"Ja és nagyon sok és egyre több az újkeletű szokás." Mi az hogy, nagyonis! Apropó, itt nem akarod lekomcsizni Jézust, Bélám? Tudod, ahogy a másik topikban tetted...
Segítek, mert elismerem, hogy lelkiismeretes internetes tevékenységedként már igazán nem várható el, hogy el is olvasd azokat a hozzászólásokat, melyekre reagálsz:
"A magyar lakosságnak a többsége kötödik valamely történelmi egyházhoz, még akkor is, ha a focimeccs közbe' sörözgetvén szindja a papokat....
Azért temetni pap (lelkész, rabbi)fogja, azért a gyerekét megkersztelteti, és az első házasságát is templomban köti... "
Elég csak a kiemelt részeket elolvasd, kedves Mester...
Sőt, ha ilyen jól mennek a dolgok, akkor nemsokára már csak minden 9. ember lesz vallásos, majd már csak minden 8., aztán csak minden 7. ... csak minden 2. ...
"Csak minden tizedik ember vallásos"írja az egyik mondat.
A másik: "A megkérdezetteknek csupán 13 százaléka " vagyis nagyjából minden nyolcadik ember, a fent említett minden tizedik helyett.
A harmadik: "több mint a fele a "maga módján vallásos", " akkor meg minden második megkérdezett vallásos, hisz a címben nem szerepelt a "vallásos" szó mellett semmilyen jelző.
A negyedik:"A nem vallásosak aránya 25 százalék " E szerint a mondat szerint szerint a vallásosak aránya 75%.
Ennek a cikknek az írója vagy számolni nem tud, vagy a magyar nyelvvel vannak problémái. Én a másodikra tippelek.
Én a mgomonit választom! Az egy kenyai törzs vallása, nagyon kedvesek voltak velem, a törzsfonok fiának kunyhóját adták át amíg ott voltam. Ha kötelezQ lesz vallást okulni, akkor ajánlom nektek is. :)))
Aha, igen... Az én népszámlálóm automatikusan behúzta, hogy katolikus, vagy keresztény, vagy mit tudom én mi vagyok. AMikor mondtam hogy azonnal javítsa ki mosolyogva legyintett hogy az mindegy ám, mit jelöl be. Nem sok kellett hozzá hogy kidobjam, de javította a nekem megelQlegezett vallásosságot. :(((
NOL Hívek, szavazatok, ígéretek, Népszabadság, 2001 07.04. A kormányzat a választható, de kötelező hitoktatás bevezetését tervezi
Államilag elismert templomi esküvő, kibővített megállapodások a történelmi egyházakkal, költségvetési hozzájárulás a vidéki lelkipásztorok fizetéséhez, választható, de kötelező hitoktatás. A kormányzat egyházpolitikai ígéretei széles skálán mozognak. Felmérések szerint a társadalom több mint tíz százaléka tartozik az egyházak tanítását követő vallásgyakorlók közé. Szavazataik eldönthetik a választások kimenetelét. A kilencvenes évek közepén még kevés jel utalt arra, hogy a hagyományos keresztény egyházak rövidesen a Fideszben találják meg legfőbb politikai támaszukat. A Magyar Katolikus Püspöki Kar megbízásából 1995 végén készült reprezentatív vizsgálat kimutatta, hogy a hívek mindenekelőtt a KDNP-t, valamint az MDF-et és a kisgazdapártot tartották az egyházak szövetségesének. A legnagyobb elutasítással az MSZP találkozott, de a hívek körében hasonlóan kedvezőtlen kép alakult ki az SZDSZ-ről és a Fideszről is. Fotó: Teknős Miklós
A felmérésből kiderült, hogy a rendszeresen, havonta többször templomba járók aránya Magyarországon mindöszsze 15 százalék. A lakosság kétharmada valamilyen szempontból vallásosnak minősíti magát, egyháza tanításait azonban a megkérdezetteknek csak 13,1 százaléka követi. Ennek a 13,1 százaléknak a döntő többsége katolikus ugyan, de a vallásukat gyakorló katolikusok a társadalomnak csupán töredékét, körülbelül tizedét alkotják.
Az adatok a katolikus egyház berkeiben érezhetően csalódást keltettek, Tomka Miklós vallásszociológus viszont azzal érvelt, hogy ez a tízszázalékos arány „nem kevés, hiszen ilyen nagyságrendű szervezet, mozgalom az országban más nem létezik”. ..."
Ettől fétek és ezért kellet csalni a népszámláláskor:
A Vatikán és Prága vitája
NSZ • 2003. július 7. • Szerző: MTI - Jelentés
Hivatalos jegyzéket vár a Szentszék Prágától, amelyben a cseh kormány megmagyarázná, hogyan képzeli el a cseh–vatikáni szerződés jövőjét azt követően, hogy a parlament elutasította a dokumentum jóváhagyását – jelentette be Daniel Herman, a cseh püspöki konferencia szóvivője vasárnap a testület ülése után. Csehország és a Vatikán 2002 nyarán írták alá a cseh állam és a katolikus egyház viszonyát rendező szerződést, de a dokumentumot júniusban a cseh parlament nem hagyta jóvá.
„A Szentszék megdöbbenésének és aggodalmának adott hangot a cseh parlament elutasító döntése miatt” – jelentette ki Herman. „A legfontosabb kérdés, amire a Vatikán választ vár, hogy a cseh kormány és az őt támogató pártok akarják-e egyáltalán a Szentszékkel megkötött szerződést” – szögezte le Herman.
A cseh parlament júniusban azzal utasította el a szerződés jóváhagyását, hogy az különleges szerepet és jogokat biztosítana a katolikus egyháznak, ami sérti az országban működő többi egyházat, továbbá ellentétes az alkotmánnyal is. Csehországban a lakosság több mint a fele hivatalosan is ateistának vallja magát."
Csakhogy, ha jól tudom, a legutóbbi népszámlálásnál 5,2 millióan kereszténynek vallották magukat, azóta is ezzel verik a mellüket a papok, és tartják a markukat.
Van vagy nincs tagnyilvántartás a hazai Római Katolikus Egyházban?
Ha van, akkor csak egy összadást kell végezni.
Ha viszont nincs tagnyilvántartás, akkor nem kellene annyira eltulozni a kb 8%-nyi vallását élő Római Kersztényt hazánkban.
Itt van két felmérés:
Számított adatok a 2000. évi APEH közleményből.Az SZJA bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint : 4.4 millió fő Összes hívő számaránya az ország lakosságára vetítve: 12,71270 %
Katolikus : 8,08627 % Református : 2,62525 % Evangélikus : 0,75302 % Hit Gyülekezet : 0,20965 MAZSIHISZ : 0,13438 %
Az (Apeh) számai alapján történt számítás szinte megegyezik a Meridián http://www.median.hu/vallas.html felmérésével:
az egyház tanítását követő valásosak: 13%(12,7)
Az egyház tanítását követő katolikus: 8% (8.09)
Ezen felméréseknél főként az Apehnál óriási volt a mintavételezés, amit rávetitettek a társadalom egész öszlétszámára. A szatisztikai szakma szerint így a pontossága is nagymértékű. Másrészt szinte hajszálra összevág a meridián felmérésével. Tehát a pontossága ez alapján nagyon jónak mondható.
Nagyon sok topiknak ez a témája. Már régebben is voltak felmérések és apeh 1%-os felajánlások is. Ha azokat beátlagoltad, akkor hajszálra a mostani eredmény jött ki.
A magyar társadalom kilenctizede nem követi az egyházak tanításait, nem tekinthető tehát valóban vallásosnak - derült ki a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Medián közvélemény-kutató által végzett országos reprezentatív felmérésből. A legtöbben úgy vélik, az egyházakat a híveknek kell fenntartaniuk, nem pedig az államnak. A megkérdezettek több mint fele szerint az egyházaknak nem szabad befolyásolniuk a politikai döntéseket.
A megkérdezetteknek csupán 13 százaléka kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a "maga módján vallásos", azaz nem azonosul semmilyen egyház dogmatikai, liturgikus és hierarchikus rendszerével. A nem vallásosak aránya 25 százalék - adta közre a Népszabadság a Medián közvélemény-kutató cég legfrissebb eredményeit.
"Nincs bázisuk"
"Hosszú évek óta ez az első vizsgálat, amely hiteles képet ad az egyházak támogatottságáról és társadalmi szerepük megítélésről" - véli Buda Péter, a kancelláriaminiszter egyik egyházügyi tanácsadója. A felmérés eredményéből szerinte az is kitűnik, hogy a népszámlálási adatokból nem lehet következtetést levonni a tényleges felekezeti kötődésről. Mint fogalmazott, "a kormány rosszul teszi, ha hitelt ad annak a jobboldal által terjesztett hamis politikai giccsnek, miszerint a jobboldal támogatói derék vallásos emberek, míg a baloldali és liberális szavazók egyházellenesek". Buda szerint a felmérésből kitűnik, az "egyházak mögött valójában nem áll számottevő, tényleges társadalmi bázis". Mint mondta: "A különböző anyagi és egyéb természetű privilégiumok juttatásával a kormány nem tesz mást, mint hozzásegíti az egyházakat jelenleg bizonyítottan csekély mértékű társadalmi legitimációjuk mesterséges növeléséhez."
Nem az állam feladata
A Medián vizsgálta azt is, hogy a pártpreferenciák mennyiben befolyásolják a vallásosság mértékét. Kiderült, hogy a jobboldali szavazók nagy része is "közömbös az egyházi tekintély iránt": az ellenzék támogatóinak 16 százaléka követi az egyházi tanításokat, 24 százalékuk pedig egyáltalán nem vallásos.
A megkérdezettek többsége (43 százaléka) szerint az egyházakat teljes mértékben a híveknek kellene fenntartaniuk. Kevesebben vannak, akik az államot is bevonnák a feladatba, és még kevesebben, akik kizárólag az állam feladatának tartják a vallási közösségek fenntartását. A többség helyteleníti, hogy nem vallásos emberek adóját is felhasználják egyházak támogatására: a kormánytábor 63 százaléka, az ellenzékiek 51 százaléka vélekedik így.
Az egyházak állami támogatásának jelenlegi mértékét a lakosság fele megfelelőnek, csaknem harmada viszont eltúlzottnak tartja. A jobboldaliak 18 százaléka szeretné, ha a felekezetek nagyobb költségvetési juttatásban részesülnének.
Nem kéne politizálni
Az emberek több mint fele szerint megfelelő az egyházak közéleti befolyásának mértéke, és az emberek többsége azzal is egyetért, hogy az egyházi vezetőknek nem szabad befolyásolniuk sem a politikai döntéseket, sem a hívek politikai meggyőződését. A megkérdezetteknek csak 14 százaléka tartja fontosnak, hogy az adott egyház együttműködjön a vele azonos értékeket valló politikai erőkkel.
A Medián felmérése szerint a lakosság 28 százaléka tartja elfogadhatónak az egyházak szerepvállalását a magánéletben, 12 százalékuk a politikában. A megkérdezettek 50 százaléka valamennyi területen elutasítja, a fennmaradó 10 százalék minden téren megengedhetőnek ítéli az egyházi befolyást.
A magyar társadalom hat százaléka értene egyet teljes mértékig az abortusz, még ennél is kevesebben a fogamzásgátlás tiltásával. Az eutanázia elutasításáról szóló egyházi tanítást részben vagy egészben az emberek 70 százaléka elveti, az erős vallási kötődésűek csaknem fele e téren is ellentmond az egyházi felfogásnak.
Az SZDSZ programja
Mint ismert, a Szabad Demokraták Szövetsége idén februárban felvetette, hogy a jövőben az egyházak hitéleti tevékenységét ne közpénzből, hanem a hívők felajánlásaiból finanszírozzák. Az egyházi támogatásról szóló akkori javaslatuk szerint a személyi jövedelemadó felajánlható, kétszer egy százalékát össze kell vonni, hogy a polgárok szabadon dönthessenek arról, milyen szervezeteket kívánnak támogatni.
