A skandinavoknal is volt azert keveredes, nemreg a norvegoknal mutattak ki hogy massziv kelta genetikai beutes van, foleg a nyugati reszeken. Ugye a sok elhurcolt ir hajadon...
De ott fonn eszakon szvsz inkabb kis teruleten, a fjordok toveben, meg delen Skaneban elt a nep nagy tobbsege es hatalmas lakatlan teruletek voltak, sok forgalmas kereskedovarossal, nalunk meg nagyjabol egyenletesen oszlott meg es nagyon keves varos is volt.
Tudtommal itt nem rejtőzködni kell egy nicknév mögött, hanem a nicknév választás kifejezetten a játékszabály eleme. Ja és nem loholni, hogy vajon ki lehet az...
Dehogyis! Én nem vagyok hungárnaptáras tag. Csak, mivel az álláspontunk ebben a kérdésben nem egyezett, tettem egy próbát. Amúgy sztem mind a keten tudjuk ki rejtőzik a P. Hungár Naptár Kp. nicknév alatt...
Azért voltak kikötők a Dalmáciában. Meg gondolj bele hogy a 14. sz-ban az Anjouk uralkodtak Mo-on, komoly itáliai érdekeltségeik voltak és a kereskedelem is élénk volt abba az irányba.
626-os ostrom enyén szólva nem egyezik a hiányzó 300 éves elméleteddel. A fekete halál persze visszatért a 7. sz-ban is, de az első hullám volt a legerősebb 540 után is.
Ugyan nem ismerem a pusztás arányait, területre lebontva,
de "érdekes egybeesés", hogy Mo. nem folytatott tengeri kereskedelmet (kikötők akkor sem igen voltak). Skandináviai királyságok viszont igen. Ez magyarázhatja az ottani pusztítást. Persze nézni kéne a járvány gócait, de ez nehéz, ennyi idő elmúltával
A járvány után (nálad 601) gyorsabban cserepedtek katonává a bizánci nebulók? Aztán 626-ban megint járvány volt? (Avarok Bizáncot ostromolták) Már többször ajánlgattam itt az orvosi lexikonokat...
Nem valószínű. Nagy kiterjedésű, parkokkal és erdőkkel sűrűn tagolt városok vannak ma a skandináv országokban. Volt pár középkori városuk, de messze nem élt ott annyi ember mint az máshol nyugaton. Ott is nem érvényesültek olyan városépítési szempontok mint délebbre. Nem nagyon kellett támadástól tartani például és várfalak közé zsúfolni a lakott területet. Legtöbb városuk a tengeri kikötők körül épült, ide viszont a kereskededők be is hurcolták a betegséget.
Az egykori római limesen kívüli területeken mindenfelé jóval ritkábban voltak városok a középkorban Erurópában.
Bizánc és a nyugat két különböző kérdés. Bizánc Justiniánus uralkodása idején jutott hatalmának csúcsára, az 530-as évek sikeres hadjárai során legyőzték a gótokat Itáliában és a vandálokat Kathágóban, fejlett gazdasága és kereskedelme a lakosság számának gyors növekedését okozta. Az 540 körül kezdődő pestisjárvány(ok) azoban fordulatot hozott, a közel 60 éven át pusztító járvány a lakosság és a munkaerő számának nagymértékű csökkenését okozta. Ez a tényező jelentősen hozzájárult a 6. sz-i pannóniai eseményekhez. 568-ban a longobárdok el tudták foglalni Itáliát és az avarok pedig betelepültek a KM-be. Mindkettőt a bizánci haderő meggyengülése tette lehetővé. Az avarok a járványtól legyengült birodalmat egészen 601-ig szinte minden évben támadták, Bizánc csak a járvány eltűnése után tudott visszavágni, akkor le is győzte az avarokat. A 7-8. sz-ban betelepülő szlávokat telepítettek az elnéptelenedett területekre.
Ez logikusnak tűnik és valószínűleg van is igazság benne, de az 1348-as járvány a még kisebb népsűrűségű skandináv országokban az átlagosnál nagyobb pusztítást végzett, erre a lakosság 50-60%-a pusztult el, a nyugati átlagos 30-40%-al szemben. Valószínűleg a térség kisebb mértékű genetikai variabililitása okozta a nagyobb veszteséget, míg Mo-on az átlagosnál nagyobb sokszínűség a kisebbet.
Nálunk is okozott pusztítást, pl. az említett 1347-es, de mivel a népsűrűség lényegesen elmaradt Nyugat-Európától, és a városi lakosság száma nem volt magas, ezért Európához képest arányaiban kevesebb ember halt meg nálunk.
Lajos és hadserege hazahozta Itáliából, az akkor nálunk is nagy járványt okozott (már ha pestis volt az 1348-as). Utána főleg a török időkben pusztított, a nagy hadjáratok kényszerű kísérőjeként.
Kevésbé ismert 6. sz-i hulláma szintén jelentős következményekkel járt. Bizáncban akkora volt a pusztulás, hogy új telepesek behívására kényszerültek, ekkor kezdődtek a szláv vándorlások és ekkor telepedtek meg az avarok a KM-ben. Nyugaton még tovább fokozta a káoszt, a sötét középkor kevésbé dokumentált évszázadai következtek. "
Mi fokozta a káoszt Nyugaton? A bizánci (sosemvolt) pestis, vagy a szláv betelepülés Bizáncba?
Így van, a bubópestist a patkánybolha közvetíti. A kórokozó megbetegíti a bolhát a gyomrában elszaporodva, ami attól kezdve nem tud üríteni, hanem visszaöklendezi a szívott vért, a tenyésző kórokozókkal keverten. A patkánybolha elsődleges gazdája ugye a patkány, amely megbetegszik, és elpusztul. A döglött patkányból a bolhák meg átugrálnak az élő patkányra, és megfertőzik. Ilyen módon a bolhapopuláció szaporodik, és a patkánypopuláció meg gyérül. Ha a patkányok megfogynak, az egyre több bolha már nem talál élő patkányt ahova a döglöttről mehetne, akkor fog átköltözni az emberre, és annak a vérét szívni, és fertőzni.
Ezt különben a XX. század elején tanulta meg az emberiség a saját kárán, amikor a pestis-fertőzött városban (gyönyörűen le van írva Camus Pestis-ében) lelkesen elkezdtek patkányt irtani, ami által persze nem csökkent, hanem erőteljesen nőtt a járvány. Azóta szigorú előírás, hogy pestisveszélyben patkányt irtani TILOS. A patkánybolhát kell irtani a patkányok előfordulási helyeinek bolhairtásával.
Két érdekes dolog van. A közhiedelemmel ellentétben nem a patkányok tejesztették, még érdekesebb hogy nem búbó pestis kórokozója okozta, hanem valami más.
Hát én még ott tartok, hogy vannak ilyen vélemények is, igazándiból se pro se kontra nem tudták még eldőnteni.
A dolog nehézségét különben az adja, hogy pl. a kiütéses tifusz (flekktifusz, typhus exanthematicus) a korai és reneszánsz korából fennmaradt betegség-leírások alapján legalább annyira szóba jöhetett, mint a pestis, hasonló tünettanuk okán. Azt ugye az emberben élő tetü terjeszti, és jellemzően akkor okozott nagy járványokat, amikor sok ember volt összezsúfolódva - háborúk, egész a II. Vh-ig, középkori városok, stb. Történészek érvelnek amellett is, hogy pl. Hunyadi János halálát is ez a betegség okozta, nem a pestis.
