Történetek a nagy nulláról.
Milyen jeneségek, események, történetek vannak Balassagyarmaton éjszakánként. A bulik hangulata, eseményei. Ismerkedési lehetőségek, akadályok, tények. A szomorú helyzet!
Ha van valami, nyugodtan lehet sorokat vésni a nappali mozgásról is....sokkal pozitívabb onnan sincs.
A nyomozó gyanusítottként kihallgatja az exét, aki ártatlan, de bosszúból mindent elkövet, hogy elkaszálja....és tönkretegye, amúgy meg néha üzemanyagot lop.
A kis söröző tulajdonos aki titkos ilonkaként megnősült, és már 4 éves a gyermeke akit neje a volt bejárónő szült.
Az Óváros téri bűnözés....A sok rendőrségi besúgó lakóhelye......A bűnözők egymást taposva mocskolják majd jelentgetik a yardon 500forintos nyúlós emberek.....
Mindenki vállalkozó, s egész évben arra gyúr, hogy résztvehessen a porfészek város legsmúzolósabb vállalkozói bálján, ráadásul a többség ideggyenge kényszervállalkozó....
A Szent Imre keresztvény általános iskola "Dinnye" igazgatója volt a legnagyobb kommunista, most pedig az első padban ül minden misén.....
Az iskola tanárának gyermekei pedig betörni járnak...."
A férfi rendőri vezeti pedig tépi a szemöldökét.....
Még itt menj el szórakozni........ Igazi Muppet show....
Titkos Ilonkák száma ellenben meghaladja a 10ből egyet.....Mindenki megszólalásig férfi, macho, szívtipró.....ismétlem megszólalásig!!
Több helyen olvashatunk már cikkeket, szórólapokat, vagy külön internetes oldalakat egy-egy városunk életéről, kultúrájáról. Annak ellenére, hogy egyre több az elnéptelenedő falucska, mindegyik megpróbálja a maga módján megelőzni, hogy a falu és kultúrája teljesen megszűnjön létezni. A kisebb falvakból a fiatalok inkább a közeli kisvárosokba menekülnek. A kisvárosokból a nagyobb városok vonzzák el a fiatalokat, legtöbben pedig inkább a fővárosban látják jövőjüket. Ilyen nagyobb város Balassagyarmat is, ahonnan a fiatalok inkább Budapestet választják, helyükre a környező falvakból, valamint a két szomszédos városból érkeznek tanulni, szórakozni vágyók. A dolgozni vágyóak csak azért nem szerepelnek a listán, mert a város munkalehetőségekben nem burjánzik, és a kevés állást is inkább az olcsóbb Szlovák munkaerővel töltik fel. A dolog ezen részét hagyjuk, hisz külön könyvet lehetne kiadni arról, hogy város vezetése miért nem tesz semmit, annak érdekében, hogy a városban több munkalehetőség legyen és, hogy a jelenlegi munkahelyek is inkább a városi munkaerőt részesítsék előnyben, valamint, hogy a városi munkaügyi központ létezése igencsak hagy kívánni valókat maga után, csakúgy mint a város egy-két kisebb üzlete, akik minden következmény nélkül megtehetik, hogy alkalmazottaikat nem jelentik be. Többek közt egyébként ez is a város enyhébb fokú elnéptelenedését eredményezi. Csakúgy, mint a városi szórakozás maga. Nem a lehetőségek, hisz Balassagyarmat rendezvényekben nem szenved hiányt. Maga a lehetőség is adott, hisz a szombat este eltöltésére nem egy hely akad. A baj inkább az, hogy a szórakozási kultúra színvonala egy kicsit eltolódott a béka ülepe alá.
Szombaton az élet már este nyolc óra körül beindul. Konkrétan azonban este tíz óra felé kezdődik minden, mikoris megindul egy nagyobb autós forgalom, ami hajnali egyig szépen fokozatosan lecsendesedik. Általában 20-30 autó járkál körbe-körbe a város két szélén található benzinkutak között ingázva. Egy-két autóban fiú-lány pár, de nagyrészt fiú társaságok választják ezt a szórakozási formát. Hol a sárga kagylós, hol pedig a piros háromszöges benzinkúton csoportosulnak, majd elindulnak, és hármas, négyes csoportban átmennek a másik kúthoz, vagy csak mennek több nagy kört a városban. A szórakozóhelyeken azonban a lányok vannak többségben. Persze nem mindenhol. Az Aranykalász nevű klubbot általában a környező városok, falva roma kisebbsége tölti fel. Ők régebben a HB, majd a Toronto nevű szórakozóhelyet kedvelték, mely – hála többek közt nekik – igencsak elnéptelenedett. Azóta azonban ismét kezdenek visszaszivárogni az emberek. A Makkász, és a Vasutas a helyi rockerek, és skinheadek közkedvelt helye, ők innen indulnak a mozi helyére költözött Rock Táncházba. A többiek pedig a Liget-büfé, a Pool Café, vagy éjfélig a Den Café-ban ülnek össze beszélgetni egy jót. Ezek azok a helyek ahol még viszonylag kultúráltan lehet mulatni az időt. A bulizni vágyó tömeg a város két ilyen rendeltetésű helyén a Snake bárban valamint a Balassa Music Clubban tombolhatja ki magát. Mégis valahogy a két szórakozó helyre járók háromnegyed része lány. Talán a Snake-ba a csocsó miatt jár nagyobb rész hím egyed, de a Balassa igencsak női buli-hely lett. Vajon miért?
Kezdjük talán az értelmezéssel. Miért is járnak bulizni a fiatalok? Egyrészt kikapcsolódni a hétköznapok mozgalmas világából. Másrészt nyugodtan, kellemesen szórakozni. Harmadrészt pedig ismerkedni a másik nem képviselőivel, esetleg későbbi fajfenntartási céllal. 12-16 évvel ezelőtt a város bulizni vágyó fiataljai a művelődési központban tudták mulatni az időt. Péntekenként a Rock Táncházban, szombatonként pedig az XXL Discoban. Az utóbbiba járók átlagosan a 19 és 25 évesek kategóriájába tartoztak. Zeneileg minden igényt próbáltak kielégíteni, az akkoriban népszerűsödő house számok is megbújtak az aktuális populáris számok között. Bátran oda lehetett menni a lányokhoz, ellőni egy-két lazább csajozós dumát, majd elhívni, táncolni, és egy-egy lassú szám alatt érzékibben is összebújni. Persze már ekkor előfordult több dohányzó, és néhány alkoholmámorban úszó, vagy erősen elhajlott legény is. Mindez mára homlokegyenest megváltozott, és – természetesen – következményeket is vont maga után. Napjainkban a város legnépszerűbb szórakozóhelye a Balassa, amire elmondhatjuk, hogy a megszűnt XXL helyét átvette. A korhatár jelentősen csökkent, és mára az U19-es kategóriába sorolható. 16, 17, 18 és 19 éves fiatalok töltik be, elvétve egy-két húszon felülivel. A zene felgyorsult, a mai house, dance és trance féle zenékre - szegényesebb mozgáskultúrával is nyugodtan lehet bulizni. Táncolni nem, hisz az egykét lábemeléssel tarkított rángatózás, vagy ritmusra kapálózó mozdulatok (például a repülőgép szimulátor, vagy az almaszedés) nem igazán nevezhető táncnak. Az emberek amúgyis inkább a velük azonos nemű haverjaikkal mozognak együtt, aminek nem a melegedés az oka, hanem valami egészen más. Füstgép nem szükséges, hisz a hely a dohányfüstben úszik, s már kétpercnyi bent tartózkodás elegendő ahhoz, hogy az ember ruhája átvegye a hamutartó illatát. A régebben hátrányos megkülönböztetést vonó részegség pedig ma már népszerűbb feeling, ezért mindenki igyekszik a lehető legkisebb mértéket szabni az italozásnak. Sajnos főként a hölgyek között vállt nagyobb divattá, hogy öntudatlanságig, vagy minimum első hányásig isznak. Az összebújások pedig más értelemben valósulnak meg. A legfiatalabb lányok pont ezeket, a helyzeteket elkerülve inkább egymás társaságát keresik. Öltözködésben nagyon igényes a társaság. Dekoratívak, és kihívóan öltözöttek, de az egész pusztán álarc. Egyszerűen csak jó csajnak, vagy vagánynak akarnak mutatkozni. Ha a tánctérre keverednek, akkor vagy beleszürkülnek a tömegbe, és kapálóznak a többiekkel, vagy ott is inkább kihívóra veszik a figurát, és csípőmozgással próbálnak vonzóknak lenni. Egészen addig ameddig oda nem megy hozzá egy bátor jelentkező.
Amiből viszont elég kevés akad. A lányok némelyike ugyanis vagy a ”vagány vagyok” felkiáltással már részeg (azaz teljesen felszedhetetlen állapotban van), vagy azok közé tartozik, aki bizonyos okból falat épít maga köré, és elszántan nem pasizik (mert megrögzött szingli, vagy, mert épp túl van egy szakításon), a maradék pedig szelektál. Még abból a kevés hímből is, ami a Balassában megmaradt. Ugyanis csajozni nem könnyű. Az oda járó hölgyemények ugyanis odafigyelnek arra, hogy a pasijuk hogy néz ki. Amíg az ezredforduló környékén elég volt Energie, Devergo vagy épp Saxoo pólóban megjelenni, addig ma már az sem elég, ha a teljes öltözék egy-egy nagyobb márka nevét viseli. Figyelik a láncot, az órát is, és minden kiegészítőt is. Persze a teljes boldoguláshoz néha még ez is kevés. Régebben az is nyerő volt, ha apuci autójával érkezett egy-egy felzselézett hajú kalandor, mára már elvárás az ismertség, a saját autó, esetleg saját lakás. Balassagyarmaton ugyanis, a lányok azt szeretik, ha a többiek irigykednek rá. Éppen ezért ha az aktuális pasiról esik szó, mindenki essen hasra előttük. Ne kelljen magyarázkodni a név megmondása után, hogy kicsoda, hol lakik és mit dolgozik. Főleg mert a mai lányok nagy része nem boldogul a bonyolultabb mondatokkal, és szavakkal. - Ez persze nem Palócföldi sajátosság, hisz a női öltözékben is inkább a könnyen kimondható, kevés és rövid szótagokból álló márkanevek futnak jól. Kenzo, Keyo, Bebe, stb. - Éppen emiatt az itteni lányoknak egy ”Mivel foglalkozik a pasid” kérdésre a ”magasépítő” kimondhatatlan, érthetetlen és rosszul értelmezhető, míg az ”autószerelő” vagy ”géplakatos” vagy a ”pék” szó pedig talán még kimondható ugyan, de ciki. Az viszont kevésbé az, ha a helyi macsó falán az egyik strigula őt jelzi. A gyarmati lányoknál ugyanis az is fontos, hogy a többiektől ne maradj le. És ha a Kovács XII. János már 24 lányt lefektetett a Balassából, akkor ezek a lányok boldogan beállnak huszonötödiknek, vagy huszonhatodiknak, csakhogy ne maradjanak szégyenben. Átlagos pasiknak nem sok esélyük marad. Akadnak persze bátrak, akik odamerészkednek egy-egy nekik tetsző leányzóhoz, de a helyi lányok a lekezelő válaszok igencsak széles skálájával rendelkeznek. Van, aki már arra sem hajlandó, hogy egy esetleges ital meghívást elfogadjon. Az pedig, ha elfogad még mindig nem jelent semmit, hisz ezeknél a lányoknál senki sem tudja jobban, hogy az ingyen piánál nincs jobb. Továbblépni pedig nem nagyon van esély. Beszélgetni pedig szinte lehetetlen. Egyrészt nagy a zaj, másrészt a Balassa átlag IQ-ja egyetemista lányokkal együttvéve sem közelíti meg a 90-et. Így közös témában reménykedni nem nagyon lehet. Esélyt egy átlag férfiember arra, hogy érdekesnek tűnjön egy kiszemelt előtt, csak az tud nyerni, aki ügyesen engedi, hogy a lány véletlenül belepillantson pénztárcájába, amit a buli előtt jól telepakol tíz- és húszezresekkel. A gazdagság ilyen szintje erőteljesen vonzza a csajokat. Aki élelmes, az mégis talál kalandot egy csúnyább, vagy egy kövérebb példánnyal. Ezek között a típusok között ugyanis nagy az esély, hogy egy egyéjszakás kalandot bevállalnak. Az ilyen komplexusokkal küzdő lányok nagy része ugyanis magábazárkózott lesz. Amelyik viszont nem a begubózást választja, az elmegy bulizni, és bizonyságot akar szerezni, hogy vizuális hátrányosságai nem számottevőek, és igenis kell ő is a férfi nemnek. Ilyetén módon könnyebben bele is mennek mindenféle kalandba. Nekik köszönhetően jár néhány fiú még szórakozni.
Az, aki igazán csajozni akar, azonban mégsem ide jár, hanem megpróbálkozik máshol. A határ túloldala ugyanis több reménnyel kecsegtet. Zsély, Apátújfalu, Ipolyság vagy Nagykürtös igen kis körzetben, elérhető távolságban vannak. Az itteni lányok szeretik a Magyar fiúkat. Kedvesnek találják őket, és sokkal jobban állnak a dolgokhoz, mint a Magyar csajok. Itt nem divat a részegség. Nem divat a kötözködés. Van némi Magyar-Szlovák ellentét, de nem számottevő. Az egy éjszakás kalandot keresők ugyanúgy megtalálhatják számításaikat, mint a tartós kapcsolatot keresők. Itt azonban sokkal csinosabbak a lányok, még úgy is, hogy nem márkafüggőek. Nem a tárca tartalmát keresik lopva, és első pillantásuk nem a póló márkajelzését fürkészi. Közvetlenek, szobaállnak bárkivel, s majd a beszélgetésből szűrik le, hogy tovább lépni engedik-e a próbálkozót, vagy finoman elutasítsák. Nincs lekezelés, nincs levegőnek nézés, nincs olyan, hogy két hét múlva már nem ismerik meg a másikat, ha újra látják.
Az elmúlt évek során rengeteg gyarmati fiatal, (főleg férfi) tűnt el a városból ezen okok miatt is. Azok, akik Szlovák párt találtak maguknak egy másik csábító dolgot is kaptak, az igencsak olcsó ingatlanárak miatt át is költöztek Szlovákiába. Aki itt marad az más utat választ a párkeresésre. Az teljesen tisztán látszik, akár egy Balassában töltött óra után is, hogy szombat éjszaka a városba járó lányok között nem igazán találhat magának társat az átlagember. A férfiak többsége azonban élelmesnek bizonyult, és megoldotta ezt a helyzetet. Ha körülnézünk a mai 25-35 éves nők között a városban, elég sok szinglit, vagy az egy elkapkodott esküvő utáni váláson túlesett hölgyet látunk. Egyre több a gyermekét egyedül nevelő anya, akik ebben a korban és helyzetben már hiába keresnének bárkit is maguk mellé. Az itt maradó hölgyek előtt az elrettentő példa jól láthatóan nem hat ösztönzően. Némelyüket pedig ma még nem is zavarja, hogy részint saját maguk szabta elvárások miatt nincs és nem is lesz lehetőségük normális partnerre.
(Ez még nem az ígért anyag, tegnap nem vittem a jegyzetfüzetemet)
So!
Kb11 körül zuhantuk le a Balassába. Akkor még nem ment annyira az élet 8-10 személy lézengett, és legalább ugyanennyien ültek a boxokban. Talán a Szeptembriósnak is köszönhető volt a forgalom kezdeti lanyhultsága (meg az is, hogy ingyenes volt a belépés). Idővel persze kinyílt az iskolaajtó és ellepték a kislányok- kisfiúk is (utóbbiak nem nagy létszámban és nem tartósan) a szórakozóhelyet. Volt néhány feltűnő, illetve feltűnősködő jelenség. Az egyik egy élénk világoskék nadrágban, fehér, elég mély dekoltázzsal rendelkező felsőben felvonuló hölgy, aki igyekezett minnél feltűnőbben rázni magát. Rendkívül jó mozgású hölgyemény volt, igyekezett villogni. Újonnan érkező ismerőseinek többnyire hangos sikollyal örvendezet, egy esetben elég erotikus(féle) táncot is lejtett hozzásímúlva az uriemberhez. Kockás szoknyában, sárga (hátán fekete) felsőrészben megjelent egy másik hölgy is, aki ennyire nem volt kirívó jelenség, csak azért említem meg, mert kisebbfajta tréfát űztem vele. A távolban épp rámnézett, mikor úgydöntöttem köszönök neki. Nagyon hunyorgott, majd bátortalanul oda is lépett hozzám, széles vigyorral közöltem "bocs csak köszöntem". Zavartan hebegett szegényke, hogy azt hitte ismer, hogy haverja vagyok. Montam "nem nem ismersz, de vedd úgy, hogy egy haverod vagyok". Jött egy újabb zavar a lánynál az arcáról nem lehett rendesen leolvasni az ilyenkor felvett "Hülye bunkó" arckifelyezést. Később barátnőjével egy kétagú fiúcsapattal találkozott össze (a srácok épp kifelé tartottak az alagsorból), beszélgetésbe kezdtek, majd mikor a srácok léptek, kockásszoknyáska a fejét kezdte fogni....gyak összeomlott. Kb olyan látvány volt, mintha épp rányitott volna a barátjára mikor épp egy másk lánkával hancúrozik. Elég látványos összeomlás volt. Kapásból rágyújtottak egy cigire a barátosnőjével. Később jobban érezte már magát, az első nagyobb eresztésben volt, akik táncolni mentek. Éjfél és fél 1 között elkezdődött némi vándorlás-cserélődés. Figurák jöttek, mentek. Ami viszonylag kivehető, hogy általában 3-4 tagú (ritkább esetbe 2 tagú) fiúcsapatok érkeznek, bámészkodnak, majd eltűnnek hátul. A másik verzió általában 2 tagú lány társaság érkezik még le...többnyire kézenfogva. Ha esetleg a tánctérre perdülnek többnyire ott is egymással táncikálnak. Hajnali egy körül hagytuk el mi is az építményt, amikor már 10-12 lány táncolt a táncterületen, ha jól láttam akkor 2 fiú is bólogatott a környéken. Korosztályként talán (a szeptembriós miatt) 15-26 év lehett jelen. Nagyobb botrány nem volt, balhé sem. látványos alkeszos állapotú figurát sem láttam.
A Zipfer-t céloztuk meg második állomásnak, csak benézési célzattal. Ide a főútról egy kapualjban lehet bemenni - alul cipőbolt - a feljáró oldalt van, egy bérház-lépcsőházához hasonló képződményben lehet felmenni az emeltre ahol dübörög a zene, és szűkösen lehet elférni. A lépcsőház fordulójában 3-4 lány ücsörög a hátra néző ablaknál, a szinten másik 3 csajszerűsék ácsorog....pedig be lehet menni. Bent ezúttalis tömeg, bár az erős brazil-night feeling most nincs. A bejáratal szemben kis folyosó, a jobb oldalon félmagas fal....ilyen könyöklőnek. a túloldalán az egyik asztal, amit ez a fal csak két oldaláról vesz körbe (derékszögben) Itt egy lány van ráborulva az asztalra. Egy elég béna pofa hajlong hozzá a másik oldalról, később mellé megy. A bulesz valszleg kiüthette magát. Hajnali 1-re! Ügyesdolog, főleg egy nőtől! Megkérdem a srácot segítsek-e de nem kell. Az aztal minkét oldalánál be lehet menni. Egyiken ugye ez a félmagas fal is van onnan közvewtlen a tánctérre lehet keveredni. A szembe lenő hosszú fal mellett szintén vannak asztalok (boxok), ezzel párhuzamosan van a pult (a belárattól gyak. jobbra). A Zipfer tipikusan az a hely, amelyik többnyire dugig van, de ezt két iskolás osztály már simán túl tudja terhelni. Asztalnál helyet foglalni csak akkor van esély, ha valaki baromi korán megy fel. Itt már a tánctéren mindkét nem képviselői ugrándoztak. Többnyire vegyítve.
Körülnézésünk alig 5 percet vett igénybe. Nem láttuk értelmét maradni. Itt is inkább a 16-26 éves kategória van jelen. Kifele menet elkeseredett nyávogásban törtem ki. A lépcsőfordulóban még mindíg ugyanaz a 4 tagú társaság ácsorog....talán egyikük tűnt el. Asszem onnan érkezett egy "nőstény macska" vissza-nyávogása. Hazafelé menet nem volt érdekesség. Sem a padon nem ültek a szokásos jelenségek. (Smaci-párok, vagy rókára váró bóbitázó emberkék) A húsáruháznál ellenben friss rókanyomok, nem messze tőle az egyik bolt ablakában két pezsgősüveg figyelte a főutcai forgalmat.
Egyenlőre ez a két hely volt egy ilyen laza figyelgetés alatt. Ez még csak finom "körrajz" volt. Lehetőleg igyexem folytetni a sorozatot, feláldozom magam (hűűű), és néha lenézek ezekre a helyek csak azért, hogy bemutatssam itt Gyarmaton milyen az élet. Mit tapasztalhat valaki, aki végignézi mi folyik errefelé szórakozás címén.
Anyit megjegyzek, hogy a szórakozóhelyeknél sehol sem a hely minőségével, a kiszolgálással, vagy a zenei összeállítással (vagy a DJvel) van a gond. Az odajáró emberkék által okozott hangulat ami ront az itteni életen.
Hiába. Gyarmat kicsit átrendeződött. Mások az értékek, mint korábban.
Mivel az első …illetve 0-dik beíró úgyis azt írná be, hogy 0 az élet Balassagyarmaton, ezt most engedelmetekkel megtenném én magam, bár én nem vagyok ilyen tekintetben gyűjtő!
A város széli Balassagyarmat táblákat szerintem nem kellene a helyenként már látható új, piros szegélyes verzióval kitenni. Inkább fekete keret kellene. Kissé szégyen, hogy iskolavárosról beszélve hol tart az itteni élet. Mi lett errefelé a divat, és mik lettek az értékek.
Hamarosan jön az első teljes írott anyag, amit a Balassa Music Clubban firkantottam össze.
Elkezdtem egy sorozatot. Néha leugrom egyszer kétszer a város szórakozóhelyeire, és az ott tapasztaltakat szépen közkincsé teszem. Mivel a saját városomról és ezzel gyakorlatilag a saját életemről is van szó. Igyexem valamivel kevésbé derülátóan megírni a véleményem, hűen a más oldalakon már ….talán mondhatom; bevált stílusomhoz. Nem garantálom, hogy menni fog.
szintén megpróbálkozom néha a nappali élet bemutatásával is. Bár néha nem ártana az unott arcokat filmre is venni.
Tombstone, azaz egy lekileg, és értékrendileg teljesen halott város kis életkéjét fogom ide vakarni.
