Magyar író a török EU-csatlakozás ellen.
Európa csak baráti kapcsolatot ápolhat Törökországgal, szövetséget nem vállalhat vele – írja Petőcz András, a Magyar P.E.N. Club alelnöke a Le Figaro francia lapban megjelent írásában.
„Törökország kívül esik mindezen. Nincsenek közös hagyományaink. Egyetlen egy sem” – állítja a szerző, aki szerint Törökországnak Mexikóhoz hasonló státuszt kell adni, az európai "Egyesült Államok", az Európai Unió mellett.„Az Európai Unió és Törökország kapcsolata baráti lehet. Se több, se kevesebb.” – zárja írását Petőcz András.
Oroszország mellett Törökország lehetne a Jobbik szerint egyik fő szövetségesünk, miután Magyarország kiléptett az Európai Unióból. A törökökkel a közös eredetre hivatkozva keresi velük a kapcsolatot a párt, és Attila nevére sokan ott is felkapják a fejüket. Vona Gábort, miután múlt héten arról beszélt, hogy pártja nem demokrata párt, lelkes török hazafiak biztatták a Facebookon.
Szerbia csatlakozna az EU-hoz, a törökök vízummentességet követelnek
Kedden nyújtja be Szerbia az Eu-csatlakozási kérelmét – jelentette a szerb állami tévé. A kormányfő tegnap jelentette be, hogy országa úgy döntött, kéri felvételét az unióba, annak időpontjához csak a soros elnöki tisztséget betöltő Svédország válaszát várják.
A svéd kormányfő örömmel fogadta, hogy Szerbia is benyújtja csatlakozási kérelmét. Tegnaptól vízummentesen léphetnek át a szerb állampolgárok Magyarországra és ezáltal az unió területére. Törökország is vízummentességet követel. A török külügyminiszter felszólította az Európai Uniót, oldja fel a vízumkötelezettséget. A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a balkáni országok: Szerbia, Montenegró és Macedónia vízummentességet kapott, miközben a csatlakozási folyamat kezdetén járnak – Törökország pedig a négy éve tartó tárgyalások eredményei ellenére sem. Az unió legfontosabb kifogása, hogy Törökország a 2005-ös megállapodás ellenére nem nyitotta meg kikötőit és repülőtereit az Eu-tagállam Ciprus előtt. Közvélemény-kutatások szerint egyébként az uniós állampolgárok fele ellenzi a muzulmán többségű Törökország felvételét.
A németek nem bírják a törököket MTI | 2008. február 14., csütörtök 17:29
Az elmúlt hónapokban sorra követik egymást olyan események, amelyek kiélezték a feszültséget a Németországban élő törökök és a német lakosság között. A kormány integrációs megbízottja szerint a török kormányfő hétvégi beszéde félelmet szít a törökökben, és sokat ártott a külföldieknek.
A németek többsége szerint problémákkal terhelt a törökökkel való együttélés, derült egy csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérésből. A Forsa közvélemény-kutató adataiból kitűnik, a megkérdezett németek több mint 40 százaléka problematikusnak tekinti a németországi törökökkel való egymás mellett élést, sőt 12 százalék azon a véleményen van, hogy az együttélést rendkívül súlyos problémák terhelik.
A felmérés azután készült, hogy az elmúlt időszakban jelentősen éleződött a feszültség a német lakosság és az országban élő törökök között.
Az előzményekhez tartozik, hogy az elmúlt hónapokban németországi külföldiek - köztük nagy számban török fiatalok - erőszakos cselekményeket hajtottak végre németek ellen. A közelmúltban pedig Ludwigshafenben leégett egy több emeletes, kizárólag törökök lakta ház, és a katasztrófában kilenc ember életét vesztette. Az ügyet azóta is egy közös német-török szakértői csoport vizsgálja, nem zárva ki azt sem, hogy szándékos gyújtogatás történt. Értesülések szerint a rendőrség több szálon nyomoz, az első vizsgálati eredményeket a legközelebbi jövőben ígérik.
Ezután felerősödött a kölcsönös bizalmatlanság a német lakosság és a németországi törökök között. Olajat öntött a tűzre Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök múlt vasárnapi, németországi látogatásakor elhangzott nyilatkozata. Erdogan támogatta ugyan a csaknem 3,5 millió török integrálódását, de egyben figyelmeztette őket a túlzott beilleszkedés elkerülésére. A kormányfő egyben arra szólította fel a német hatóságokat, hogy hozzanak létre török iskolákat és egyetemeket Németországban.
A felmérés szerint ez utóbbit a német lakosság több mint 90 százaléka a leghatározottabban elutasította. Ezzel egy időben a német kormány integrációs megbízottja, Maria Böhmer egy csütörtöki nyilatkozatban azt vetette Erdogan szemére, hogy félelmet szít Németországban élő honfitársai körében. A konzervatív politikus azzal vádolta a török kormányfőt, hogy németországi kijelentéseivel az előítéletek erősödését segítette. Böhmer szerint Erdogan nyilatkozatával sokat ártott a külföldiek, köztük a törökök beilleszkedésének, amellyel pedig mindenki nyerne.
Ötszáz külföldi oldal feltörésével ünneplik a Török Köztársaság kikiáltásának évfordulóját (ez augusztus 30-ra esik) török hackerek. A magyar neten a Hócipő weboldala esett áldozatul az 1923 Türk Grup [1] nevű csapat ünnepi hangulatának: szerda este Musztafa Kemál Atatürk és egy harsány török katonai induló hangjai várták a hocipo.hu látogatóit. Index
Abdullah Gül török államfő szerdán jóváhagyta az ország új kormányának összetételét. A miniszterek fele iszlamista, másik fele azonban világi háttérrel rendelkezik.
Megtámadtak egy kiadót szerdán a törökországi Malatya városban, három alkalmazottnak elvágták a torkát. A tartomány kormányzója szerint az egyik áldozat német állampolgár volt. A támadást a feltételezések szerint azért hajthatták végre, mert a kiadó keresztény vallási könyveket forgalmazott.
Egy katonailag erős, gazdaságilag feltörekvő, szövetségest tud elhappolni az USA elől.
Na ne rohogtess.
d - Biztosítja az úniós katonai jelenlétet a közel-keleten.
Pont az kell nekunk. Nagyon humoros vagy ma.
Biztosítja a tengerszorosok ellenőrzését, ami az EU orosz kapcsolatai miatt nem elhanyagolható.
Ez kisse homalyos kinek kell ki ellen? A NATO tag torokok mar ellenorzik.
b - Biztosítja a közelkeleti olaj és gáz útját csővezetéken európába c - Biztosítja a belső-ázsiai olaj és gáz útját csővezetéken európába
Mar epul a Nabucco, ehhez nem kell a torokoket europaba engedni. (igy is europanak egy csomo koltsegebe kerult, amik kipateroltak oket onnan az 1600-1800s evekben)
f - Ezzel is növeli a befolyását a mediterránumban.
Ha a torokok hozza mernek nyulni a gorogokhoz (kreta, rodosz ciprus) akkor szamithatnak arra hogy elvesztik Isztambult es a boszporusz europai oldalat. Tulkeppen ezert jo az amcsiknak, ha az oroszokat visszaszoritjak a Fekete tengertol, mert nem tud europa esetleges szovetsegesekent a foldkozi tengeri esemenyekre befolyast gyakorolni. Itt egy kenyes egyensuly van.
3. Biztosítja a török szekularizált rendszer fennmaradását, ami alapvető érdekünk.
Azzal foglalkozzon Izrael (es finanszirozzak az amcsik)
Magyarország támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz. Ezt a köztársasági elnök mondta kedden Budapesten újságírók előtt, miután török partnerével folytatott megbeszélést.
A török és horvát külügyminiszter június 12-én, hétfőn találkozik Luxemburgban az EU külügyminisztereivel, hogy hivatalosan megnyissák a csatlakozási tárgyalások 35 fejezete közül az elsőt, a tudományról és kutatásról szólót. Mivel ezen a területen nincsen valós uniós jogi szabályozás, így aznapra tervezik a fejezet lezárását is. Az előzetes egyeztetések alapján Horvátország minden bizonnyal sikeresen veszi ezt az akadályt, míg Törökországnak vállalásai teljesítetlensége mellett a két éve újonnan csatlakozott Ciprus vétójával is szembe kell néznie.
Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a világsajtóban olyan információk, amelyek a török csatlakozás körüli bizonytalanságokat tárják fel. A tavaly ősszel kezdett tárgyalások alkalmával számos kötelezettséget vállalt Törökország, és sok elvárást fogalmazott meg az EU, amelyekben előrelépés alig-alig történt az elmúlt fél évben. Mindeközben a csatlakozást támogatók száma is csökkent, mind az unióban, mind a tagságra vágyó országban, olyannyira, hogy nemrégiben az EU-t népszerűsítő televíziós csatorna indítását jelentette be a külügyminiszter a "csökkenő lelkesedés ellensúlyozására".
A török népesség körében a tagság támogatottsága két év alatt több mint 10 százalékkal csökkent, 63 százalékra. Az emberek kiábrándultságának okát pedig a felmérések szerint az újabb és újabb engedmények követelése okozza, anélkül hogy végül fel akarnák venni hazájukat az Európai Unióba. Pedig az említett elvárások a koppenhágai kritériumokban és uniós dokumentumokban pontosan rögzített elvek alapján fogalmazódnak meg, mellyel a csatlakozási igény benyújtásának pillanatától tisztában van mindkét fél. Egyébként az ezeket igen lazán kezelő bizottsági jelentés kritikáját több neves kutató megfogalmazta már. (Például Erich Hochleitner, a bécsi biztonságpolitikai kutatóintézet igazgatójának magyar nyelven is megjelent tanulmánya részletesen vizsgálja, hogy milyen területeken volt "figyelmetlen", illetve elnéző az így hiteltelenné váló bizottsági jelentés.) Ráadásul ezeket a kritériumokat nem véletlenül tették a tagság feltételévé, betartásuk és betartatásuk az alapfeltétele annak, hogy Európa gazdasági és politikai közösségként működőképes legyen, és ezen túlmutatva mint kulturális közösség is megerősödjön.
Ha visszatekintünk a török csatlakozási tárgyalások megkezdése (2005. október 3.) óta eltelt nyolc hónap fejleményeire, sok olyan ellentmondásra bukkanhatunk, amely azt támasztja alá, hogy az EU Bizottsága még most is figyelmen kívül hagyja a koppenhágai kritériumokon belül a politikai elvárásokat. (Ez az a kritériumrendszer, melyet minden tagjelöltnek, így Törökországnak is már a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt teljesítenie kellett volna). A legfontosabb területeken továbbra sem történt érdemi változás:
Az 1-es pont miatti aggodalmat félre lehet tenni, ha a 4-es pontra sikerül megnyugtató megoldást találni. Magyarán valamiképp biztosítani Törökország helyét az EU vezetésében úgy, hogy régi vezető tagállamok érdekei ne sérüljenek.
És ezzel van a legnagyobb gond. Mert már a francia-német vezető szerepet se nagyon fogadják el a kicsik, hátmég, ha törökországot kellene maguk "fölött" látniuk.
Egyszóval minden azon múlik, hogy a józan ész, vagy a törökországgal szembeni előitéletek kerkednek e felül.
1. Lengyelország példája mutatja, hogy az EU-felvétel nem jelenti az amerikai orientáció végét...
2. Ezek igazak, de az 1. pont miatt értékük kisebb.
3. Ez is igaz.
4. Viszont ezekkel szemben áll a kockázat, hogy az EU legnépesebb tagállama lenne Törökország, a demokratikus szerkezet miatt ez azt jelenti, hogy a döntéshozatalban kb. a németekkel azonos súlyt kéne adni neki...
5. Minden EU-bővítés lassítja az integrációt. Szerintem az EU kénytelen a konföderáció felé haladni, mert a mostani szerkezet nem stabil. Stabil csak a teljes különállás és a konföderáció. Szerintem már most is túl van bővítve az EU... A törökökkel közös konföderáció meg nem könnyen elképzelhető, de lehet csak én vagyok fantáziátlan... :-)
A Török EU csatlakozás a következő okoból érdeke az EU-nak:
1. Egy katonailag erős, gazdaságilag feltörekvő, szövetségest tud elhappolni az USA elől. 2. Törökország stratégiai fekvése miatt az EU a következő nyereségeket könyvelheti el: a - Biztosítja a selyemút menti befektetéseit
b - Biztosítja a közelkeleti olaj és gáz útját csővezetéken európába c - Biztosítja a belső-ázsiai olaj és gáz útját csővezetéken európába d - Biztosítja az úniós katonai jelenlétet a közel-keleten. (ha lesz EU haderő) e - Biztosítja a tengerszorosok ellenőrzését, ami az EU orosz kapcsolatai miatt nem elhanyagolható. f - Ezzel is növeli a befolyását a mediterránumban. 3. Biztosítja a török szekularizált rendszer fennmaradását, ami alapvető érdekünk.
A törökök jobban járnak, ha nem lépnek be. Az Usával a hátuk megett van mozgásterük és súlyuk is a világban, egy pusztuló, kormányozhatatlan süllyedő hajóra kár lenne felszállniuk. Én sem tenném...
A sziával alapból nincs bajom, de sokféleképpen leeht mondani ezt is: kedvesen, udvariasan, semlegesen, vagy egyenesen bántóan. Esetemben ez az utolsó variáció történt. Amúgy semmi bajom a törökökkel.
.........
