Az amerikai légierő fontos iráni nukleáris létesítményre mért csapást, jelentette be Donald Trump amerikai elnök magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Ezzel az USA beszállt az Izrael és Irán között zajló fegyveres konfliktusba, az előbbi oldalán. Az amerikai hadsereg az iráni atomprogram három létesítményét támadta, köztük a kulcsfontosságú Fordót.
Trump has threatened to scrap JCPOA or renegotiate it while, Tehran argues that the deal is an international one backed by the UN Security Council and no one single country can violate it.
Habár Kína a meglehetősen nagy nemzetközi nyomásnak engedve beleegyezett a korlátozott szankciókba Irán ellen, most Oroszország után ők is elítélik a szankciók egyoldalú súlyosbítását.
Kína energiaszükségletének 11 %-a Iránból származik. Ott hatalmas fejlesztési munkálatokban érdekelt, utak, vasutak, különböző energiaszektorok fejlesztésében. A két ország közötti kereskedelem elérte a 36.5 milliárd dollárt.
Kína támogatja az eredeti szankciókat, de továbbra is a tárgyalást tartja elsődleges problémamegoldásnak, a szankciók súlyosbítását azonban mélyen elítéli, azt a rendelkezésekkel és az ENSZ szabályokkal ellentétesnek tartja. Mivel a súlyosbítások érintik a kínai befektetési szektort, ezért nem fogják az USA újabb egyoldalú rendelkezéseit figyelembe venni - nyilatkozta a kínai külügyi szóvivő.
Obama elnök a 2009 novemberi pekingi látogatásakor javasolta a G2-t, de a javaslat együtt járt a meglehetősen kellemetlen feltételekkel, azaz jüan felértékelésével, és az Irán elleni szankciók elfogadásával. Kína azonban azzal utasította el az ajánlatokat, hogy Kína még nem elég fejlett a jüan felértékeléséhez és még komoly modernizálásra van szüksége, más részt a kínai külpolitika krédója a függetlenség és az elnemkötelezettség politikája. Az Obama látogatás idejére Kínának volt elég ideje arra, hogy részleteiben megismerje a G2 koncepció részleteit, amely szerint az USA alárendelt partnere legyen, s így az elutasítás széleskörű egyetértésen alapult.
A 2009 novemberi látogatás Kína és az USA közötti elhidegülés kezdetének tekinthető. Az iráni dimenzió kitüntetett figyelmet érdemel ebben az összefüggésben. Kína az egyetlen megmaradt akadály az Irán elleni keresztes háború útján, és Peking álláspontjától függ, hogy vajon az « Irán probléma » határozata az USA tervezete szerinti lesz-e. Teljesen valószinűtlen azonban, hogy akármilyen körülmények között is, Kína tartózkodni fog az USA Biztonsági Tanácsban javasolt Irán-ellenes szankcióinak megvétózásától. Ennek az a magyarázata, hogy Irán Kína fő gazdasági és stratégiai partnere. Kína olaj importjának 15 százaléka (450 ezer barrel/nap) Iránból jön. És csak Angolából és Szaúd-Arábiából jön több. Kína két másik fontos lépést is megtett az energia szektorban az iráni kapcsolat fejlesztésében 2009 végén. Az állami tulajdonú Sinopec szerződést kötött Teheránnal a Jadavaran olajmezők kiaknázásának első fázisáról. Jadavaran olajmezők a legnagyobb iráni mezők közé tartozik. Valamint az iráni finomító kapacitás fejlesztésbe a kíniak beszállnak 6.5 milliárddollárral. Peking örültségnek tarthatta ezen kapcsolatok ejtését azért, hogy az USA alárendelt partnere legyen.
Nincs mit csodálkozni. Hirtelen itt van a görög válság, svájcnak nem kell kiadni jenki adócsalókat, érdekes módon erősödni kezd a frank.
Aztán egy hétig húzták az IMF hitelt Romániának.. és tegnap jött a hír, hogy rekordgyorsasággal átutalták az összeget. (Jót nevettem, ezt már a múlt héten is tudtam)
Érdekes felidézni egy három évvel ezelőtti hozzászólást és "hírt"
Teherán a pénzügyi tartalékait dollárról más valutára váltotta át, az olajtermelő országokat pedig arra igyekszik rávenni, hogy az amerikai pénz helyett térjenek át például az euró alapú elszámolásra.
Három év elteltével ennek jelentőségét már láthatjuk: 0
A dollár az elmúlt időszakban jelentősen gyengült az euróval és más fizetőeszközökkel szemben. A dollár gyengélkedése hatással volt az olajtermelők profitjára is.
Most az ellenkezője zajlik már egy ideje. So what?
"he Navy says the Harry S. Truman Carrier Strike Group, which departed Norfolk on May 21, entered the 5th Fleet area of responsibility Friday after completing a successful transit through the Suez Canal. The Truman Carrier Strike Group (CSG) is relieving the Dwight D. Eisenhower CSG as part of a routine rotation of forces. The Eisenhower CSG left Norfolk on January 2."
Küszöbön az Irán elleni izraeli támadás? A kollaboráns arab kormányok titkos támogatásával? Vajon meg merik lépni?
Iráni és izraeli lapok jelentései szerint izraeli harci gépek és helikopterek már az Irán elleni támadásra készülnek. Izraeli repülőgépek nagy mennyiségű hadianyagot szállítottak egy szaúdi légibázisra. A Farsz félhivatalos iráni hírügynökség és az Islam Times internetes honlap június 18-án és 19-én azt állították, hogy izraeli helikopterek katonai felszereléseket pakoltak ki, és katonai bázis építésébe fogtak egy szaúdi településen. A helyszín az északnyugati Tabuk városától 8 kilométerre fekszik. Ez Jordániától délre az Izraelhez legközelebbi szaúdi település. A szaúdi közlekedési hatóságok minden polgári repülőjáratot töröltek arra az időre, amíg az izraeli helikopterek a helyszínre érkeztek, és rakományukat kipakolták. Az utasokat a szaúdi hatóságok kárpótolták.
Két héttel ezelőtt pedig a London Times jelentette, hogy a sivatagi királyság egy szűk légi folyosón engedélyezte Izraelnek az átrepülést Irán felé Szaúd-Arábián keresztül. A Times szerint Szaúd-Arábia úgy módosította légvédelmi rendszerét, hogy ne veszélyeztesse az izraeli harci gépeket, amikor iráni nukleáris létesítmények bombázására indulnak. Szaúd-Arábia azonban határozottan cáfolta, hogy megengedné a zsidó államnak légtere használatát, hogy Irán ellen támadást intézhessen. Mohammed bin Nawaf herceg egy szaúdi napilapnak tett nyilatkozata szerint „nem lenne logikus megengedni az izraeli megszálló erőknek, hogy Szaúd-Arábia földjét és légterét használhassák, hiszen Szaúd-Arábiának semmilyen kapcsolata sincs Izraellel."
Ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a gázai flottaincidenst követően felmondta az Izraellel fennálló katonai együttműködési szerződéseket, amelyek lehetővé tették volna, hogy a zsidó állam harci gépei átrepülhessenek Grúzia felé és onnan Iránba. Egyiptomi források pedig a múlt héten arról számoltak be a londoni Al- Quds Al-Arabi napilapnak, hogy egy 11 fregattból álló amerikai flotta és egy nukleáris repülőgép-anyahajó, feltehetően a USS Harry S. Truman, haladt át a Szuezi-csatornán a Vörös-tenger felé. Szemtanúk szerint a hajók között egy izraeli is volt. Az egyiptomiak az áthaladás idejére, néhány órára minden kereskedelmi forgalmat felfüggesztettek. Az áthaladás biztosítására több ezer egyiptomi katonát és két helikoptert vetettek be az egyiptomi hatóságok.
Tudtok ajánlani a Lonely-n kívül jó összefoglaló könyvet Iránról? Magyarul gondolom a Szentirmai-féle... Angolul a Lonely az alap, de vmi más? Esetleg ismeri valaki az Odyssey Kiadótól az Irán kötetet?
par hete jottem vissza, ha valakinek szuksege van friss infokra Iranrol, szivesen allok rendelkezesre. A Torokorszag -> Gruzia -> Ormenyorszag -> Iran -> Torokorszag utvonalat tettem meg kb. 2 honap alatt. Keszitettem reszletesebb utibeszamolot:
Itt is leírom - Irán összes olajbevétele 2007-ben 60 milliárd dollár. Erre jobb pénzügyi körökben azt mondják - peanuts. Ez az összeg a szövetségi (fedaral) kiadásokat pont 9 napig fedezné.
