megint jön a szokásos novemberi szmog, Budapesten ilyenkor nem szivesen ülök bringára, bár ha mindenki bringára ülne, akkor nem lenne olyan szmog... jó kis csapda, de azt hiszem marad a busz-metro a héten.
Szerencsére nem jön be az oldal (ma jöttem haza a Tiszáról négy keréken, ami nem két biciklit jelent:-)). Azért el tudom képzelni, hogy nem a legvízszintesebb túra volt a linken hivatkozott...
Még kell egy-két nap, hogy rendesen tudjak levegőt venni, pedig csak halat ettem (nem velencei hekket:-)) és az Matula bácsi szerint sem ártott még meg soha, senkinek. Igaz, tiszteletben tartottam a mondást, miszerint átkozott a hal a harmadik vizében.
Szóval vissza kell térnem az itthoni kerékvágásba. A héten szabadságon leszek, talán adódik alkalom némi edződésre.
Az a CR1 (és a tulajdonosa) Pomázon lakik, és naponta min. egyszer felmegy Dbgkőre, de sokszor 2x. Olyan gyakran találkoztam vele, hogy már barátok lettünk (sajnos a tempóját nem tudom követni: Csob. elág-fenti csap 36:44)
Gyönyörű az a váz, és az egész kerékpár. (Campa Record szett van rajta) (a kistányér még makulátlan, sosem használták:))
Másban gondolkodtam, de amikor megláttam, egyből megtetszett. Már nem mai darab (2006v2007?), de a váz nagyon egyben van. A Dolomitok maratonon nagyon sok hasonló volt, mondjuk nem annyi mint Dogma... ill. 1x láttam egy ujabb hasonló példányt Dobogókőn, de annak már vékonyabb villája volt.
Én is majdnem elfeledkeztem a sorsolásra jelentkezésről, utolsó este sikerült, másnapig izgultam, hogy ne legyen valami gikszer a kártya körül.
Jelen állás szerint mi akkor is kimegyünk családdal, ha nem sorsolnak ki. Én már megvagyok a verseny nélkül: korán kelés, hideg, tömeg az első 55 km-n, para a lejtőkön :). De ha sose vettem volna részt, akkor nagyon fájna a szívem, hogy csak az út széléről nézem...
Én komolyan kedvelem a munkám, szeretem, amit nap, mint nap csinálok, de hogy ma reggel, ebben a gyönyörű napsütésben, buszra kellett szállnom bringa helyett és egész nap a labor falai között leszek a budai hegyek helyett, na ezt ma kicsit nehéz feldolgoznom, de egy napsütéses szombat reggel még jóvátehet mindent. :)
Lassan osszeall a kep. Fekete-feher es kabron. Gyanitom hogy egy Cipollini vagy egy Cyfac.
El kellene mennem veletek egy bugyikorre es akkor lehullana a lepel. Hacsaknem bugyolalnad be a bringadat alufoliaba meg habszivacsba mint a prototipus autokat a kozuti forgalomban.
