Szerintem hazánkban nincs igazi demokrácia, hanem kizárólag a pénz körül mozog minden.
Nézzünk konkrétumokat.
Dolgozó vagy, megkapod a többszörösen leadózott béredet, amiből még plusz levonnak lépten nyomon, ha perre mész évekig elhúzódik, cég megszűnik, pénzed , végkielégítésed oda.
Vállalkozó vagy, elvállalsz egy munkát, a munka elkészül, de addigra a cég akinek csináltad tönkremegy, tulaj lelép a pénzzel, soha napján fizet, semmi retorzió nem éri, röhög a markába.
Családfentartó vagy, aki lakást szeretne, ezért megtakarított pénzeddel befizetsz egy lakóparkba.
Lakópark csődbe megy, pénzed és lakásod ugrott, csalók a jogi kiskapuk között lelépnek a pénzeddel.
Kisnyugdíjas vagy, megtakarított pénzedet papírokba fekteted, a cég tönkremegy, a cégvezető nevén jogilag kifogástalanul 90 ingatlan marad, a te pénzed úszott.
Az egész ország egy nagy maffiaközpont, a jog kizárólag a pénz mellett van, a kisembernek, meg a kisemmizetteknek meg van kötve a kezük.
Szerintem nem igazi demokrácia az, ahol a munkást és a hitelező kisembert lépten nyomon át lehet baszni, legyen az baumagos kisnyugdíjas, vagy ki nem fizetett vállalkozó.
Sürgősen törvények kellenének akik megvédik a hitelezőket vagy az kishitelezőket a kisemmizéstől.
Mert manapság csalók paradicsoma vagyunk és a hatályos jog a töketlenségével ehez csak segítséget nyújt. Csalók grasszálnak a joghézagok között.
Törvényeket a kisemberek védelmében!
Szerintem kéne csinálni egy feketelista katalógust és nyomon követni a cégek tartozásait.
Az olyan cégeket akik fűnek-fának tartoznak, ki kéne szűrni a gazaságból, hiszen kártékonyak, tönkreteszik az egyébként működő cégeket is akik kapcsolatba kerülnek velük, beszállítanak, stb.
Tökéletesen egyetértek veled. Néhány évvel ezelőtt egy régi ismerősöm (azóta természetesen nem tartom vele a kapcsolatot) addig-addig magyarázott és ködösített, amíg elráncigált az akkori barátnőmet és engem egy cégismertetőre, amiről persze már az első 10 percben kiderült, hogy ilyen MLM-es piramisjáték jellegű történet. Mérgesek voltunk de végigültük hamár ott voltunk és addig addig kérdezgettem az egyik előadót, hogy milyen cég ez meg egyáltalán, hogy a végén a kezembe nyomott egy papírt amin a Strasser ügyvédi iroda bizonyítja a cég hitelességét. A vicc az, hogy jó fél évvel rá lebukott az egész banda, a TV-ben volt egy jó kis rejtett kamerás riport az egész hülyeségről, egy-két kisfőnököt le is ültettek a nagyok (nem magyarok voltak) meg leléptek valahova, de érdekes módon Strasser urat mind a mai napig látom a TV-ben és valószínűleg semmiféle kellemetlensége nem lett az egészből.
Jó de a sok kis cégen alapuló módszer eléggé megdrágulna.....
Ma ha akarsz csinálni 10 Bt-t,akkor elég hozzá egy milla, ha keller mondjuk 10, akkor már nem lenne ugyanaz....
Vannak még ötleteim az ÁFA befizetést és visszaigénylést kellene on line elektronikus rendszerbe kapcsolni valahogyan - lenne egy megabrutális PC, minden ÁFA-s szla azonnal becsúszna, ÁFA visszaigényléskor meg kellene adni a számlaszámokat, a rendszer összepontozná, és ha nem látna befizetést, akkor további vizsgálatig parkolópályára tenné....
Ez megnövelné a megbízható cégek értékét, és kinyírná a bizonytalanokat, hiszen senki nem merne vásárolni nem ismert helyről.
Persze a becsületes pályakezdő cégek dolga is sokkal nehezebb lenne....
Nem jelent megoldást, ugyanis azok a cégek amelyek a járulékok adók nemfizetéséből jelentős vagyonra tettek szert, minden továbi élkül kipengetik a nagyobb alaptőkét is.
Akár 5-10 millát is ha mellé lenyúlnak 100 millát simán megéri nekik.
MEg kellene emelni a minimum alaptőke szinteket első lépésben, és meg kellene oldani hogy alaptőke az APEH-nél legyen letétben.....
MEg a cégbíróságoknak át kellene venni a bankok gyakorlatát a személyazonosság vizsgálatánál, azaz papírok melé még két-három közüzem i szlát is kérni....
2004. december 13., hétfő 8:07Hajléktalanok igazolványait és adatait felhasználva tömegével alapít cégeket egy bűnözői kör. Budapesten van olyan hajléktalanszálló, ahová 72 cég van bejegyezve.Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének! Nyomtatható változat hirdetésbanner( 7006, 155, 330, 247, 0, 0 )Százmilliárdos nagyságrendben esik el bevételektől az állami költségvetés, mivel egy jól körülhatárolható bűnözői kör hajléktalanok igazolványait és adatait felhasználva cégeket alapít, és csalásokat követ el - nyilatkozta a Világgazdaságnak Vankó László, az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzeti Nyomozó Irodája (ORFK NNI) pénzügyi nyomozó főosztályának helyettes vezetője. Budapesten van olyan hajléktalanszálló, ahová 72 cég van bejegyezve. Míg az 1990-es években többnyire az volt jellemző, hogy a cégek egymásnak tartoztak, mostanra inkább az a helyzet, hogy a csődbe juttatott és eltüntetett vállalkozások után állami hitelezők maradnak - állítja Vankó László. A büntetőeljárások során a leggyakrabban az APEH, a vámhatóság és az önkormányzatok lépnek fel hitelezőként. A meg nem fizetett, esetenként akár százmilliós nagyságrendű tartozások - közvetlenül vagy közvetve - az állami költségvetést rövidítik meg. A legszerényebb becslés szerint is százmilliárdos nagyságrendű az az összeg, amitől így - a csalások, valamint a meg nem fizetett adó és járulékterhek révén - elesik az állami költségvetés. Az sem lehetetlen - feltételezi Vankó -, hogy a hiányzó áfabevételek nem elhanyagolható részét is itt kellene keresni. Ezzel pedig az Európai Unió felé is el kell számolnunk. A bűnözői csoportok szervezettsége megnehezíti a bűncselekmények felderítését, ezért a pénzügyi nyomozó főosztály helyettes vezetője úgy véli: úgy lehetne elejét venni a módszer további terjedésének, ha az "első szűrőt" a cégbíróságokon alakítanák ki. Vagyis, ha érdemi és tartalmi ellenőrzési jogosítványokkal látnák el a cégbíróságokat, s az állam megteremtené ehhez a szükséges anyagi és számítástechnikai feltételeket. Mindezeken túl szükség volna arra, hogy a szükséges törvényi és ésszerű adatvédelmi garanciák mellett összekapcsolnák az érintett hatóságok adatbázisait, hogy már a cégbejegyzési eljárások során fény derülhessen a cégek közötti személyi átfedésekre. A szervezett bűnözői csoportok olyan személyeket keresnek meg, akik maguk is közel állnak a hajléktalanok világához, széles az ismeretségi körük közöttük - fejtette ki lapunknak Vankó László. A felhajtónak nevezett közreműködők 5-10 ezer forintot fizetnek a hajléktalanoknak, felhasználják vagy akár meg is hamisítják személyi igazolványaikat. Előfordul - magyarázta a főosztályvezető-helyettes -, hogy maguk a hajléktalanok járnak el, ők intézik a cégalapításokkal, átruházásokkal, illetve határidős vásárlásokkal kapcsolatos tennivalókat. Fiktív cégek, fiktív számlák Vankó László szerint a cél minden esetben azonos: a bűnözők olyan hálózatot hoznak létre, ahol a tényleges végrehajtók, a külső üzleti partnerekkel kapcsolatba kerülő személyek nem ismerik a folyamatok irányítóit, így utóbb, a csalások napvilágra kerülése és a nyomozások megindulása után a hatóságok csak hosszas munka árán képesek felderíteni a bűnszervezetek irányítóinak kilétét. A technikát többnyire olyan cégek eltüntetéséhez használják föl, amelyekkel csalásokat követtek el. Így hajléktalanok adatait felhasználva vonnak ki cégeket a csődeljárásból. Hajléktalanok cégeinek adják el a szándékosan csődbe juttatott, tetemes adó- és egyéb köztartozásokat felhalmozott vállalkozást. Az adásvételi szerződésben felsorolják azokat a többnyire már nem létező - tárgyi eszközöket, árukészletet, alapanyagokat, valamint készpénzt, ami csődeljárás során fedezetül szolgálhatna az adott cég hitelezőinek kielégítésére. Névlegesen "kiürítik" a vállalkozást, s a hajléktalanon keresztül már csak a nyomozás során lehet visszajutni az eredeti tulajdonosokig. Rendkívül gyakran fordul elő az is, hogy kizárólag fiktív számlázással foglalkozó cégeket hoznak létre. Volt olyan eset, hogy egyetlen személy - hajléktalanok adatait felhasználva - 114 céget hozott létre, amelyektől több mint ezer másik vállakozás fogadott be fiktív számlákat. Csak ez a bűnözői csoport 1998 és 2001 között több mint 2 milliárd forint adóbevételtől fosztotta meg az államot. Ebben ez esetben az elkövetők létrehoztak egy legális, hajléktalanokat segítő, támogató alapítványt, majd az aluljárókban eseti, 5-10 ezer forintos "segély" ellenében átvételi elismervényeket írattak alá a hajléktalanokkal, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy az általuk aláírt dokumentumok cégalapítási okiratok voltak."
Tehát a 90-es években még jórészt cégek tartoztak egymásnak, azzal meg ugye nem foglalkozunk államilag, hogy azok a cégek akik ellehetetlenültek a kintlévőségeik miatt miből fizettek adót illetve milyen munkanélküliséget generáltak, azzal nem foglalkoztak.
Mostanában kezdenek ébredezni amikor az állami bevételeket egyenesben terhelik a csaló cégek.
2004. november 30., kedd 18:02A Kalocsán készülő Lidl építői blokáddal szeretnék elérni, hogy kifizessék elmaradt bérüket. Követelésük meghaladja a százmillió forintot. Kedden tíz-tizenöt munkás, alvállalkozó vonult ki gépeivel a majdnem kész üzlet elé, és azzal fenyegetőztek: ha nem kapják meg pénzüket, lebontják az üzletet.Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének! Nyomtatható változat hirdetésbanner( 7006, 155, 330, 247, 0, 0 )Elsőre sokaknak talán fel sem tűnik a demonstráció. Ahogy az 51-es úton Budapest felől beérünk Kalocsára, majdnem elhajtunk a tiltakozás mellett, csak a biztonságiak meg a rendőrök jelenléte mutatja: megérkeztünk. Kiszállunk az autóból, a felületes szemlélő talán még most sem venné észre, hogy nem a szokásos munkamenet folyik: öt-hat munkagép áll az út mentén, a háttérben néhányan dolgoznak a Lidl kalocsai üzletén, az előtérben meg tíz-tizenöt munkás beszélget. Mint akármelyik hazai építkezésen. Kirúgták őket Ahogy aztán jobban körülnézünk, látjuk, hogy a munkagépek lapátjaival nem földet mernek, hanem transzparenseket tartatnak, az előtérben ácsorgó alvállalkozók és a háttérben pillanatnyilag csak dekorációs elemként közreműködő munkások között pedig nem az együtt töltött évek boldog nosztalgiája, hanem zavarodott értetlenség feszül. Odasétálunk az út mellett ácsorgó tüntetőkhöz és megkérdezzük, miért dolgoznak, ha egyszer demonstrálnak. Megtudjuk, nem az ő embereik munkálkodnak. Elmondják, hogy október huszonötödikén megjelent egy Lidl-közeli biztonsági ember, és felszólította a munkásokat, hogy hagyják el a helyszínt, az magánterület. Ezt felettébb furcsállották, hiszen már hónapok óta ott dolgoztak, a bolt majdnem elkészült, állításuk szerint az ő százötven-kétszázmilliójukból. Mert amikor a fővállalkozónak fizetnie kellett volna, nem jött a pénz. Inkább kirúgták őket. Körülnézünk, három biztonsági ember ácsorog a sártenger közepén, egy már megépült, az 51-est a bolttal összekötő kőutacskán. Fenyegetően közelítünk feléjük, de meg se rezzennek, ugyanakkor szóba se állnak velünk. Nem nyilatkoznak. Azt azért sikerül kiderítenünk, hogy a terület őrzését kapták feladatul. Kitől? Nem nyilatkozunk! Mi bemehetnénk? Nem, senki! Lebontják
Visszatérünk a demonstrálók közé, ők beszédesebbek. Gózon János szerint például le kellene bontani az egészet, akkor talán megnyílnának a Lidl képviselői. A földmunkákért felelős alvállalkozó elmondja, első körben két hét demonstrációra gondoltak, de ha nem javul a helyzet, akármeddig kitartanak. "Kitörjük az ablakokat, felszedjük a köveket, akkor legyen olcsó a Lidl! Mert nekünk nagyon drága! Nyitásig várunk, ha nem rendeződik a helyzet, bemegyek homokrakodóval vásárolni!". Közben egy éthordóból forró teát mernek. A rendőrség is a helyszínen van, egy Lada Nivában ücsörög két közeg. Megkérdezzük őket, miért kellett kijönniük, mitől tartanak, de ők sem nyilatkoznak. Az út túloldalán demonstrálnak a munkások. Az elhaladó autók utasait figyeljük. Kissé lassítanak, amikor meglátják a munkagépeket, meg a táblákat, de oda se figyelnek. Nem látják, hogy demonstrálnak."
Milyen demokrácia az ilyen, ahol ezt így következmények nélkül meg lehet tenni?
Ál demokrácia.
Azért lehet megtenni, mert a vezetőink is ugyanezt teszik az országgal nagyban.
Mindössze minden ezredik forint kerül vissza a hitelezőkhöz a jogerősen befejezett felszámolási eljárásokban. A leendő törvény sok jogosultságot adna a hitelezőknek, ők döntenének a cég sorsáról, megválaszthatják a felszámolót, így ellenőrizhetik az eljárás költségeit.
Az elmúlt három évben jogerősen befejezett 130 felszámolási eljárásban a bejelentett négymilliárd forintot meghaladó hitelezői igény mindössze 0,08 százalékát fizették ki az adósok. Ez Csőke Andreának, a Fővárosi Bíróság bírájának - úgymond - magánstatisztikája az általa vitt ügyekről.
Jogosultság
Ha hozzátesszük, hogy csak a fővárosi igazságszolgáltató fórum mintegy húsz felszámolási bírájának hasonló számú eljárásaiban sem jobb a hitelezők kielégítésének aránya, úgy elképesztő vagyoneltűnést és a felszámolások feleslegességét is konstatálhatjuk. Nem véletlen tehát, hogy az új fizetésképtelenségi törvény előkészítésében közreműködő bírónő különösen szorgalmazza a hitelezővédelmet elősegítő szabályozást.
A leendő törvény kétségkívül sok jogosultságot adna a hitelezőknek, ők döntenének a cég sorsáról. Nemcsak a megegyezés múlik rajtuk, hanem a reorganizáció és a felszámolás is. Megválaszthatják a felszámolót, így ellenőrizhetik az eljárás költségeit.
Különös jelentősége lesz tehát a hitelezői gyűlésnek, illetve szavazásnak, tekintettel arra is, hogy érdekeik korántsem egységesek. A nagyhitelezők, köztük elsősorban a zálogjogosult bankok, nem feltétlenül akarnak egyforma megoldást például a néhány százezer forintos követelésű beszállítókkal - fejtette ki Csőke Andrea.
Nincs reorganizáció
A jelenleg hatályos csődtörvény szerint, ha valakinek a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően egy évvel már élt a zálogjoga, a felszámolás során az eladási árbevétel - költségekkel csökkentett - ötven százalékát mindenképpen megkapja. Félő, hogy e szabály fenntartása esetén a nagy zálogjogosultak nemigen voksolnak majd a reorganizációra, jóllehet az lenne a törvény egyik célja.
Ugyan miért is kockáztatnának, amikor a felszámolásban a zálogtárgy révén ők biztosan hozzájutnak követelésükhöz, vagy annak meghatározott részéhez. Velük szemben a kishitelezők érdeke lehet a cég újraműködtetése, ami a csődbe jutott munkahely dolgozóinak reménye is. Az államnak szintén érdekében állhat a vállalkozás működésének helyreállítása, gazdaságossá tétele, hiszen a sikeres reorganizációval nem kell fizetnie a munkanélküli segélyt, és megmarad a cég adófizetőként is.
Folyik a vita, hogy miképpen alakítható ki a hitelezői érdekek megfelelő egyensúlya. Olyan megoldást kell találni, hogy a zálogjogosultnak ne vegyük el jogait, de ne is adjunk számára túlsúlyt a döntésben - mondta a bírónő. Példaként említette a tíz évig készült német csődtörvényt, ami olyan nagy jogokat adott a zálogjogosultaknak, hogy néhány év után meg kellett változtatni a szabályokat.
Ragaszkodnak
Nálunk egyfajta megoldás lenne, ha a zálogjogosultaknak biztosan kifizetendő ötven százalék nem kerülne be az új törvénybe, hiszen ezt a "veszteségüket" a tervezet egyéb részeiben megjelenő új ellenőrzési és döntési jogaik kiegyenlítenék. Mások, köztük a bankok képviselői - érthetően, hiszen érdekük - ragaszkodnának a mostani szabály továbbviteléhez.
Teljes az egyetértés viszont abban, hogy egyszerűsíteni kell a hitelezők kielégítési sorrendjét. Ez ugyanis a sok módosítás miatt szinte kiismerhetetlenné vált mára. A tervek szerint az első helyen változatlanul az eljárás költségei állnak, azt követik a biztosított, aztán a nem biztosított követelések, végül pedig a késedelmi kamatok. A Ptk. megújítására is figyelemmel, még kérdéses, hogy - a zálogjog mellett - mi tekinthető majd biztosítéknak.
Olyan új, Európában már bevált intézmények is bekerülhetnek, mint például a biztosítéki engedményezés. A szakemberek úgy vélik: a nem biztosítottak körében nem szabad senkinek sem előnyt adni, mert akkor mindenki kedvezőbb pozícióra törekedne a sorban. A törvény koncepciója az ősszel kerül a kormány elé. "
Nem hinnem, hogy baszogatni akar valakit is, csak frusztralt. Ami azt illeti, meg tudom erteni, de ez a kerdes sokkal bonyolultabb. Mondjuk attol meg lehet beszelgetni rola, miert, szerinted mit csinalnak a tobbi topikban, tortenelmet? Egy fraszt!