolgok lete? eddig ez volt a definiciod, most ellentmondasz magaddal?
"Szellemi képességeim minősítése egyben vitapartnereim minősítése is. Te itt már hetek óta vitázol egy ilyen képességű emberrel, ami rólad árulkodó."
raerek.
de unom elegge, hogy a hulyesegeidet kell bogozgatni, es nem esik le, hogy zagyvasag a gondolkodasmodod.
kivancsi vagyok, hogy mikor esik le. vagy nem esik le egyaltalan. kivancsi vagyok, hogy mennyire alacsony sizntu a gondolkodasod.
2:
Az összes létezők léte az, ami a mi Istentapasztalatunk forrása. A mi istentapasztalatunk azonban nem azonos Istennel. Onnan tudunk Istenről, hogy érzékeljük, hogy minden létező van. Isten azonban ezenkívül minden lehetséges világegyetem léte is lenne, továbbá ha egyáltalán nem volna világegyetem, Isten akkor is a Lét volna, legföljebb nem volnának létezők, akik ezt tapasztalják.
3:
Attól függ. A számok, és mértani alakzatok is vannak, ha őket is a világegyetemhez sorolod, akkor igen.
4:
Nem, csupán a mi istentapasztalatunk forrása a világegyetem léte.
Szellemi képességeim minősítése egyben vitapartnereim minősítése is. Te itt már hetek óta vitázol egy ilyen képességű emberrel, ami rólad árulkodó.
1) ez a tema nem erre a topicra valo! nyiss neki megfelelo topicot, es ertesits! ott fogok valaszolni
2) probald meg vilagosabban leirni a gondolataidat. ez a gondolatmenet nekem zavaros volt, hiaba Ponty-zol
3) azrt van benne egy ket kerdes, ami letisztazhato, es tudok ra valaszolni
ez itt erre a topicra valo:
"a világegyetem létezésének nem magyarázata van, hanem ez egy evidens adódás Az eleve adottad nem bizonyítani kell, hanem belőle elindulni egy, majd mégegy úton, miközben mindig észben kell tartani, hogy így se tudunk megszabadulni a beszivárgó előítéletektől"
ebben lehet valami, amivel egyet ertek, de nem pontos. a tapasztalatokat az elmeleteinkkel szoktuk magyarazni, ugyanakkor a tapasztalatok adottak, adottnak vesszuk. a tudomanyos magyarazat masreszt egy olyan kepet ad a vilagrol, amiben mi elhelyezkedunk, es ez magyarazatot ad nem csak arra, hogy "odakint" mi miert tortenik, hanem arra is, hogy mi vegulis hogy mukodunk, es miert tapasztalunk, hogy erzekelunk. ez a tapasztalatok egy masik szempontbol valo magyarazata. de ez a magyarazat csak a "megismeres vegen" jon letre, "az elejen" a tapasztalatot adottnak kell venni.
"tapasztalatok halmaza adott" a pontos megfogalmazas episztemologiai szempontbol.
ha viszont atrendezed az ismereteidet, es nem episztemologiai nezopotnbol nezed, akkor adottnak veheted a vilagegyetemet, amiben akkor magyarazatot nyer az ember letezese, es az, hogy tapasztal bizonyos dolgokat. ez a fizikai nezopont.
Wittgensteintol a Tractatust olvastam, es hat sokmindent tudok rola.
Nietzschetol sokat olvastam, szeretem, de inkabb ironak tartom, mint filozofusnak. egyetlen filozofiai kerdesben sincs olyan nezetem, amit Nietzschetol vettem volna.
eletszemleletben van nemi hasonlosag, de csak reszleges.
Most rögtön reagálok a legutóbbi hozzászólásod néhyány elemére :)
"A helyzete nem közös minden létezőnek."
Ez teljességgel korrekt állításnak tűnik, hiszen az a nézőpont, ahonnan megállapítod, hogy a lét tulajdonság, csupán egy partikuláris nézőpont (egy bizonyos fizikához, és természettudományhoz kötődő belepillantás a világba, de csak egy pillantás, egy ablak a sok közül). Egyértelmű, hogy igényt formálsz ezzel az állításoddal, egy univerzális nézőpontra, amiből maga az igazság, hadd ne mondjam, a dolgok, mint magánvalók adódnak, de ez számomra puszta babonának tűnik, ahogy Nietzsche mondta: afféle mesének, a tiszta megismerésről. Továbbá nem világos, hogy hogyan szakadsz el olyan alapvető, és köznapi tapasztalatoktól, amikor a lét, és maga az ego nem mint a világ egy objektuma adódik, hanem merőben merőben reflektálatlanul, mindenféle objektivitás, és szubjektivitás nélkül a testiség szintjén van, ill. elvan (Merleau-Ponty). A filozófustól elvárható lenne, hogy ne egy nézőpont propagandáját nyújtsa, hanem minután sokféleképpen látta már a világot megjelenni, magával ezzel a megjelenési srtuktúrával foglalkozzon. A reflexió eltorzítja az eredeti élményt, és újat hoz létre, márpedig gondolkodásunk alapvetően reflexív. Tehát hol a kiút, ha mi mégis azt akarjuk vizsgálni, arról akarunk szólni ami az eredeti élmény volt? Nem szabad elhitetni magunkkal, hogy a tomboló reflexió gondolatai (tudomány, é s biz logikai eszmefuttatások) már magát ezt a célt szolgáltatnák, ezek anyagok a filozófus számára, amiken keresztül a tiszta élmény, és a reflexió közötti kapocspillanatokat tudja vizsgálni. 2. Karakutty- nem hiszem, hogy minden következmény nélkül lehet analógiákkal, hasonlatokkal dobálózni a filozófiában, mert eltorzíthatja a vizsgált jelenséget (pl.:ezt a hibát véti mellesleg következetesen Hart: A jog fogalmáról c. könyvében, aholis a jogi bíró tevékenykedését, oly mértékben világítja meg a sportbíró egyszerűbb modelljével, hogy a végén pont az eredetileg vizsgált jogi fenomén csúszik ki a vizsgálatból, és noha a következtetései tetszetősek, puszán a sport területén állják meg a helyüket) 3.a világegyetem létezésének nem magyarázata van, hanem ez egy evidens adódás Az eleve adottad nem bizonyítani kell, hanem belőle elindulni egy, majd mégegy úton, miközben mindig észben kell tartani, hogy így se tudunk megszabadulni a beszivárgó előítéletektől
Carnap, Te elég jól el vagy analitikus filozófiából :), Wittgenstein-t mennyire ismered? Én ugyan teljesen más irányból közelítek a filozófiához, sőt megmondom őszintén a logikát nem is tartom még filozófiának magában, és a ráépülő 20.sz-i híres kört, ill. neo változatait olvasva is gyakran ez az érzésem. Minden esetre örülök, hogy végre képzett emberre akadtam a neten, Wittgenstein (akiben még szintén nem merültem el nagyon) kezdetnek talán jó ötletnek tűnhet. Amúgy a szerzők akikkel "mélyebben" foglalkoztam (bár ez kicsit nagyképűen hangzik, inkább tőlük többet olvastam, ill. jobban sajátommá tudtam tenni a problémáikat): Nietzsche, tőle közel teljes életmű, ill. nagyon erős érdeklődés, fenomenológiai iskola- még eléggé a kezedetek kezdetén járok..., ill. a filtörténet klasszikus (és néhány kevésbé klasszikus) szövegei. Szóval, ha lesz közös pont jó lenne valami chatszobát is csinálni...
"egyebkent "isten= vilagegyetem" lesz ebbol szerintem."
Én is azt gondolom, hogy akit én Istennek nevezek, azt te a "világegyetem" szóval írod le, csak van benne jónéhány fogalomzavar, és tagadsz a "világegyetemtől" jónéhány olyan tulajdonságot, amely pedig megilleti, mindenek előtt a személyességet.
"a vilagegyetem letezesenek magyarazata a vilagegyetem letezese"
es mibol kovetkezik, hogy bizonyos dolgok halmazanak egy kozos tulajdonsaga komplexebb, mint a halamz egy eleme?
tehat peldaul a kek komplexebb, mint en, akinek kek a szeme?
"A helyzete nem közös minden létezőnek."
1) de az kozos, hogy mindegyiknek van helyzete.
2) az erveelsedben semmi szerepe nem volt annak, hogy a letezes tulajdonsaga minden letezonek kozos.
de egyebkent a "kek" tulajdonsaga minden kek dolognak kozos.
""Karakutty" lehet az Egyisten neve, ha mindenáron így akarod hívni, és találsz valakit, aki ebbe a nyelvi játékba belemegy, de szerintem túl tiszteletlen. "
1) Te elneveztel egy tulajodnsagot "istennek", en meg egy masikat "karakuttynak" mindkettu ugyanugy ertelmes, vagy ertelmetlen, vagy tiszteletteljes vagy tiszteletlen.
2) a tiszteletlenseg nem erv
3) nem valaszoltal
"A cégednek nem vagy része. Számos olyan dimenzióban létezel, amelyben a céged nem létezik. "
es? egyetlen tulajdonsagomnak sem vagyok a resze. a letezes egy tulajdonsag. annak sem vagyok resze.
"A lábad viszont részed neked, és ez azt jelenti, hogy vagy legalább annyira komplex, mint a lábad."
lehet, ha a "komplex"-et igy nevezed.
egyebkent "isten= vilagegyetem" lesz ebbol szerintem.
es az, hogy "a vilagegyetem letezesenek magyarazata a vilagegyetem letezese"
szoval az elmeleted kezd abszolut nem kulonbozni az enyemtol, csak van benne nehany fogalomzavar.
A helyzete nem közös minden létezőnek. Én itt vagyok, te ott vagy. "Karakutty" lehet az Egyisten neve, ha mindenáron így akarod hívni, és találsz valakit, aki ebbe a nyelvi játékba belemegy, de szerintem túl tiszteletlen.
A cégednek nem vagy része. Számos olyan dimenzióban létezel, amelyben a céged nem létezik.
A lábad viszont részed neked, és ez azt jelenti, hogy vagy legalább annyira komplex, mint a lábad.
"Isten az, aki minden létezőben közös, vagyis a Lét. Azért "aki", mert én is vagyok, és magamat "valaki"-nek tartom. Ha én részesedem a Lét-ből, azaz vagyok, akkor a Lét nem lehet kevesebb nálam, nem lehet nem-személy. De a világ létezése is csak részesedés a Lét-ből, vagyis a Lét sokkal több, mint a világ. A világ valahogy úgy van jelen Istenben, mint ahogy az emberi fejben jelen van a gondolat."
ez zagyvasag.
a letezes tulajdonsag. miert hasonlitod ossze az entitasokat egy tulajdonsagukkal? mi az, hogy "tobb, kevesebb"?
mondok egy parhuzamos gondolatmenetet.
"Karakutty az, aki minden létezőben közös, vagyis a helyzete. Azért "aki", mert én is vagyok, és magamat "valaki"-nek tartom. Ha én részesedem a Helyzet-ből, azaz van helyzetem, akkor a Helyzet nem lehet kevesebb nálam, nem lehet nem-személy. De a világ helzyete is csak részesedés a Helzyet-ből, vagyis a Helzyet sokkal több, mint a világ. A világ valahogy úgy van jelen Karakuttyban, mint ahogy az emberi fejben jelen van a gondolat."
mondok nehany masik parhuzamot:
A cegnek en is resze vagyok, tehat a ceg nem lehet kevesebb nalam, tehat egy szemely.
Ha ennekem kek a szemem, akkor a Kek nem lehet kevesebb nalam, azaz a Kek egy szemely.
lathato, hogy totalis logikai zagyvasag, amit irsz. egyszeruen egy logikai szemetdomb az egesz gondolkodasod.
"akkor a ra tamaszkodo "kerdesek ertelmessege" fogalmad is az. azaz nem erv. zsakutcaba jutottal."
Nem, mert az okok föltárásában bizonyos pontokon minőségi ugrásra van szükség. Pl. ha a pályázati döntés mozgatórugóit keressük, akkor hirtelen exponenciálisan megsokasodik a föltehető kérdések száma, és ezt a turistacsoportok nem vállalják föl. Egészen pontosan itt történik meg ez az exponenciális változás. Ez a tapasztalati tény.
Itt nem lehet "kicsit kíváncsibbnak lenni", csak "sokkal kíváncsibbnak lenni", vagyis a korszak specialistájává válni.
Amikor a világ mögött Istenre hivatkozunk, akkor megadtuk a magától értetődő választ, ennél kíváncsibbnak nem lehet lenni, lévén teremtmények. A világ minden egyes törvényére viszont kíváncsiak lehetünk.
Isten az, aki minden létezőben közös, vagyis a Lét. Azért "aki", mert én is vagyok, és magamat "valaki"-nek tartom. Ha én részesedem a Lét-ből, azaz vagyok, akkor a Lét nem lehet kevesebb nálam, nem lehet nem-személy. De a világ létezése is csak részesedés a Lét-ből, vagyis a Lét sokkal több, mint a világ. A világ valahogy úgy van jelen Istenben, mint ahogy az emberi fejben jelen van a gondolat.
"egy létező "magától értetődősége" szükségképpen relatív"
akkor a ra tamaszkodo "kerdesek ertelmessege" fogalmad is az. azaz nem erv. zsakutcaba jutottal.
"Az azonban tapasztalati tény, hogy a Parlament esetében az összes turistacsoportot kielégíti az "ilyen pályázati eredmény született" - magyarázat"
az adott helyzetben az adott kerderol erre esetleg ennyire kivancsi. de lehet, hogy tobbre is.
" Ha már tapasztalatokról beszélünk, akkor az ilyen tapasztalati tények is fontosak bármiféle elméletalkotás előtt."
nem. ennek a tapasztalti tenynek, ami arrol szol, hogy egy atlagos turistacsoportnak meddig terjed a kivancsisaga, semmi relevanciaja nincs a kerdesben. egy atlagos turistacsoport megjegyzem, a planetariumban a nagy bumm elmelet eloadasan sem kerdezget istenrol.
"Ami Istent illeti, Istennek legalább a megengedő akarata a világon belül is ott van minden esemény mögött. Minden porszem van, tehát részesül a Lét-ből, így ami történik vele, az nincs a Lét elől elrejtve. "
1) ha isten a letezo dolgokletezese, akkor isten a letezo targyak egy tulajdonsaga, nem kulon letezo
2) ez esetben isten nem lehet magyarazata a letezo targyak letezesenek, azaz onmaganak, es igy nem valasz arra a kerdesre, hogy miert letezik az univerzum.
3) tovabba akkor isten a vilagon belul van, nem kivul hiszen ez a megnevezes a letezo targyak letezesenek tulajdonsagat jeloli.
osszefoglalva: ha isten aletezo targyak letezesenek tulajdonsaga, akkor csupan elnevezted ezt a tulajdonsagot egy kulon nevvel. en nem igy nevezem, altalaban nem igy nevezik, de nem fogok szavakon lovagolni, mert csupan elvneveztel valamit valaminek. igaz, kisse kovetkezetlen vagy, mert ezt a valamit felruhazod mas tulajdonsagokkal.
"A világon belül azonban értelmes tevékenység azokat a természettörvényeket ill. emberi döntéseket kutatni, amelyeken keresztül Isten akarata érvényesül."
a "letnek" nincs akarata. akarata szemelyeknek van.
"A világ egészére, a tapasztalataink alapjára vonatkozó kérdéseknél a másik szinten annyit tapasztalunk, hogy a kérdéseink megválaszolhatatlanok. Az első szint, hogy "mert Isten így akarja" ebben az esetben is érvényes marad."
ez zagyvasag. mifele szintekrol van szo? tovabba az "isten akarata" kifejezes, mint emlitettem, zagyvasag. hiszen a forditassa: "a targyak letezesenek akarata" hulyeseg.
ez kezd olyan bugyutasag lenni, mintha azt mondanad, hogy "Ceasar prim"
egy létező "magától értetődősége" szükségképpen relatív, hiszen mint létező, maga is magyarázatot igényel. A világ esetében azonban nem lehet létezőt megadni magyarázatul, hiszen a világ az összes létezők halmaza.
Az azonban tapasztalati tény, hogy a Parlament esetében az összes turistacsoportot kielégíti az "ilyen pályázati eredmény született" - magyarázat, vagyis ebben a tényben meglátnak valamilyen olyan okot, amely további magyarázatot nem igényel számukra. Azaz magától értetődő. Kevesebb nem lenne magától értetődő, több meg szükségtelen. Ha már tapasztalatokról beszélünk, akkor az ilyen tapasztalati tények is fontosak bármiféle elméletalkotás előtt. Van egy általános tapasztalatunk arról, hogy bizonyos dolgok "magától értetődőek".
Ami Istent illeti, Istennek legalább a megengedő akarata a világon belül is ott van minden esemény mögött. Minden porszem van, tehát részesül a Lét-ből, így ami történik vele, az nincs a Lét elől elrejtve.
A világon belül azonban értelmes tevékenység azokat a természettörvényeket ill. emberi döntéseket kutatni, amelyeken keresztül Isten akarata érvényesül. Isten akaratára hivatkozni az egyik szinten ezekben az esetekben is válasz, de másik szinten is érdemes választ keresni, már csak hogy a világot jobban tudjuk szándékunk szerint manipulálni a jövőben.
A világ egészére, a tapasztalataink alapjára vonatkozó kérdéseknél a másik szinten annyit tapasztalunk, hogy a kérdéseink megválaszolhatatlanok. Az első szint, hogy "mert Isten így akarja" ebben az esetben is érvényes marad.
"Ez magyarul azt jelenti, hogy az a kérdés értelmes, amire előre tudjuk a választ. "
Nem azt jelenti. Baj van a logikaddal.
"Tagadom. Tapasztalattal kapcsolatos az a kérdés is,a mely a tapasztalatok lehetőségi feltételeire kérdez rá: Hogyan lehetnek egyáltalán tapasztalataink? Ki a tapasztalataink alanya? Hogyan lehet a tapasztalatainknak tárgya, stb. Ezek a kérdések nem értelmetlenek, legföljebb megválaszolhatatlanok. A kettő nem azonos."
de. mondhatod te ertelmesnek oket, de nem ersz vele semmit, ha elismered, hogy
"De ha már e célra kivetted a kezéből, nézzük, hogy miért hülyeség: a "miért" kérdése ott válik értelmetlenné, ahol értelmesen azt tudom mondani, hogy "ez magától értetődő", vagyis abszolút. "
Ez akkor szubjektivve teszi az "ertelmesseg" kerdeset. Ami valakinek magatol ertetodo, az masnak nem, igy ami valakie ertelmes, az masnak nem. Neked magatole rtetodo lehet, hogy isten eseteben nincs ertelme a "miert" kerdesnek, nekem lehet magatol ertetodo, hogy az univerzum eseteben ennek nincs ertelme.
Igy akkor nincs ertelme a vitanak, hiszen errol a szubjektiv dolgorol nem lehet, hogy meggyozzel engem.
En a kerdes objektiv kezeleset celoztam meg, es en mondtam erveket. En az "ertelmesseg" kerdeset objektivan ertelemztem, es mondtam nehany objektiv ervet amellett, hog ymiert nem lehet ertelmes az inuverzum miertjenek kerdese.
Neked "ellenervkent" csak egy szubjektiv "ertelmesseg" felfogas van, es hogy neked ebben a szubjektiv kerdesben mas a valaszod. Ez igy 0.
"Régi példám, a Parlament fölépítése kapcsán a pályázati döntés az, ami magától értetődő, ezért a turisták elfogadják. Valahogy végülis dönteniük kellett. Persze ezen döntés magától értetődősége relatív, vagy inkább adminisztratív, mindenesetre egy idegenvezető-turista viszonyban a dolog kielégítően "magától értetődő", egy történész számára bizonyára nem. "
no latod, itt adsz ra peldat, hogy a magatol ertetodoseg relativ, szubjektiv. es erre akarod az "erttelmesseg" kerdeset visszavezetni, ami akkor maga is szubjektiv. es ez neked az istenerved alapja.
ennyi erovel azt is mondhatntad volna, hogy. "en ugy szeretnem, hogy legyen isten". ez is egy ugyanolyan szubjektiv megnyilvanulas, es nem erv.
"A "magától értetődő", az az, ami nem változik. "
itt valami fogalomzavar van. szerintem nem ezt jelenti, es nem is kovetkezik ez belole. tovabba a "nem valtozik" kifejezes homalyos.
1:
Ez magyarul azt jelenti, hogy az a kérdés értelmes, amire előre tudjuk a választ.
2.
Tagadom. Tapasztalattal kapcsolatos az a kérdés is,a mely a tapasztalatok lehetőségi feltételeire kérdez rá: Hogyan lehetnek egyáltalán tapasztalataink? Ki a tapasztalataink alanya? Hogyan lehet a tapasztalatainknak tárgya, stb. Ezek a kérdések nem értelmetlenek, legföljebb megválaszolhatatlanok. A kettő nem azonos.
3. Az eddigiekből következően tagadom.
Occam borotvája:
Hát, Occam maga nemigen használta volna Isten lenyiszálására. De ha már e célra kivetted a kezéből, nézzük, hogy miért hülyeség: a "miért" kérdése ott válik értelmetlenné, ahol értelmesen azt tudom mondani, hogy "ez magától értetődő", vagyis abszolút. Régi példám, a Parlament fölépítése kapcsán a pályázati döntés az, ami magától értetődő, ezért a turisták elfogadják. Valahogy végülis dönteniük kellett. Persze ezen döntés magától értetődősége relatív, vagy inkább adminisztratív, mindenesetre egy idegenvezető-turista viszonyban a dolog kielégítően "magától értetődő", egy történész számára bizonyára nem.
Ami a világot illeti, pusztán azért, mert tapasztalatilag nem tudok ellenőrizni egy választ, nem mondhatom rá, hogy a világ "magától értetődik". Ahhoz túl sok esetlegességet, változást, stb. tapasztalok benne. A "magától értetődő", az az, ami nem változik.
