''Igen,azzal a kitétellel,hogy a "létrejönni" részét a dolognak sokan erősen vitatják,mivel ezt még nem figyelték meg soha és sehol sem.''
Már dehogyisnem. Tudósainknak sikerült létrehozni egy szintétikus életformát ,ami sikeresen szaporodásnak is indult szintétikus környezetben.Ilyet még nem pipált a Tudomány eddig.
Azt hiszem gyökeresen meg kell változtatni az Élet fogalmát.
"Azt az állítást, hogy egészben és épségben maradt szikladarabok érkezhetnek más, távoli égitestekrõl a Földre, nem fogadták el könnyen a csillagászatban. Shoemaker híres amerikai csillagász-planetológus például sokáig határozottan tagadta ennek lehetõségét arra hivatkozva, hogy nem ismerünk olyan folyamatot, amely erre a ''szolgáltatásra'' képes lenne. (Hasonló érvekkel a tudomány-áltudomány és a SETI vitákban ma is gyakran lehet találkozni. Ez az érv általában a konzervatív tudományosságé, amely a jelenség létét sem ismeri el addig, amíg nincs rá tudományos magyarázat. Tekinthetjük ezt a felfogást egészséges védekezésnek a fanatikus ''feltalálók'' és általában az irracionalizmus térhódítása ellen, de bizonyos határon túl nevetségessé is válhat -mint annak idején a teológusok, akik ''elvi alapon'' nem néztek Galilei távcsövébe.)
A vulkánkitörés, mint gyorsító folyamat nem bizonyult elegendõnek ahhoz, hogy a kidobott kövek elérjék a szökési sebességet, ami a Mars esetében 5km/mp. De kísérleti fizikusok bebizonyították, hogy nagy meteorok becsapódásakor bizonyos körülmények között egyes, a felszínen heverõ kõdarabok valóban akkora lökést kaphatnak, hogy szinte épségben kirepülhetnek a bolygóközi térbe. Feltétel, hogy a kõ legyen közel a becsapódás helyéhez, és hogy a meteor lapos szög alatt, szinte érintõlegesen érkezzen.
1983-ban Klaus Keil ugyancsak az Antarktiszon talált egy meteoritot, amelyrõl kiderült, hogy egyértelmûen a Holdról származik. A Hold kõzeteinek jellegzetességeit a geológusok az Apollo-expedíciók óta olyan jól ismerik, hogy tévedésrõl szó sem lehet. Ezek a kisméretû kövek korábban a Hold felszínén heverhettek. De még magán a Földön is van nyoma annak, hogy egy nagy test becsapódása nagyon messzire repítheti a törmeléket. A németországi Ries meteorkráter 15 millió éve keletkezett, a becsapódáskor kidobott felszíni anyag egy részét 200km távolságban, Svájcban találták meg.
Összegezve az eredményeket, ma már vitathatatlan ténynek tekintik, hogy az SNC meteoritok viszonylag épségben a Marsról kerültek a Földre. Az eredetük körüli vita évekig csak a szakemberek szûk körében zajlott, de 1996 augusztus 7-én hirtelen nagy nyilvánosságot kapott, amikor maga Clinton elnök jelentette be, hogy a NASA az egyik marsi meteoritban egykori életre utaló nyomokat talált. "
Az már régen kiderült, hogy egyetlen tudományhoz sem értesz semmit. Lám, ebben a kérdésben is világos, hogy az ismereteid a nullával egyenlőek. De nem gond, jogod van véleményt formálni olyan dolgokról is, amelyekről semmit sem tudsz.
A magyarázat szó elé mindegy, hogy milyen jelzőt teszel, attól az nem bizonyiték. Csak a hivőknek.
Az a baj, hogy a tudomány egy sor dolgot csak magyaráz. De nem bizonyit.
Érzed, hogy mekkora a különbség a magyarázat és a bizonyiték között?
Két bolygó között van 50 - 100 milliló kilométer. Mindkettő forog saját maga és a Nap körül, tehát a két bolygó igen bonyolult mozgást végez egymáshoz képest. Az egyikből állitólag kilökődik egy teniszlabda nagyságú kő darab. Jó, indulásnál legyen egy teherautónyi méret.
Van egy keskeny folyosó, ahol kirepülhet a Marsról. Természetesen felveszi a megfelelő indulási és utazási sebességet. Be kell céloznia a Földet. Itt szintén be kell céloznia egy keskeny folyosót. Mit ad Isten, célbatalál.
Ki a hivő ? Aki mindezt fenntartás nélkül elhiszi, vagy az, aki kételkedik benne ?
"az Elet rendkivuli korulmenyek kozott is kepes fennmaradni,alkalmazkodni,letrejonni."
Igen,azzal a kitétellel,hogy a "létrejönni" részét a dolognak sokan erősen vitatják,mivel ezt még nem figyelték meg soha és sehol sem. Extrém körülmények között fellelt életformákra épülő feltételezések persze vannak arról,hogy mik azok a lehetséges körülmények,amelyek között az élet létrejöhetett egykor akár a Földön,vagy akár máshol is. És ezek szerint való igaz,hogy akár a Mars is nagy esélyes lehetett egykor arra,hogy ott is kialakulhasson az élet.Bizonyíték viszont még nincs!
Ez valoban sokat veszitett hitelessegebol,de a sok kutatas nyoman szembesulnunk kellett azzal a tennyel,hogy az Elet rendkivuli korulmenyek kozott is kepes fennmaradni,alkalmazkodni,letrejonni.A Mars allapota idealis volt ezelott 2 milliard evvel,sokkal idealisabb ,mint a mostani Antartisz.
"Aztán az ALH 84oo1 meteorit alátámasztotta,hogy léteztek baktériumok -tehát élet - 4.5 milliárd évvel ezelőtt a Marson."
Az élet bizonyítéka ebben a kőzetben sokat veszített hitelességéből. Az állítólagos parányi nanofosszíliák esetén valószínűleg semmi másról nincs szó, mint mágneses szálacskákról és a kísérleti eljárás nyomairól.
Nem,a hal érdekesebb,ugyanis valamikor-- 2-2,5 milliárd évvel ezelőtt valoban voltak óceánok a Mars felszinén -ezt az Odyssey gamma spektromérésekkel igazolta.
Aztán az ALH 84oo1 meteorit alátámasztotta,hogy léteztek baktériumok -tehát élet - 4.5 milliárd évvel ezelőtt a Marson . Igy nyugodtan feltételezhetjük,hogy Mars korai óceánjaiban zajlott az élet.
De mindebből nem következik az ,hogy marsi civilizáció is létezett.
Orbitális pályán már nagyon sok mühold keringett a Mars körül,feltárképezték,minden részét lefotozták,csúcsteknologiával.
Egyetlen egy űrhivatal sem számolt be marsi öscivilizációk maradványairól sem szakképpzett geologusok,biokémikusok akiknek ez a hivatásuk.
Csak Aranyi számol be ilyesmikről ,és a hozzá hasonlók:)
Aha,igy müködik a ránézéses megállapitás.Ezzel a szemlélettel a gyárkémény is lehet földbe furodott rakéta.
Szoval a törékeny cserépedény megmaradt az évezredek során,de épületmaradvány körülötte sehol,ami feltételezhetőleg sokkal hosszabb élettartamra terveztek -ami konfirmálhatná a lelet feltételezett helyességét.
Neked tényleg nem gyanús,hogy csak egy árva eltört "cserépedény" egymagában található a láthatáron?
-- Ezek a nyomok is érdekesek.--
Igen,mármint geologiailag.Végy egy kinai távcsövet és nézd meg az első negyednél a Holdat. A terminátor mentén majd kiakadsz a látványtól,annyi érdekességet fogsz találni:)
Na,erre az alábbi sziklaképzödményre a Daniken szindromások rögtön rábélyegeznék,hogy bizony az egy ősi civilizációs épületmaradvány.De vannak ennél tizszer is megtévesztőbb eróziós formációk-- ami sokat függ a kameraszögtől .
Mi más is lehetne egy szögletes szikladarab a Marson vagy egyéb mértani formára hasonlitó sokszögüség hacsak nem egy földönkivüli öscivilizációs maradvány?!
Igen, ez jó volt. Érdekes, hogy a különböző fordításokba mennyi minden elveszik. Ahány nyelv, annyi féle Biblia :) Jó volt az elején, a nyelvek összezavarása, amiből végülis mondhatjuk, hogy egyenesen következik a több értelmű mű. Valóban nem mindegy, hogy telepítsd be, vagy telepítsd újra, meg az se, hogy a kertbe teremtette, vagy a kertbe helyezte a teremtettet. Hát még, ami nincs is benne... Ha nem ezt a linket akartad ide tenni, akkor is köszi :)