Nem hiszem, hogy a ruhákban nyüzsögtek volna a bolhák, főleg ha azokat senki nem is viselte. Valószínűbb, hogy a hajón élő patkányok hordozták a bolhákat.
Ma már nem is biztos az összefüggés a pestisbolhák és a pestis között. Elméletileg olyan sebességgel ahogyan terjedt a betegség ilyen hideg átlaghőmérsékletű országban nem terjedhet, mostanság szkepticízmus övezi azt a tényt, hogy csak a pestisbolhák terjeszthették a betegséget.
Azt olvastam hogy a svédeknél egy ruharakományt szállító hajó hozta be a pestist.Találtak egy gazdátlan hajót amiről kihalt a legénység így a szokás szerint azoké lett a rakomány akik találták.Nos a ruhaneműkben meg nyüzsögtek a bolhák.
Ja bocs. Azt hittem, nekem szólt, én emlegetem itt annyit Orwellt. S valamelyik ut. hsz-ben a Mi a töri -ben nem hangsúlyoztam eléggé, a feltételes módot.
A skandinavoknal is volt azert keveredes, nemreg a norvegoknal mutattak ki hogy massziv kelta genetikai beutes van, foleg a nyugati reszeken. Ugye a sok elhurcolt ir hajadon...
De ott fonn eszakon szvsz inkabb kis teruleten, a fjordok toveben, meg delen Skaneban elt a nep nagy tobbsege es hatalmas lakatlan teruletek voltak, sok forgalmas kereskedovarossal, nalunk meg nagyjabol egyenletesen oszlott meg es nagyon keves varos is volt.
Tudtommal itt nem rejtőzködni kell egy nicknév mögött, hanem a nicknév választás kifejezetten a játékszabály eleme. Ja és nem loholni, hogy vajon ki lehet az...
Dehogyis! Én nem vagyok hungárnaptáras tag. Csak, mivel az álláspontunk ebben a kérdésben nem egyezett, tettem egy próbát. Amúgy sztem mind a keten tudjuk ki rejtőzik a P. Hungár Naptár Kp. nicknév alatt...
Azért voltak kikötők a Dalmáciában. Meg gondolj bele hogy a 14. sz-ban az Anjouk uralkodtak Mo-on, komoly itáliai érdekeltségeik voltak és a kereskedelem is élénk volt abba az irányba.
626-os ostrom enyén szólva nem egyezik a hiányzó 300 éves elméleteddel. A fekete halál persze visszatért a 7. sz-ban is, de az első hullám volt a legerősebb 540 után is.
Ugyan nem ismerem a pusztás arányait, területre lebontva,
de "érdekes egybeesés", hogy Mo. nem folytatott tengeri kereskedelmet (kikötők akkor sem igen voltak). Skandináviai királyságok viszont igen. Ez magyarázhatja az ottani pusztítást. Persze nézni kéne a járvány gócait, de ez nehéz, ennyi idő elmúltával
A járvány után (nálad 601) gyorsabban cserepedtek katonává a bizánci nebulók? Aztán 626-ban megint járvány volt? (Avarok Bizáncot ostromolták) Már többször ajánlgattam itt az orvosi lexikonokat...
Nem valószínű. Nagy kiterjedésű, parkokkal és erdőkkel sűrűn tagolt városok vannak ma a skandináv országokban. Volt pár középkori városuk, de messze nem élt ott annyi ember mint az máshol nyugaton. Ott is nem érvényesültek olyan városépítési szempontok mint délebbre. Nem nagyon kellett támadástól tartani például és várfalak közé zsúfolni a lakott területet. Legtöbb városuk a tengeri kikötők körül épült, ide viszont a kereskededők be is hurcolták a betegséget.
Az egykori római limesen kívüli területeken mindenfelé jóval ritkábban voltak városok a középkorban Erurópában.
Bizánc és a nyugat két különböző kérdés. Bizánc Justiniánus uralkodása idején jutott hatalmának csúcsára, az 530-as évek sikeres hadjárai során legyőzték a gótokat Itáliában és a vandálokat Kathágóban, fejlett gazdasága és kereskedelme a lakosság számának gyors növekedését okozta. Az 540 körül kezdődő pestisjárvány(ok) azoban fordulatot hozott, a közel 60 éven át pusztító járvány a lakosság és a munkaerő számának nagymértékű csökkenését okozta. Ez a tényező jelentősen hozzájárult a 6. sz-i pannóniai eseményekhez. 568-ban a longobárdok el tudták foglalni Itáliát és az avarok pedig betelepültek a KM-be. Mindkettőt a bizánci haderő meggyengülése tette lehetővé. Az avarok a járványtól legyengült birodalmat egészen 601-ig szinte minden évben támadták, Bizánc csak a járvány eltűnése után tudott visszavágni, akkor le is győzte az avarokat. A 7-8. sz-ban betelepülő szlávokat telepítettek az elnéptelenedett területekre.
Ez logikusnak tűnik és valószínűleg van is igazság benne, de az 1348-as járvány a még kisebb népsűrűségű skandináv országokban az átlagosnál nagyobb pusztítást végzett, erre a lakosság 50-60%-a pusztult el, a nyugati átlagos 30-40%-al szemben. Valószínűleg a térség kisebb mértékű genetikai variabililitása okozta a nagyobb veszteséget, míg Mo-on az átlagosnál nagyobb sokszínűség a kisebbet.
Nálunk is okozott pusztítást, pl. az említett 1347-es, de mivel a népsűrűség lényegesen elmaradt Nyugat-Európától, és a városi lakosság száma nem volt magas, ezért Európához képest arányaiban kevesebb ember halt meg nálunk.
Lajos és hadserege hazahozta Itáliából, az akkor nálunk is nagy járványt okozott (már ha pestis volt az 1348-as). Utána főleg a török időkben pusztított, a nagy hadjáratok kényszerű kísérőjeként.
Kevésbé ismert 6. sz-i hulláma szintén jelentős következményekkel járt. Bizáncban akkora volt a pusztulás, hogy új telepesek behívására kényszerültek, ekkor kezdődtek a szláv vándorlások és ekkor telepedtek meg az avarok a KM-ben. Nyugaton még tovább fokozta a káoszt, a sötét középkor kevésbé dokumentált évszázadai következtek. "
Mi fokozta a káoszt Nyugaton? A bizánci (sosemvolt) pestis, vagy a szláv betelepülés Bizáncba?
