Ma már a dór törzsek görög területre bevándorlását is máshogy nézik, nem egy idegen katonai invázió volt, hanem a trójai háború után összeomlott mükénei civilizáció elnéptelenedett területeire bevándorolt állattartó törzsek migrációja.
Az IE-migrációval összefüggésben feltételezhető, hogy a kb. 5 ezer évvel ezelőtti első nagy pestisjárványban Európa neolitikus népcsoportjai számottevően meggyöngültek, ami megkönnyítette az IE-törzsek bevándorlását és sikeres terjeszkedését.
"Néhány éven belül haza kívántak térni, ám már egyikük sem láthatta többé a két gyermeket. Mária 1204-ben, útban Konstantinápolyba hunyt el pestisben."
Tehát már a IV. kereszteshadjárat korában ismert volt a pestis! " (55-ös)
Miután kiirtotta a gyengéket, már nem tudott fertőzni, közben meg átterjedt másik területre, aztán idővel visszatért amikor újra voltak fertőzésre fogékonyak.
. Habár egyszerre maximum 8 hónapig tartott egy adott vidéken a pestis, 1346 és 1671 között nem volt olyan év Európában, amikor valahol ne lett volna járvány.
Abban persze teljesen igazad van hogy a pestis nem xiv. századi találmány és itt a topikon is emlegetnek az 5. századtól kezdődő pestis előfordulásokat. Kérdés mi az első egyértelmű leírása a kórnak.... (a fene se tudja).
A sulinet ezt írja:
A lepra, himlő, pestis, kolera, vérbaj, malária hullámai egymást érték a középkorban. (Lehet hogy ezek a nevek sokkal többféle betegséget takarnak, de a középkoriak nem tudták megkülönböztetni mindig pontosan a betegségeket, gyakran egy néven neveztek különbözőeket.)
A zárójelben van a mi szempontunkból a lényeg..... a fenes se tudja....
a hagyományos társadalmakban, az ipari forradalom előtt Európában egy ciklus volt megfigyelhető
egy idő után túlnépesedés alakult ki, elszegényedtek az alsó rétegek, a felső rétegek pedig hatalmas vagyonokat halmoztak fel
azután háborúk, járványok, éhínségek hatására lecsökkent a népesség, az alsóbb rétegek jobban kezdtek élni, mert megszűnt a munkaerő túlkínálat, a felsőbb rétegek egy része eladósodott, mások nagy vagyonokat halmoztak fel, ez a korszak kedvezett a technikai fejlődésnek, mert munkaerőt tudtak vele kiváltani
1348 után annyi változás következett be, hogy az ekkor kialakuló kapitalizmus hatására, a túlnépesedési korszakokban a nyomott bérek következtében hatalmas vagyonok jöttek létre a polgárok kezében, amit a termelésbe tudtak fektetni és így tudott megindulni az ipari forradalom a 18.században, persze ehhez a gyarmatokból kivont jövedelem is kellett
Ez így van vörösvári és a pestis elmúltával a jobblét is igaz, de a társadalmi és kulturális mozgások is.
nyugaton a középkor végét 1348-al számolják.
mert a pestis megrendítette a teljes társadalmat
az alsóbb rétegeknek felemelkedést biztosított
véget vetett a gótikának megjelent a reneszansz
a skolasztikát kiszorította a humanizmus
megindult a rablókapitalizmus
.
Magyarország most újra ide csöppent, most kell elkezdeni újra a kapitalizmus építését. Ez 1348 utána szegények és árvák gyengék földjeinek kisajátítását, vagyonukból való kiforgatást, esetleges leölésüket jelentette.
Magyarországon a kapitalizmus mai kialakulása pedig korrupciót, lopást, a köztulajdon lenyúlását jelenti.
A különbség, hogy Kelet Európában már modern kapitalizmusra semmi esély mert a verseny feltételek rég nem egyenlőek, az eltelt 600 év alatt a nyugati kapitalizmusból a világot uraló multinacionális dinoszauruszok lettek, akiknek lábai alatt futkos csak az ex komm elitből kialakult harácsoló kelet európai kisburzsuj.