Horgászverseny Szabályzat! (2016-os évad) (Tervezet)
1. Hal élőhelyének védelme:
A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.
2. Halak és a halállomány védelme:
12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tilos.
17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.
3. Halfogásra jogosító okmányok:
37. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység
a) kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel,
b) rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy
c) horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel,
e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.
(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.
38. § (1) A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.
(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.
(3) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által
a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,
b) alkalmazható halászeszközökről, azok
ba) darabszámáról,
bb) szembőségéről, és
bc) egyedi jelöléséről, valamint
c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.
(4) A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.
(5) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.
(6) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.
(7) Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel végezhető.
39. § (1) Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít.
(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.
(3) A rekreációs célú halászat országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
40. § (1)< Állami horgászjegyet és fogási naplót a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(2) Állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.
(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4) Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.
(6) Az (1) bekezdés szerinti feljogosított szervezet az állami horgászjegy díjából 10% mértékű részesedésre jogosult forgalmazási és adatbeviteli költségeinek fedezésére.
41. § (1) Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható.
(2) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól
a) a 70. életévét betöltött,
b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott,
c) a 40. § (5) bekezdésében meghatározott, és
d) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos,
e) a vak vagy gyengén látó
személy.
(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.
42. § (1) A halgazdálkodási hatóság a kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről - a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége céljából - nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személy
aa) családi és utónevét;
ab) anyja leánykori családi és utónevét;
ac) születési helyét, idejét;
ad) állandó lakcímét;
b) a jogosult jogi személy
ba) cégnevét;
bb) székhelyét;
c) az állami horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;
d) az állami halászvizsga-bizonyítvány számát;
e) állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;
f) a fogási napló leadásának időpontját;
g) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;
h) az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából - összesíti.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.
(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben
igényelhetnek adatot.
(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyet forgalmazók a forgalmazott jegyek adatairól, továbbá a fogási napló leadásáról közvetlen informatikai kapcsolat útján adatot szolgáltatnak a halgazdálkodási hatóságnak.
43. § (1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek - a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra - akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.
(2) A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől
a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,
c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,
d) aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
(3) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy kiadása megtagadásának az (1) bekezdés szerinti időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.
(4) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság - a jogosult kérelmére, díj ellenében - intézkedik az okmányok pótlásáról.
4. Területi jegy:
44. § (1) A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.
(2) Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.
(3) A területi jegy csak
a) állami halászjeggyel és fogási naplóval,
b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy
c) turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.
(4) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.
(5) A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.
(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles a nyilvántartásba a halgazdálkodási hatóság számára betekintést nyújtani, a halgazdálkodási hatóság kérésére adatot szolgáltatni.
(7) A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásának ellenőrzése céljából, az ellenőrzéstől vagy adatszolgáltatástól számított öt évig kezelheti.
5. Horgászat és a halászat rendje:
45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott
aa) kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív célú halászat esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,
ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,
ac) horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót;
b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és a fogási naplót,
- a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.
(2) A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.
(3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.
(4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül.
(5) A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani
a) a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan;
b) az őshonos halfajokra vonatkozóan
ba) az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),
bb) a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),
bc) a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás)
e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.
(6) A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.
46. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.
(2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.
(3) Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.
(4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül
a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,
b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,
c) robbanóanyag alkalmazása,
d) szúrószerszám alkalmazása,
e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,
f) gereblyézés alkalmazása,
g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása,
h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,
i) a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint
j) az a)-h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.
(4) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak - az a) és h)-j) pontok kivételével - a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.
(5) Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.
(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel, valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló rendelet szerinti gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező személynek adható meg.
(7) Az (5)-(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartott, minősítési üzembe helyezési vizsgával rendelkező és kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.
(8) A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.
47. § (1) A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés szerinti célokat szolgáló intézkedések, vagy tudományos kutatás megvalósításához, vagy a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból adható meg:
a) kutatási vagy oktatási célból,
b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,
c) ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,
d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,
e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy
f) természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége,
g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából.
(3) A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése céljából alkalmazzák.
