Úgy hírlik, a hétvégi informális kormányülésen Gyurcsány fődemokrata vezetésével a haladó szociáldemokrácia megrendítő csapást mért az árnyékállamra: a kormány tagjai nem nyilatkozhatnak a Magyar Nemzetnek.
Nincs szüksége formális fölhatalmazásra annak, akinek belépésekor a kabinet tagjai haptákba vágják magukat...
Ami Gyurcsányt illeti: elképzelni sem tudom, mi a faszra gondolhatott, amikor ilyen igény megfogalmazódott benne. Engem nagyon idegesít ez a társaság. S valahányszor meglátom pl. "Lendületben az ország" feliratot (ezekről nekem A tanú meg az Angi Vera jut eszembe, meg a Szabad Nép-félórák: őrület az egész akkor is, ha e bárgyúságokat a Fidesz honosította meg a rendszerváltás után...), hát napról napra jobban.
Már nem tudok hanyatt feküdni sem, annyira feláll a hátamon a szőr!
"a kormány alacsonyabb szintű normával szabályozta egy magasabb szintű szabály megalkotását. "
Mi több: a kormány alacsonyabb szintű, jogszabálynak nem is minősülő normával kívánja szabályozni egy magasabb szintű jogszabály megalkotását. Petrétei hiányzott vagy ellenszavazott? (... és aztán hallgat, ahogy azt Hiller elnök úr maximájában szerepel.)
Még szerencse, hogy Orbán nem adhatott ki egyszemélyi kormányrendeletet, az maga lett volna a diktatúra. :]
Szélesítik Gyurcsány hatáskörét: alkotmányos aggályok 2004. október 28. 1:17
Magyar Nemzet
Alkotmányosan is aggályos lehet annak a kormányhatározatnak a módosítása, amely a napokban szélesebb hatáskört adott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A kabinet ügyrendjének módosítása révén Gyurcsány kivételesen indokolt esetben kormányrendeletet is kiadhat, ha nem ülésezik a kabinet. Eddig csak a jogszabálynak nem minősülő kormányhatározat volt ilyen eszköz a miniszterelnök kezében.
– A kormányrendelet már jogszabálynak minősül, azzal is az élet szinte minden területét lehet szabályozni – mondta Cservák Csaba alkotmányjogász. Hozzátette: a módosítással bújtatott irányítási jogot kapott a kormányfő, lehetnek olyan helyzetek, amelyek indokolnák a miniszterelnök jogosítványainak kiterjesztését, de alkotmányosan aggályos, „amennyiben tartalmában ténylegesen a kormányfő válik a norma igazi megalkotójává, ugyanis ezt a lehetőséget az alkotmány és a jogalkotási törvény nem adja meg számára”.
Rámutatott: másik aggály, hogy a kormány alacsonyabb szintű normával szabályozta egy magasabb szintű szabály megalkotását.
Ahogy az is, hogy neonácikkal és futtatóikkal nem állunk szóba.
Nyugat-Európában elég régóta ez a norma - önmaguk számára. Talán titkolt vágyaikat élik ki némelyek, amikor idejönnek neonácikkal kollaborálókat támogatni.
nem is arrol volt szo, hogy lovasnak adjon interjut a minisztrerelnok.
a te gondolatmenetedet koveto igazi demokrata petroleumlampaval vilagit otthon, mert az ELMU aramot ad az MN szerkesztosegnek, es minimum bojkottalni kell azt a ceget, amely egy ilyen szennylapot a megjeleneshez segit.
(seres publijaban en is csak egy elcsuszast latok, az az "ürügy" azert eleg sulyos es valodi ügy volt.)
Persze, nem úgy értem, hogy el kell venni tőlük a szólás jogát, hanem úgy, hogy tisztességes, demokratikus gondolkodású embereknek, meg azoknak, akik ezt érdekből meg akarják játszani, kötelező megvetni őket, kötelező keresztülnézniük rajtuk.
mondjuk privatizacio temaban ismet megelhettuk, hogyan lehet alaposan elbarmolni egy egyebkent jo otletet a vedheto argumentacio helyett alkalmazott hozza nem erto improvizaciokkal. es errol nem aczel tehet, o csak csapkodja a labdakat, meg ha ugy altalaban sokat lepkezik is ;)
"Ám a jobboldal fősodrú médiája - néhány sajátos cikk vagy műsor ellenére - nem ilyen."
A Hírtv - Pörzse kirúgása után - úgy-ahogy elfogadható. Ha korábban bárki azt mondja, hogy minden műsorában zsidózó Pörzse vagy most az alávaló Kerényi miatt nem áll szóba e tévével: szerintem igaza van.
"Magyar Nemzet": e lapra nem érvényes Seres megállapítása: hogy a fenébe lehet ilyet mondani olyan újságról, amely Lovast, Bayert, Csermelyt foglalkoztatja! És e tekintetben távolról sem csak az az érdekes, mit írnak az "MN"-ben, hanem minden, amit írnak, mondanak!
Igen, kb. egyedül ír annyi normálisat, mint a többi NSZ-publicista együttvéve. Ez az irománya valamiért nem a 3. oldalon, az Álláspontok között jelent meg (ott Aczél Endre domborít privatizáció-ügyileg, ha rajta áll, a következő MSZP-kongresszuson is lesz ingyen Népszabi :]), hanem a 9-en. UP Szerdáját viszont nem találtam, bár simán lehetek én is béna.
"Természetesen senki nem kényszerítheti a kormányfőt vagy bármely minisztériumot arra, hogy nyíltan rasszista, gyalázkodó vagy azt a bizonyos morális határvonalat más módon átlépő lapoknak, rádióknak nyilatkozzanak."
Nincs egészen igaza: még köztisztviselőtől sem követelhető meg, hogy szóba álljon olyan lappal, amelynek Lovas, Csermely, Bayer stb. a munkatársa.
A gyalázatos "Magyar Nemzet"-et is meg kell hívni minden sajtótájékoztatóra, minden háttéranyagot, amelyet a többi lap megkap, el kell hozzájuk juttatni - de ha a kormány úgy dönt, hogy egyébként pedig keresztülnéz rajta, azt csak megérteni és helyeselni tudom.
Tessék valamelyest tisztességesebb lapot csinálni. Ne foglalkoztassanak neonáci munkatársakat.
Kormányok Határok Nélkül - valahogy így hívhatnák azt az ernyőszervezetet, amelybe azok a kabinetek tömörülnének, amelyek különböző módokon, de kivonják a sajtó nekik nem tetsző részét a tájékoztatási kötelezettség alól. Nemcsak pártállástól, de a jogszerűségtől és az etikától is függetlenek ezek a hatalmi centrumok, amikor úgy döntenek: ennek vagy annak a napilapnak, magazinnak bizony nem adnak interjút, nem küldenek meghívót háttérbeszélgetésre, kongresszusra, ellenben pozitívan diszkriminálják ezt vagy azt a hetilapot, közszolgálati rádióműsort. A rendszerváltás óta folyamatosan bővülő, képzeletbeli civil szervezet most újabb kormánnyal egészült ki.
Ha igaz az, amiről a Magyar Nemzet napok óta ír, akkor a Gyurcsány-kormány néhány napja balatonőszödi ülésén úgy döntött: a kabinet tagjai nem adnak interjút az egyetlen jobboldali napilapnak, valamint a Fidesz közeli Hír TV-nek és a (kifejezetten mérsékelt hangneméről ismert) konzervatív Heti Válasznak.
Egy, a baloldali találkozóról minap tartott sajtóbeszélgetés meghívottjainak listáját a kormányszóvivő szerint maga Gyurcsány Ferenc hagyta jóvá, állítólag "szakmai alapon".
Függetlenül attól, mit gondolunk nevezett médiák irányultságáról vagy szakmai sztenderdjéről: botrányos döntésről van szó. Ha igaz - tehetném hozzá, de csak álobjektíven. Mert a kormánytagok pro forma cáfolnak ugyan, de annyira erőtlenül, és a gyakorlat olyannyira ellentmond ennek, hogy hiába is: az új egészségügyi miniszter megpróbált visszavonni egy már kész Nemzet-interjút, egy vezető MSZP-s politikus pedig a Hír TV-t bojkottálta a döntés után.
Természetesen senki nem kényszerítheti a kormányfőt vagy bármely minisztériumot arra, hogy nyíltan rasszista, gyalázkodó vagy azt a bizonyos morális határvonalat más módon átlépő lapoknak, rádióknak nyilatkozzanak. Ám a jobboldal fősodrú médiája - néhány sajátos cikk vagy műsor ellenére - nem ilyen. A döntés ráadásul nemcsak, sőt: nem elsősorban jobboldali kollégáink számára, hanem számunkra, az ily módon privilegizált helyzetbe hozott, kormányzatilag "felkarolt" média számára megalázó és kínos.
Ugyanígy az egész sajtó számára volt megalázó, amikor 2001 májusában a Fidesz elnöksége úgy döntött: a Magyar Hírlap "a Fidesz egyetlenegy rendezvényén sem kívánatos", így az akkori szegedi tisztújító kongresszuson sem (a döntés ellen akkor élesen tiltakozott Orbán Viktor miniszterelnöknél a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet). A lépés ürügye az volt, hogy néhány nappal korábban, a lap egyik publicisztikájában szerepelt egy szerencsétlen és védhetetlen kitétel Orbán és Kövér "likvidálásáról", amiért a lap szerkesztőségi cikkben bocsánatot is kért. A MÚOSZ egyeztetésén akkor 13 lapból kilenc szolidaritást vállalt a Hírlappal, a résztvevők egy korabeli tudósítás szerint "egyetértettek abban, hogy a tájékoztatás korlátozása alkotmányos jogokat sért" (a Magyar Nemzet, a Magyar Rádió és a Duna TV képviselői ezt nem így látták, és távoztak a megbeszélésről). Orbán a választási kampányban még gyorsan elsorolta, melyek a kedvenc lapjai, rádióműsorai, majd elbukta a választásokat.
A Medgyessy-kormány és a szocialisták is tartották a jó irányt: Kovács László szabályosan bojkottálta a Nemzetet (és ő is talált napilapot, amelynek előfizetésére felszólított), Horn Gyula pedig a Hír TV-t küldte ki egy, az MTI napi előrejelzésében is szereplő nyilvános MSZP-rendezvényről. Gyurcsány hatalomra kerülése ebből a szempontból is változást, nagyobb nyitottságot ígért. "Fokozatosan nyilvánossá tesszük a hatalomgyakorlás, a közigazgatás tevékenységét, költségeit, dokumentumait. Ezek megismerését az állampolgárok jogává kell tenni, s ehhez biztosítani kell a szükséges eszközöket is" - írja az új kormányprogram, az internetről ugyan, de ugyanez vonatkozik természetesen a jó öreg sajtótájékoztatóra, interjúra, háttérbeszélgetésre is.
Már ha komolyan vesszük a demokráciáról, sajtószabadságról, tájékozódási jogról és tájékoztatási kötelezettségről szóló, egyre légneműbb szlogeneket. A mindenkori kormányzat lassan észrevehetné, hogy a szelektív nyilvánosság szelektív demokráciát jelent.
