a törökök testvérnépként gondolnak ránk, de amikor a gazdaság és a politika szóba kerül, akkor mi vagyunk az eggyik negatív példa a szemükben, ami miatt örülnek annak, hogy mégsem sikerült az eu-hoz való csatlakozásuk,
sajnos törökország számára nem jelentünk gazdasági előnyöket, így nem is igazán érdekli őket, hogy vízummentességet kapjunk
(a bolgárok csupán azért kaptak vízummentességet, mert jelentős török kisebbség lakik náluk még az ottomán birodalom idejéből)
pedig a rendszárváltás idején mi sokkal jobb gazdasági helyzetben voltunk, fejlettebb infrastruktúrával,
ma már sajnos vannak olyan vidéki területeink, mint a 20 évvel ezelőtti anatólia kis falvai,
csak míg náluk az elmaradott térségek száma csökkent, a szegények aránya is csökent, a középosztály aránya pedig növekedett, és hatalmas iparosítás törnt az országban,
addig nálunk nőtt az elmaradott térségek száma, nőtt a szegények aránya, csökkent a középosztály aránya, és az iparunk pedig leépült (a tönkrement/bezárt iparunkat nem tudta ellensúlyozni a betelepülő multik száma)
2012. máj. 25. A fiú Twitteren tette közzé, hogy felajánlja péniszét és heréit vacsorára. Mivel foglalkozása alapján szakács, meg is főzi a bizarr ínyencséget.
www.hirado.hu/.../Neten_vitatkozott_aztan_megolte_a_lanyt.aspx23 órával ezelőtt A fiatalkorúakra kiróható legsúlyosabb büntetést szabta ki hétfőn egy holland bíróság egy 15 éves fiúra, aki megölt egy fiatal lányt egy ...
Megölte nagyanyját egy encsi férfi. 2012-08-25 13:26:25. Hirdetés. Késsel ölte meg nagyanyját egy 20 éves encsi férfi pénteken, őrizetbe vették - tájékoztatta a ...
és a google segítségével hosszan lehetne találni a cikkek, de van valami értelme?
ha arra vagy kíváncsi, hogy törökországban mennyi gyilkosság történik, akkor arra ott vannak a statisztikai adatok.
Más topicokba már tettem be a bűnözéssel és közbiztonsággal kapcolatos adatokat, igaz nem Törökországra kihegyezve, de a te kedvedért elő tudom belőük a Törökországra vonatkozó adatokat és az ország rangsorát is keresni :)
de annyit azért nyugodtan leírhatok, hogy Törökországban nagyságrendekkel jobb a közbiztonság, és nagyságrendekkel kevesebb a bűnözés, lopás, gyilkosság mint a legtöbb nyugati országban :)
szomorú a cikk tartalma, amit betettél, de nem tudom mit akartál ezzel kifejezni?
neked Törökországról ez jut az eszedbe? semmi más nincs a neten az országgal kapcsolatban? szerinted Törökországot ez a cikk jellemzi a legjobban?
mert ha legalább valami kommentárt fűztél volna hozzá, akkor legalább a véleményedet is meg lehetne ismerni
nemrég kezdődött a ramadán, ezért most nem Törökország modern oldalának bemutatását folytatom, hanem az elmúlt évek ramadánjainak hangulatából teszek be képeket
Samsun Törökország legnagyobb fekete-tengeri városa, jelentős ülülőhely, kikötőváros és jelenleg pedig a könyűipara fejlődik rohamos sebességgel,
a félmilliós város az "anatóliai tigrisek" (Anatólia gazdaságilag leggyorsabban fejlődő városai) közé tartozik, a földből gomba mód nőnek ki az új lakónegyedek, városrészek;
orvosi műszereket, autóalkatrészeket, butórokat, dohányt, vegyipari termékeket egyaránt exportál a város,
a város modernkori történelmi jelentősége, hogy Kemal Atatürk itt alapította a felszabadítási mozgalmát 1919-ben
Ciprus EU tag részének a politikai előnye, hogy EU tag + ők is görögök mint egy másik EU tag + egy másik EU tagállam (Görögország) támogatja + egy NATO tagállam (Görögország) támogatja, így Ciprus az EU és a NATO védelmét élvezi,
ugyanakkor úgy néz ki, hosszútávon ugyanez a hátránya, mert Görögországról az EU állampolgároknak csak adópénzeiket elnyelő, és a játkszabályokat folyton megszegő ország jut el, amit az EU állampolgárai már nem akarnak tovább finanszírozni (a politikusok akarják, mert félnek, hogy Görögország EU-ból való kidobása az EU felbomlását kezdené meg);
namármost minden konfliktus pénzbe kerül, így a ciprusi is, és nem jó omen az, ha mostani gazdasági válságban egy országot a görögökkel és Görögországgal hoznak kapcsolatba
az USA viszont nagyot kaszállhat azon, hogy a Ciprus közeli tengeri gázmezőkre más országok is igényt tartanak, és ezek közül Izrael az USA legfőbb támogatottja, így a békéltetés jegyében az USA cégei termelnék ki a gázt, és a profitból Izraelnek és Ciprusnak is juttatnának valamennyit
egyébként a görög ciprusiak és Görögország politikája elvezethet oda (és ez a cikkben is benne van), hogy végül nekik lesz az köszönhető, hogy Észak-Ciprus Törökország részévé válik - hiszen valahova tartoznia kell, és ha sem magához Ciprushoz mint államhoz nem tartozhat, mert a görög ciprusiak és Görögország elutasítják az egyesítést, sem pedig önálló állam nem lehet, mert nem ismerik el (Törökország kivételével senki nem ismeri el), akkor kizárásos alapon a harmadik lehetőség, hogy török ciprus Törökország része lesz
(hiszen ha egy terület nem önálló állam, akkor valamelyiknek a része kell, hogy legyen)
Konya Törökország 7. legnagyobb városa 1,1 millió lakossal Közép-Anatóliában,
a város az "anatóliai tigrisek" (Anatólia gazdaságilag leggyorsabban fejlődő városai) közé tartozik, amelyek a nevüket az ázsiai kistigrisek után kapták;
Konya gazdasági erejét szimbolizálja, hogy itt van Közép-Anatólia legmagasabb felhőkarcolója (162m magas, és 42 emeletes), ezzel Isztambúl és Mersin után a 3. helyen áll a felhőkarcolókat építő török városok rangsorában;
az oktatás is igen jelentős, a városban található Szeldzsuk Egyetemre jár a legtöbb hallgató (76ezer diák a 2008/2009-es tanévben) Törökországban;
Persze Konya történelme is ugyanúgy az ókorba nyúlik vissza, mint sok más törökországi városé
nézd, sokan Törökországot ma is egy elmaradott fejletlen országnak tartják, ahol Isztambúl meg maximus még Ankara ami fejlett és civilizált, a többi része mind elmaradott és fejletlen falusi részek kecsekepásztorokkal,
illetve van még egy tengerparti riviéra, ami az idegenforgalma révén eltartja az országot, és ha az nem lenne, akkor Törökország még csóróbb lenne;
akkor most nézzük is meg ezt a tengerparti riviérát, hogyan is néz ki ma :)
habár tettem be több tengerparti török várost, de a török riviéra alatt itt Európában Antalyát szokták érteni, mert oda szervezik az európai utazási irodák a csoportos nyaralásokat;
mondjuk magát a várost már kevesebben ismerik a turisták közül, hiszen a mostani antalyiai szállodákban már minden van, és így kevésbé sétálnak/taxiznak be a városba a városközponttól távolabbi szállodákból az emberek (hiszen sok sok km-ra messze elnyúlnak a szállodasorok a városközponttól kifelé a tengerpat mentén elterülve);
a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organisation) statisztikája alapján 2011-ben a külföldiek által a világ 3. leglátogatottabb városa Antalya volt (megelőzte New Yorkot, Szingapúrt, Dubait, Hong Kongot is - és csak Páőrisz és London előzte meg);
az 1 millió lakosú Antalya gazdasága erősen az idegenforgalomra épült rá, és emellett a könnyűipar és a mezőgazdaság ami még jelentősnek mondtható,
de ez érthető is, hogy Antalya a tengerpartjaira, fesztiváljaira, történelmi nevezetességeire, kulturális programjaira, és idegenforgalmi szolgáltatásaira építi a gazdadágát manapság
panoráma:
bevásárlóközpontok:
lakórészek:
közlekedés:
szállodák, amelyek közül néhány világhírű épületeinek a mása:
Antalya egyéb érdekes látnivalói:
parkok:
Antalya esti kivilágításban:
ez Törökországnak az az arca, amit a legtöbb európai (tömeg)turista ismer az országból;
és sokan azt hiszik, hogy Antalyán és Isztambúlon kívül csupán elmaradottság és lepusztultság, fejletlenség van az országban,
pont ezeket a prekoncepciókat cáfolandó tettem be Törökország más nagyvárosainak modern oldaláról képeket néhány alap információ kíséretében :)
(persze Svájchoz, Japánhoz, Kanadához vagy Dubaihoz hasonlítva sokkal alacsonyabb Törökországban az életszínvonal)
persze, hogy nem a gyárakról teszek be képeket, mert az önmagában csak nagyon de nagyon kevés forumozót érdekel,
inkább arról teszek be képeket, hogy milyenek a török nagyvárosok (néhány fontos adattal kiegészítve a hozzászólásban), mert vízuálisan azt könnyebb összehasonlítani az európai városokkal :)
Görögország és Törökország között azért hatalmas a különbség: Görögország évtizedek óta hatalmas külföldi támogatásokat kap, és ennek ellenére mégis csődbe vitték az országukat
Törökország kevés külföldi támogatást kapott az elmúlt évtizedekben, és sokáig a gazdasága alacsonyan növekedett csak, viszont az ezredforduló után átlágosan 7%-kal nő a gazdasága
A Világgazdasági Fórum 2010/2011-es versenyképességi listáján a 61. hely (összehasonlításul: Portugália 43., Olaszország 49., Magyarország 62., Görögország 67. hely) http://www.weforum.org/documents/GCR0809/index.html
A Világgazdasági Fórum legfrisebb tanulmánya alapján Törökország globális szinten az oktatás területén a középmezőnybe tartozik, de a legújabb technológiák elérhetősége, az innovációs készség és a kreatív ipar export területén benne van a világ top 50 országában. (http://www3.weforum.org/docs/WEF_GITR_Report_2010.pdf)
A kreatív ipari termékek exportja a világ kreatív ipari exportjának részesedéséből: 31. hely A legújabb technológiák elérhetősége terén a világon: 47. hely Innovációs-készség: a világon a 46. hely Tudományos kutatóintézetek minősége: a világon a 71. hely Tudósok és mérnökök elérhetősége: a világon az 51. hely Vállalatok K+F kiadásai: a világon a 76. hely Az egyetemek és az ipar együttműködése a K+F terén: a világon a 67. hely
gazdasági szerkezet: ipar: 25,8% mezőgazdaság: 9,3% szolgáltatások: 64,9%
szántóföld: 23,8 millió hektár iparcikkek exportja az áru export %-ban: 81,5% gép- és járműgyártás a feldolgozóipar %-ban: 6,7% vegyipar hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban: 4,9% főbb export partnerek: Németország 9.58%, Franciaország 6.08%, Anglia 5.79%, Olaszország 5.77%, Irak 5.02% egyéb országok: 67,76%
a fentiekből kiderül, hogy ez a Törökország nem az a Törökország, mint ami 20-25 éve volt, amikor az embernek Törökországról még az isztambúli bőrpiac meg a hazánkon keresztül utazó török vendégmunkások jutottak az eszébe :)
Görögország szép ország, jó ország, a görögök kedvesek és barátságosak, de gazdaságilag teljesen más pályát jártak be;
a görög életszínvonal ugyan magasabb mint a török, de ez csak annak köszönhető, hogy Görögországot még most is hatalmas pénzekkel támogatjha az EU, nehogy bedőljön - Törökország ilyen mértékű segítséget soha senkitől nem kapott
(hamár valamelyik EU-s tagországgal párhuzamba akarod hozni, akkor Szlovéniát, Észtországot vagy Szlovákiát ajánlom, akik szintén saját erejük révén fejlődtek sokat és lettek éltanulók)
Törökország Európa legnagyobb TV gyártó cége a török Vestel Electronics, amelyik az európai TV gyártás 21%-át adja; Európa 7. legnagyobb autógyártója; motorkerékpár gyártásból európa 6. legnagyobbja, a világban pedig a 15.; a világ 4. legnagyobb hajógyártója, és a 4. legnagyobb mega yacht gyártója a világ 16. legnagyobb autógyártó országa (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2011-es statisztikája)
Ezzel sikerült újat mondanod :) Remélem hogy a gazdasági válság miatti keresletcsökkenés nem fogja taccsra tenni őket.
A politikai helyzet sem mondható túl demokratikusnak, a hadsereg megengedi a politikusoknak hogy kormányozzanak, kb mint Egyiptomban. (bocsi hogy ilyen negatív vagyok)
nem sok város maradt hátra, amit Törökországból be akarok mutatni, hogy milyen is a mai Törökország modern arca,
most az ország közepéről (szinte a mértani közepéről) mutatom be Törökország 11. legnagyobb városát (850ezer fő), és Central Anatolia-nak (Közép-Anatólia) legnagyobb iparvárosát: Kayseri;
a város gyorsan fejlődő ipara nem a nagy gyárakra és nagyvállalatokra épül, hanem a helyi kis és közepes vállalkozásokara (magyarul: a kkv szektor húzza a város gazdasági fejlődését),
de nemcsak a gazdaság, hanem a sport is fontos a város életében, itt található Törökország egyik legmodernebb stadionja is
már csak pár török nagyváros maradt hátra, amit be szeretnék mutatni, hogy az elmúlt időszakban milyen fejlődésen, változáson mentek keresztül, és milyen a modern oldala az EU-csatlakozásra váró Törökország nagyvárosainak :)
most Eskişehir-t mutatom be, ami a legrégibb török városok egyike (a történelme még Phrügiáig /más átiratban: Frígia, Frügia, Phrygia/), de ezen kívül az ország 12. legnagyobb városa 650ezer lakossal, az ország legiparosodottabb városainak egyike, itt jött létre Törökország első autógyára és repülőgépgyára is, de ma már van kamion és harci repülőgép gyára is, fejlett vegyipara,elektronikai ipara, háztartási eszközök gyártása és élelmiszer ipara is
az iparán kívül a város igazi jelentősége a vasúti csomopontjában rejlik (már az Ottomán Birodalom időszakában fontos volt, mert itt haladt keresztül a Berlin-Bagdad vasút - ma ennek bizonyos szakai külpolitikai okokból évtizedek óta nem üzemelnek, de más szakaszait viszont a mai napig használják): itt ágazik el az Isztambúl-Ankara és az Isztambúl-Antalya gyorsvasút (de a tervezett Isztambúl-Konya, Isztambúl-Mersin/Adana/Antap gyorsavasút is keresztül fog haladni a városon)
habár a város Törökország ázsiai részén fekszik, de a panoráma olyan mint valamelyik nyugat-vagy észak-európai közepes városé:
belvárosi részletek - nemcsak a város panorámája, hanem maga a város is európaias hangulatot áraszt:
közlekedés:
esti kivilágítás:
a város az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja, és itt ágazik el a török gyorsvasút Isztambúlból Ankara és Antalya felé:
"Megvették. Hitelből. Annyiban ügyesebbek hogy többet vettek a hitelkeretükből, és kevesebb folyt el privát bankszámlákra, öösszehasonlítva a magyar helyzettel."
szinte minden ország vesz fel hitelek (még Kína is, és az USA is), és Széchenyi István óta tudjuk, hogy a hitel nem magától az ördögtől való, hanem a fejlesztések finanszírozásához szükséges külső források bevonása :)
ráadásul önmagában a hitel és az adósság mértéke nem mond semmit, hiszen az a fontos, hogy ki tudja-e termelni az ország az adósságát vagy sem;
Törökország GDP arányos államadóssága (public debt) 39% volt 2011-ben az IMF számításai szerint, és 42% az Eurostat szerint;
a külső adóssága (external debt, vagyis a külföldi finanszírózok felé amivel tartozik az ország, nemcsak a kormányzat, hanem a lakossági és vállalati szektor is benne van ebben a számban) a GDP 36%-a
(Magyarország GDP arányos államadóssága: 80% az IMF és az Eurostat szerint is,
a külső adósság pedig a GDP 115%-a)
persze abban teljesen igazad van, hogy nem mindegy a hitelt mire költjük el, és mennyit veszünk fel belőle;
Törökország az elmúlt időszakban (különösen az Erdogan-kormányok alatt) nagyon erőteljesen iparosodott, ezzel szemben Magyarországon sajnos leépült az ipar, és teljes iparágak mentek tönkre, szüntek meg
Törökország Európa legnagyobb TV gyártó cége a török Vestel Electronics, amelyik az európai TV gyártás 21%-át adja; Európa 7. legnagyobb autógyártója; motorkerékpár gyártásból európa 6. legnagyobbja, a világban pedig a 15.; a világ 4. legnagyobb hajógyártója, és a 4. legnagyobb mega yacht gyártója a világ 16. legnagyobb autógyártó országa (OICA (Gépjárműgyártók Nemzetközi Szövetsége) 2011-es statisztikája)
Megvették. Hitelből. Annyiban ügyesebbek hogy többet vettek a hitelkeretükből, és kevesebb folyt el privát bankszámlákra, öösszehasonlítva a magyar helyzettel.
folytatva a sot a török nagyvárosok modern oldalának bemutatásával, most az 5. legnagyobb török város, a 1,6 milliós Adana következik;
Adana volt az egyik legelső iparosodott török város még a 19. században, ugyanakkor az 1990-es évek gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb vesztese,
mert számos cég az adanai központját áttette a gyorsan fejlődésnek induló Isztambúlba (valamint emellett a belpolitika közvetlenül is beavatkozott azzal, hogy Adanáról egy kicsit megfelettkezett a fejlesztésekkel kapcsolatban);
az elmúlt időszakban Adana a fentek miatti válságából úgy próbál kikerülni, hogy a teljes ipari arculatát átalakítja, és a turizmusra, szolgáltató szektorra és a nagy- és kiskereskedelmi szektorra teszi át a hangsúlyt gyáripar helyett (a sors iróniája, hogy míg Törökország egyik első nagyipari városa elveszti nagyipari szerepét, addig az ország más városai meg rohamosan iparosodnak),
persze Törökország 500 legnagyobb vállalata közül 11 még a mai napig Adanában található
a mezőgazdaság továbbrai is fontos szerepet tölt be, itt jelentősebb átalakulás az elmúlt 25 évben nem történt (az Adana régióban termelik törökország mogyorójának 34%-át, és a nrancsának 29%-át);
a város a nagy parkok, a bevásárlóközpontok, a kulturális fesztiválok és az éjszakai élet igazi mediterrán hangulatú idegenforgalmi hellyé teszik
panoráma:
modern városköpont toronyházakkal:
nagy parkok:
Adanában is ugyanúgy, mint más török nagyvárosokban, az elmúlt 1-2 évtizedben gomba mód nőttek ki a földből az új lakónegyedek:
"Törökország erős vallásossága mennyiben járul a sikerekhez?
Európa jelenlegi másik nagy motorjánál, a lengyeleknél pl. azt látom, hogy az erőteljes és általános katolicizmus bizonyos mértékben véd a nemzeti széthúzás ellen, ami jótékonyan hat a gazdaságra is."
nem annyira a vallásosság járul hozzá közvetlenül direkt módon - persze ennek is szerepe van, de indirekt módon;
inkább onnan közelíteném meg, hogy az atatürki szekularista rezsimek ultranacionalisták voltak és vallásellenesek: erőszakkal törökizálni próbálták a kisebbségeket, és elnyomták a vallást - ezzel rengeteg embert zártak el a kibontakozás előtt;
ezzel szemben az Erdogan-kormány megadta a kisebbségeknek a jogaikat és a vallásoknak szabad teret hagyott kibontakozni (a keresztényeknek és zsidóknak is, nemcsak a muszlimoknak);
így Törökországban hatalmas humán és szellemi kapacitás szabadulhatott fel - akik közül sokan a gazdaság terén valósították meg vagy bontakoztatták ki a képességeiket, amelyekre korábban az atatürki rezsimek alatt nem volt lehetőségük
a másik pedig az, hogy amikor Erdogán kormányra került, akkor a nyugat attól félt, hogy Törökország szélsőséges muszlim országá válik a szekulárisból - ezzel szemben Erdogán már az első ciklusában több gazdasági, és jogi reformot hajtott végre, és a az EU-s jogharmonizáió terén többet ért el, mint a szekuláris török kormányok évtizedeken keresztül
(a sors furcsa iróniája, hogy pont Erdogan-kormány tette EU kompatibilisabbát Törökországot, és nem pedig a szekuláris kormányok - pedig Erdogan megválasztásakor az európai politikusok attól féltek, hogy Törökország teljesen el fog távolodni Európától)
gazdasági téren nagyon vállalkozás és befektetőbarát politikát folytat a mostani török kormány, valamint a külpolitikát is a gazdaságpolitikai érdekekkel hangolja össze
persze a vallás megerősödése összetartást is jelent, és ahogyan írod "bizonyos mértékben véd a nemzeti széthúzás ellen, ami jótékonyan hat a gazdaságra is"
Egyrészt a török líra kamata nem annyira alacsony, másrészt - szerintem - nem lehet csak monetáris politikával magyarázni egy folyamatos gazdasági fejlődést.
Törökország erős vallásossága mennyiben járul a sikerekhez?
Európa jelenlegi másik nagy motorjánál, a lengyeleknél pl. azt látom, hogy az erőteljes és általános katolicizmus bizonyos mértékben véd a nemzeti széthúzás ellen, ami jótékonyan hat a gazdaságra is.
miután Törökország 3 legnagyobb városának modern oldalát bemutattam, most itt a 4. legnagyobb városuk, az 1,7 milliós Bursa;
Bursa az ország egyik legiparosodottabb városa, a török autógyártás központja, itt van a török villamosgyártó Durmazlar székhelye is, de a textil és az élelmiszeripar is fontos a városban,
és a város szélén helyezkedik el a kombinált ciklusú gázerőmű;
a város melletti hegyekben síközpont van, de a Márvány-tenger közelsége miatt pedig a tengerparti turizmus is jelentős;
a 14. században az Ottomán birodalomnak 40 évig volt a fővárosa, és Bursa történelmi városrésze a mai napig jelentős turistát fogad (de ahogy a többi városnál, itt sem teszek be ezekről képeket, mert azt mutatom be, hogy az elmúlt időszakban mennyit változot, fejlődött a város)
városképek:
modern toronyházak, irodák, hotelek és bevásorlóközpontok:
nem fizet érte senki, csak vannak országok, amelyek tetszenek és különösebben érdekelnek (más topicokban más országokat is bemutattam), viszont idehaza nagyon sok hamis és téves információ vagy sztereótípia kering róluk, és a prekoncepciókkal szemben a valóságot akarom bemutatni
(nyilván a teljes valóságot nem lehet, csak egy részét - kb úgy mutatom be ezeket az országokat, mint a saját hazámat magyarországot: az átlagemberek lakóhelyeit, városait mutatom be, ahogy Magyarországot is az átalagembereken keresztül mutatom be és nem a szilvásváraid roma gettón keresztül);
a mindennapi életben folyamatosan találkozom azzal a jelenséggel, hogy ha valakinek egy keleti vagy iszlám országról beszélek, akkor egyből valami nagyon elmaradott és fejletlen ország jut eszébe hatalmas szegénységgel (persze vannak ilyen keleti országok is, de nem mind ilyen)
a gazdasági siker titka az erdogán-kormány által meghozott gazdasági és társadalmi reformok, a jó külpolitika (sokan azzal vádolják az ellenzék közül a kormányt, hogy a külpolitikát gazdaságpolitikaként értelmezi), és a hazai ipar védelme és támogatása, valamint a vallálkozásokat és befektetőket támogató gazdaságpolitika
(az EU-s csatlakozási feltételek közül ez az egyik, amiben Törökország nem hajlandó kompromisszumra: a saját piacát Magyarországgal ellentétben nem engedi kiszolgáltatni a nyugat-európai multiknak)
az EU-hoz csatlakozni vágyó Törökország modern oldalának a bemutatását folytatom,
eddig a 2 kontinensen elfekvő legnagyobb városukat, a 13 milliós metropolisz Isztambúl modern oldalát, majd a főváros Ankarát, a szír határ közelében levő Gaziantepet és a tengerparti Mersint mutattam be, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változásokon, fejlődésen mentek keresztül
most Törökország 3. legnagyobb városát (a város a 2,7 milliós, a metropolisz övezettel együtt 3,3 milliós), Izmirt mutatom be,
Izmir törtnelme is az ókorba nyúlik vissza,
a 17. század közepe táján már 70ezres, a 19. században már 200ezres város (az Ottomán Birodalom felbomlása átmenetileg felére csökkenti a lakosságszámot), ma meg már 3,3 milliós metropolisszá vált
Izmir Tötökország egyik jelentős gazdasági és ipari központja, az adóbevételek kb 10%-át Izmir fizeti be a központi költségvetésbe,
nemcsak ipari, hanem jelentős kereskedelmi és kikötőváros is egyben, az ország exportjának 6%-a és importjának 4%-a Izmeren keresztül megy,
ezen kívül az ország legnépszerűbb idegenforgalmi városainak egyike, és számos fesztiválnak helyszíne
folytatva Törökország modern oldalának bemutatását, a 6. legnépesebb városa (metropolisz övezetének lakossága 850ezer fő), és legnagyobb tengeri kikötője, a 2013-as Mediterrán Játékok házigazdáját, Mersint mutatom be;
de nemcsak a kikötője és az ipara miatt fontos (1986-ban itt jött létre az első törökországi szabad ipari zóna: Mersin Free Zone), hanem nagy egyetemi város is 22ezer egyetmistával és több mint 2100 akadémikussal;
Isztambúl, Izmir és Ankara után itt nyílt meg a 4 állami opera és balett; és saját nemzetközi zenei fesztáválja is van 2001 óta;
Törökország legmagasabb felhőkarcolója 1987-2000 között Mersimben volt: az 52 emeletes és 177m magas Mertim torony, ami a 90-es évek elején Frankfurt és Szingapúr közötti terület legagasabbja volt (az ezredforduló után sorra épültek magasabbak, nemcsak Dubai-ra kell gondolni, hanem Isztambúlra is)
habár Mersin történelme is az ókorig nyúlik vissza (Mersin tartományban született Pál apostol), de a modern kori Török köztársaság alapítója, Atatürk 10x is járt a városban, ebből 5x hosszabb időre is itt maradt; Atatürk háza ma múzeum
néhány kép a városról:
Mersin panorámája:
felhőkarcolók:
mint Törökország sok nagyvárosában, itt is gyorsan nőnek ki a földből az új lakónegyedek:
habár a város nem az éjszakai életéről híres, de a számos zöld parkja kellemessé teszi a város hangulatát:
Isztambúl és Gaziantep után Törökország fővárosáról, Ankaráról teszek be képeket;
Ankara nem egy szép város abban az értelemben, hogy nem hemzseg műemléki látnivalóktól, és nincsen igazi látványos óvárosa, ami a turistákat csalogatná;
habár a történelme az ókorba nyúlik vissza, de valójában Ankara egy igazi modern város, amely 1927-ben 75ezres lakosságú volt, ma meg egy 4,5 milliós metropolisz;
A város jelentősége nem is annyira a gazdasága (bár számos nagy gyár van Ankarában), hanem az, hogy ez a Török Köztársaság fővárosa (az Ottomán Birodalomban Isztambúl volt a főváros), itt van a kormány és a korányhivatalok, meg számos állami intézmény központja;
a leglátogatottabb turistavonzereje a modern Török Köztársaság alapítójának, Kemal Atatürknek a mauzóleuma;
habár Ankara is teli van felhőkarcolókkal, de egyik sem olyan magas mint az isztambúli felhőkarcolók
Ankara panorámája:
felhőkarcolók:
Atatürk mauzóleuma:
Ankara teli van nagy parkokkal, ami ellensúlyozza azt, hogy építészetileg sajnos nincsen sok látványos vonzereje:
városkép bent a belvárosból:
Ankara éjszakai kivilágításban:
jelenleg így néz a 70 milliós Törökország 4,5 milliós fővárosa: Ankara,
egy dinamikusan növekvő modern metropolisz, amelynek fővárosi rangja ellenére Isztambúl árnyékában kell élnie, de ennek ellenére folyamatosan próbálja megíújítani magát, és felhívni magára figyelmet: "hé, én több vagyok mint örök második", "hé, én ki akarok lépni az óriás (=Isztambúl) árnyékából"
