A magyarok meghódították a Kárpát-medencét, azonban már Szent István idején megjelentek a bevándorlók, mai kifejezéssel migránsok, a Gizellával érkező bajor lovagok és kíséret. Aztán jöttek később nagy számban kunok, jászok, románok, szerbek... és a bevándorlás lett a nemzetiségek egyik forrása. Ezzel párhuzamos történet a magyarok emigrálása külföldre.
Itt a mostani államterületre gondoltam, a Triannon utáni helyzetre, konkrétan a német, szlovák, horvát, szerb beolvasztott népességre. Vona magyar származású, az apja nevelőapja volt szlovák. Itt konkrét személyes ismerősökre gondoltam és néhány nemzetiségi származású ismert emberre. Nyilván ez a iskolai oktatás hatása náluk. Én nem Ázsiában keresem az őseimet :) Habár eredetileg minden európai ősei onnan jöttek.
Ez a szudétanémet akció azért egész érdekes eredménnyel járt, még ma sem éri el a népességszám ott az 1939-es szintet, ráadásul nagyszámú szlovákiai cigányt telepítettek oda.
őket ez a legkevésbé sem érdekelte, mivel egészen más volt a céljuk:
1, minél több felvidéki magyartól megszabadulni
2. a maradék elszlovákosítása ( az attelepülő tótok magyarokra telepítése)
népességcsere csak Magyarországon volt, de hazahívták a balkáni szlovákokat is, akik pl. a Bácskában éltek nagy számban, s egy részük ment is - őket meg az üres magyar, sváb birtokokba ültették
az volt a mézesmadzag, hogy a hátrahagyobb háznál, földnél szebbet, nagyobbat kapnak (ennek ellenére az akció csak részben volt eredményes, mert a repatriatizált szlovákok jelentős része rövidesen szlovák többségű városokban jelent meg, illetve egy részük tovább ment a fejlettebb, de munkaerőhiányos cseh (eredetileg szudéta) vidékekre.
Ez így van, magyar szempontból sikersztori a nemzetiségek beolvadása és persze hosszú távon egy modern társadalomban elkerülhetetlen, csak az adott közösség asszimilált tagjai elvesztik gyökereiket és kapcsolatot az őseikkel. Számomra elég vicces ha nemzetiségi származásuak őseiket Ázsiában keresik.
Igen, ez igaz csak nem akartam még bonyolultabban leírni, ezzel az akcióval azért a csehszlovákok rendesen meggyorsították az itteni szlovákok beolvadását.
Talán ha a török után meglévő kb. a népesség 40% - os magyar aránya megmarad viszonylagos nyelvi elszigetelődésben a betelepült nemzetiségektől elkülönülten, akkor ma már kétmillió magyar ajkú sincs az országban...:)
legyünk pontosak, kitelepítés egy volt, a sváboké, amit a nagyhatalmak döntöttek el Potsdamban, nem pedig mi - egyébként széles körű tiltakozás volt ellene, pl. Mindszenty bíboros... - a kitelepítést egyébként úgy magyarosan hajtottak végre.
a másik szervezett, több tízezer embert érintő akció a csehszlovák - magyar lakosságcsere akció volt, amelyben a magyarországi szlovákok önkéntes jelentkezés alapján vettek részt (később egy részük vissza is tért, csak erre nem szoktak emlékezni )
Sajnos a klasszikus értelemben vett nemzetiségek már nem sokáig léteznek. A saját nyelv már csak tanult nyelv a magyar mellett a fiataloknál. A XX.század ezt elintézte, Trianon és az utána következő 1956-ig tartó erőszakos és a máig tartó önkéntes asszimiláció, meg a 45 utáni kitelepítések.
a nemzeti kisebbség egy adott nemzet tagja (amihez nem szükséges anyaország) az etnikai kisebbség, pedig egy etnikai csoport tagja, nincsenek olyan szoros kapcsolatai a közösséghez, mint a nemzetiséginek (pl. nyelv eltérhet, lásd cigányok akiknek a romántól a spanyolig számos anyanyelvük lehet, mégis cigányok). Vulgárisan így foglalnám össze :)
A magyarországi nemzetiségek meghatározásánál a felsorolt nyelvi, kulturális közösségen túl nem az anyaország a definíció lényege, hanem a történelmi együttélés, ezért nemzeti kisebbség a német vagy román és nem tekintik annak a kínait, arabot, s ennek függvényében előbbiek alakíthatnak kisebbségi önkormányzatot, utóbbiak pedig nem (természetesen más, civil szerveződést, érdekképviseletet alakíthatnak).
( ha az anyaország meglétéhez ragaszkodnánk, akkor pl. Trianon előtt nem tekinthették volna nemzeti kisebbségnek a szlovákokat, szlovéneket, mivel önálló állammal sosem rendelkeztek, de a lengyeleké is megszűnt 1795-ben, s akkor nem szóltunk az örményekről... Márpedig nemzeti kisebbségnek tekintették őket régen és most is (csak összement közben az ország, mint Balsac szamárbőre).
nem emlékszem a pontos definícióra, de az anyaország hiánya kritérium volt a hazai kisebbségek esetén. a másik én is úgy emlékszem az anyanyelv, meg a közös kultúra. a cigányság viszont inkább szociális alapon (és rasszjegyek alapján) definiálható, kulturálisan nem - szemben a többi kisebbséggel, valami ilyesmi a lényeg.
anyaország nem probléma, attól még lehetne nemzet, lásd pl. senki sem vonja kétségbe a kurdok vagy ujgurok nemzet , ebből eredő nemzetiség státuszát, pedig nincs is anyaországuk.
A cigányoknál fontosabb attribútum hiányzik, a közös nyelv - bár ez sem kizárólagos - lévén a magyarországi cigányok döntő többsége csak magyarul beszél, kisebb részük meg románul, illetve annak keverék változatait ( oláh cigányok). Még a romániai cigányok Erdélyben döntően románul, kisebb részük magyar anyanyelvűnek vallja magát. A regátban tisztán románnak (ha jól tudom régen egy részük még törökül beszélt). A felvidéki cigányok többsége szlovák anyanyelvű, de ugorjunk egyet, a spanyol cigányok - akik a román után a legtöbben vannak - spanyolul beszélnek...
Valós számuk csak becsülhető és évről évre növekvő, arányuk pedig még dinamikusabban emelkedik.
az, hogy nincs anyaországuk, és nem számítanak nemzetnek a szó eredeti értelmében. a valós számuk 10 éve volt kb. 600 ezer, ma már 800 ezerről szoktak beszélni..
"A maradék területen Tolna-Baranya egy részén, a Buda körüli sváb gyűrűben és Sopron körül éltek többségben. Pontos számuk az 1941-es népszámlálás szerint 303 ezer. "
A nagy sváb tömbökön kívül szórvány sváb falvak is voltak, mind az Alföldön, mind a Dunántúlon.
Ha a topic kopfban meghatározott témával akarunk foglalkozni, akkor a jelennel kell. Ez pedig a következő ( tekintettel a késői időpontból eredő fáradtságra csak a wikiből)
"A nemzetiségiek létszáma 2001-ben: (a 2001-es népszámlálás adatai szerint)
Ebből a cigányt kivehetjük, mivel az nem nemzetiség, hanem etnikai kisebbség. A többi együtt pedig alig haladja meg a teljes lakosság 1 százalékát. Ráadásul egyetlen kistéségben sem képeznek többséget, tehát csupán szórvány kisebbségről van szó.
Inkább származásúnak, 'igazi' nemzetiségi alig van, nézd meg a népszámlálás anyanyelvi adatait... egyébként a Trianon utáni Magyarországon sosem élt 1 millió német, lévén a tömbterületeiket erdélyi és felvidéki szászok, bánáti svábok elcsatolták.
A maradék területen Tolna-Baranya egy részén, a Buda körüli sváb gyűrűben és Sopron körül éltek többségben. Pontos számuk az 1941-es népszámlálás szerint 303 ezer.
Szeptember 26-a van. 87 évvel ezelott, 1920-ban e napon jelent meg a Numerus Clausus törvény, melyet 1945 után félévszázadig "zsidó" törvényként tituláltak, s akiknek ez érdekük, teszik ma is. Teszik, kihasználva, hogy az 1920: XXV. Törvénycikk szövegét, annak rövidsége ellenére a társadalom nem ismeri, s elobb-utóbb készpénznek veszi, amit gyakran ismételnek. Pedig a tények mást mutatnak.
A "Nagy háború", ahogy az elso világháborút sokáig nevezték, erosen felborította a közép-európai térség vallási és etnikai viszonyait. Így, bár meglepo, de a Huszadik Század címu folyóirat 1917-ben feltett körkérdésére a polgári zsidó családból származó Jászi Oszkár válaszában felvetette valamifajta numerus clausus háború utáni bevezetésének szükségességét (Lásd: Litván György Jászi Oszkárról írt könyvét, és Pelle János ahhoz írt recenzióját - Magyar Szemle, 2004. június). Így az elso Teleki-kormány idején bevezetett Numerus Clausus törvény az akkori viszonyok ismeretében szükségszerunek látszott, s ennek ellenére nem mondott ki negatív diszkriminációt. A törvény ugyanis sem a zsidóságot, sem más valláshoz, vagy etnikumhoz való tartozást nem nevez meg, s nem mond ki korlátozást.
Ez utóbbi alátámasztására érdemes idézni a mindössze egy oldalnyi terjedelmu, négy §-t felölelo törvény lényegi 3. §-nak negyedik bekezdését, mely az egyetemi karokra való beiratkozás rendjét szabályozza:
"Az engedély megadásánál a nemzethuség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelol a felvételt kérok szellemi képességeire, másfelol arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetoleg elérje az illeto népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét."
Mindenkinek ajánlom, mielott "zsidótörvénynek" titulálja a Telekinek felrótt Numerus Clausus törvényt, figyelmesen olvassa el a fenti bekezdést, vagy akár a teljes törvényt (http://www.sofar.hu/hu/node/13266), s keresse ki a zsidóságot diszkrimináló passzusokat.
