http://hvg.hu/hvg_friss_cikk.asp?oID=6def2804-4557-46e4-839b-a3b3a9df634b
TERJESZKEDIK A VEGYÉPSZER-CSOPORT
Balra tarts?
Mudura Sándor erdélyi nagyvállalkozótól vett cég segítségével kíván beszállni a romániai sztrádaépítésbe a Vegyépszer Rt., amely a környező országokban igyekszik terjeszkedni. Itthon a cégcsoporthoz köthető vállalkozások elsősorban az ingatlanpiacon aktívak, de nem szorultak ki az útépítésből sem, s akad, amelyik a média felé fordult.
A romániai Bihar megye önkormányzata a napokban írja ki a helyi útépítő vállalat, a Drumuri Bihor SA (DB) privatizációs pályázatát. A cég csaknem 90 százaléka kerül kalapács alá: közel 10 százalékos pakett már magánkézben, a nagyváradi Evro Impex Srl (EI) tulajdonában van. Az EI, amely tavaly óta az Orbán-kormány idején autópálya-építő fővállalkozóként a címoldalakra került Vegyépszer Rt.-é, azelőtt pedig Mudura Sándor nagyváradi vállalkozó érdekeltsége volt (lásd A sörtől a sztrádáig című írásunkat), a Romániában induló sztrádaberuházásban (HVG, 2004. július 24.) való részvételre kacsingat. Emellett kivitelezőként dolgozik majd az EU által támogatott nagyváradi csatornaberuházáson, amelyet - a debreceni Keviép Kft.-vel közösen - a Vegyépszer nyert el.
Bár logikusnak tűnhetne, hogy az EI megvételének ötlete a Vegyépszer-csoport közvetett tulajdonosának, az erdélyi származású Nagy Eleknek Mudurával való esetleges kapcsolatából származik, az érintettek környezetében másképp vázolták a vásárlás előzményeit. Tímár Gyula, a Vegyépszer vezérigazgatója a HVG-nek elmondta: több mint egy évvel ezelőtt dolgozóiknak továbbképzést szerveztek az EU-csatlakozással kapcsolatos kihívásokról, amelyen mások mellett előadtak a TGG & Partners Kft. (HVG, 2004. május 29.) vezetői, a Mudurával egyébként közismerten baráti viszonyt ápoló Medgyessy Péter miniszterelnök fia, Medgyessy Gergely és Baráth Etele politikai államtitkár gyermeke, Baráth Gergely. Üzenetük lényege az volt: a magyar vállalatoknak a környező országokban kell terjeszkedniük, máskülönben a multik ledarálják őket. E gondolat annyira megragadta a hallgatóságot, fejtegette Tímár, hogy - két másik építőipari vállalattal közösen - a Vegyépszer tanácsadónak fogadta fel a TGG-t. „A magyar piacon szokásos árat fizettünk, illetve fizetünk most is, ezúttal rendelkezésre állásért" - mondta szerződésükről a vezérigazgató.
Talán az új terjeszkedési irányok megtalálásának is része van abban, hogy Tímár szerint a cégnek nem okozott nehézséget a kormányváltás. Az Orbán-kabinet kegyeltjeként számon tartott Vegyépszer-csoport azóta ugyan csak egy sztrádaépítési megrendelést kapott - 2003-ban ők nyerték el az M7-es Ordacsehi-Balatonkeresztúr közötti 25,8 kilométeres részének kivitelezését 62,3 milliárd forintért -, de az útépítési üzletből máshol is részesednek. Alvállalkozóként dolgoznak Vegyépszer-cégek több más autópálya-szakaszon, s számos helyen munkálkodnak kisebb útberuházásokon, például elkerülő szakaszokon, útszélesítéseken. Közben Pozsonyban és Prágában képviseletet nyitottak, s ott elsősorban azt figyelik, mikor írnak ki a profiljukba vágó - mélyépítési, infrastruktúra-beruházási, környezetvédelmi - pályázatokat. A kassai szennyvíztelep tenderét elbukták ugyan, de reménykednek a vágsellyei csatornaberuházásban. Ukrajnában - ahol egy plázát építettek volna, illetve a kijevi nemzetközi repülőtér felújításában bíztak - nem jártak sikerrel, s Horvátország is bevehetetlennek tűnik számukra. Romániában sem minden fenékig tejfel: csaknem leszerződtek a marosvásárhelyi egyetem felújítására, amikor a megrendelő kihátrált, a város útépítő cégét pedig elorozta előlük a helyi konkurencia. Tímár elmondása szerint ezután döntöttek a DB megvételéről, amelynek tulajdonosai között - állítja - véletlenül bukkantak Mudurára, akit első és egyetlen találkozásuk alkalmával Tímár személyesen győzött meg, adja el az EI-t.
A terjeszkedés ellenére kevesebbet cseng a kassza, mint korábban. A Vegyépszer tavalyi árbevétele 63,3 milliárd forint volt, ehhez képest forgalmuk 2002-ben kerek 100 milliárddal volt több, igaz, az osztalék kevesebb, „mindössze" 2 milliárd forint volt, szemben a 2003-ra fizetett 3,9 milliárddal. A számok így is impozánsak: a cég saját tőkéje 20,5 milliárd forint volt 2003 végén, a konszolidálásba bevont 34 cégérdekeltség jegyzett tőkéje pedig összesen több mint 25 milliárd forint (lásd táblázatunkat). E számok közelítenek a Magyar Hírlap becsléséhez, amely tavaly 27 milliárdban határozta meg Nagy Elek vagyonát, ezzel a hatodik helyezetté minősítve őt a leggazdagabb magyarok rangsorában. A kalkuláció azonban nem egyszerű. Nagy - aki 2002-ig volt a cég elnöke - funkciója papíron kimerül abban, hogy ő a Vegyépszerben immár kisebbségi tulajdonos Épszer-Unió Rt. elnök-vezérigazgatója (a Vegyépszer-többség az Inforg Rt.-é), a körülmények azonban nem hagynak kételyeket afelől, hogy Nagy ma is az egész vállalatcsoport meghatározó alakja. A tisztánlátást Nagy sem igazán segíti, a HVG munkatársával Ausztriában találkozva arra hivatkozva hárította el a nyilatkozatot, hogy vagyoni helyzete, befektetéseinek alakulása magánügy. Az érdemi menedzserfeladatoktól visszavonult, a nyilvánosságot kerülő üzletember egyébként most éppen egy, „az EU-ban is hatékony vállalatszervezési rendszer" kidolgozásán fáradozik.
Nehéz átlátni a Vegyépszer-csoport gazdasági helyzetét. Ennek oka részint a cégek nagy száma és a köztük lévő bonyolult kereszttulajdonlási rendszer, részint az, hogy a vállalategyüttes folyamatos átalakulásban van. Mindenesetre a gyöngyszemnek a 12,2 milliárd forint törzstőkéjű Virex Vagyonkezelő Kft. tűnik, amelynek esete is jelzi az csoport lépésről lépésre történő átrendeződését. A 3 millió forint törzstőkéjű kft-t tavaly nyáron előbb 4,5 milliárd forintosra duzzasztották fel, majd következő mozzanatként decemberben 12 milliárd forint fölé emelték a törzstőkéjét (ebből 9,2 milliárdnyi az apport). A Virex Kft. így most ingatlanok, részvények, üzletrészek - zömében ingatlancégekben, például a Csalogány Ingatlanhasznosító Rt.-ben és több kft-ben birtokolt tulajdonrészek - gyűjtőhelye. Így egyebek mellett a korábban megvásárolt s most felszámolás alatt álló ARÉV-csoport székesfehérvári ingatlanaival, a Vegyépszer rákospalotai székházával tőkésítették fel. Szintén ingatlangyűjtő hely az akkor még állami tulajdonú Vegyépszer által 1993-ban munkaerő-közvetítésre alakított, tavaly decemberben ugyancsak a Virexhez került, több mint 3 milliárd forint törzstőkéjű V-Ber Kft. (HVG, 2000. december 23.), akárcsak a 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű, a 2001-ben megszerzett Ipari Szövetkezeti Holding Rt.-ből 2002-ben kivált Szik-Lap Kft., az OKISZ vagyonának egyik örököse. A Szik-Lap tulajdonában lévő Szövetkezeti Ipari Központ Kft. vásárolta meg 2003 márciusában az OTP Bank Rt.-től a BÁV Rt. 46,3 százalékát. Az ingatlanüzlet iránti fokozott figyelmet jelzi a Paskál Park Rt. 2002 nyarán történt létrehozása is, e cég - a kormányváltás után, amikor újabb sztrádamegrendelésre aligha lehetett számítani - arra született, hogy 1300 lakást építsen Zuglóban (HVG, 2003. május 31.). Az eredeti alaptevékenységhez kötődő cégek közül ma már egyedül a kazahsztáni és algériai építési üzletágak kiszervezésére alakult Chemimontazh Kft. jegyzett tőkéje haladja meg az 1 milliárd forintot.
Az ingatlanüzlet e jelek szerint kulcsfontosságú Nagy Elek életében, ami képzettsége és korábbi vállalati tapasztalai alapján nem meglepő. A kolozsvári értelmiségi családból származó - édesapja Méhes György író, akit az Orbán-kormány idején Kossuth-díjjal tüntettek ki, nemrégiben elhunyt édesanyja pedig pedagógus volt -, 52 éves üzletember Tőkés László királyhágó-melléki református püspök gimnáziumi osztálytársa volt, majd Bukarestben tanult építészetet (Besztercén ma is állnak épületei). 1980-ban települt Magyarországra, s rögtön állást kapott a Középület-tervező Intézetnél, ahol nigériai, majd algériai kiküldetéseket is teljesített.
A rendszerváltozás szele a Miniszterelnöki Hivatalba sodorta, ahol - Matolcsy György akkori politikai államtitkár kommendálására - kormányfőtanácsos lett. Utóbbit bő egy évig bírta, majd az üzleti szférába távozott - 1991-1992-ben már a műszaki cikkek forgalmazásával foglalkozó Müárt Rt. elnöke volt, vélhetően itt ismerkedett meg későbbi üzleti partnerével, Kiss Péterrel, aki jelenleg a XXII. kerület vagyonkezelő cégét vezeti (lásd cikkünket a 83. oldalon). Felügyelőbizottsági tagságot vállalt az MDF pártfinanszírozás-gyanúba (HVG, 1993. május 1.) keveredett cégében, a Pecunia Kft.-ben, ahol együtt dolgozott Slosár Gáborral, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1991-1994 közötti ügyvezetőigazgató-helyettesével. Talán nem véletlen, hogy a kemény üzleti ellenfélnek, de korrekt partnernek mondott Nagy 1993-tól már a kárpótlási jegyek ellenében jegyezhető Pillér befektetési alapokat kezelő, ÁVÜ-tulajdonú Prudent Invest Rt.-t (PI) vezette (állását 1996-ig a Horn-kormány idején is megtartotta). Figyelemre méltó, hogy a valaha pilléres ingatlanok egy része később felbukkan a vegyépszeres üzleti körnél, közvetve jelenleg a Virex Kft. a tulajdonosa például egy Csalogány utcai, egykor Pillér-vagyon társasháznak. Szintén a Virexé az a Via-21 Kft., amelynek jogelőde ugyancsak a PI-től vásárolt irodaházat a Visegrádi utcában.
Az Épszer-Unió Rt. az MDF-kormány bukása utáni, 1994-es Vegyépszer-privatizáció során került birtokon belülre a cégnél. Méghozzá úgy, hogy a magasabb árat ígérő versenytárs - egy, a korábbi menedzsmenthez köthető konzorcium - mögül az eredményhirdetést megelőző napon kihátrált a garanciát ígérő Agrobank Rt. Így a nyertes Épszer-Unió, illetve az mrp-szervezet mindössze 3 millió forint készpénzért vihette el a céget, a 897 millió forintos vételár többi részét kárpótlási jeggyel, illetve E-hitellel törleszthették.
A kilencvenes évek közepén még kifejezetten rossz kondíciójú Vegyépszer az Orbán-kormány idején a pályáztatás nélkül elnyert sztrádaépítési megrendelésekkel vált jó üzletté. Honlapján a cég büszkén emlegeti a referenciák között az M7-es felújítását, a szekszárdi Duna-hidat, illetve az M3-as Füzesabony-Polgár közötti szakaszát és a még ma is épülő, Miskolcra vezető M30-ast. Azt még inkognitót kérve sem vállalják az előző kormány idején nagyra nőtt Vegyépszernél, hogy akár a Fidesz-vezérkar, akár az Orbán-kabinet bármelyik tagja (Nagy régi támogatója, Matolcsy György 1999-ben gazdasági miniszter lett) bármit is kért volna cserébe a versenyeztetés nélkül nekik ítélt, hasznot jelentő sztrádaüzletekért. Ugyanakkor beszédesnek tűnik, hogy a vállalatcsoporthoz köthető személyek és cégek újabban a jobboldali médiában látnak üzleti fantáziát. Nagy cáfolta, hogy ehhez neki köze volna, s annyit közölt a HVG-vel: ő nem érzelmi, hanem racionális alapon dönt ilyen ügyekben, s szerinte a média kockázatos befektetés. Mindazonáltal tény, hogy Nagy testvérének vállalkozása, a Vegyépszer-tulajdonos Inforg Rt.-ből kivált Pro-Aurum Rt. és az azt vezető Töröcskei István exbankár felvásárolták a Hír Tv-t üzemeltető céget (HVG, 2004. július 27.), majd a Pro-Aurum beszállt a Magyar Nemzet kiadójába is. Az utóbbi esetben valószínűleg a tavaly már nyereséges Nemzet Kft. megerősítésére kellett a friss pénz, a veszteséges tévétársaságnál viszont a túléléshez voltak szükségesek a Vegyépszer-tájékról érkező milliók.
KRÁLIK LÓRÁND/ NAGYVÁRAD - RÁDI ANTÓNIA
