Mindannyiunk birtokol egy ládikát. Ebben a ládikában meséket, leveleket, emlékeket, e-maileket, verseket, olvasmányokat, kérdéseket, véleményeket, gondolatokat, történeteket, képeket, „térképeket, iránytűket”, őrzünk. Kár lenne ezt a ládikót nem felnyitni.
„A képzelet és az érzelmek csodálatos világába nem azért kaptam belépőt, hogy elvesszek benne, hanem
azért, hogy azt végigjárjam és feltárjam magam és mások számára.”
(Kordován Vid)
Ebben a topikban kinyitom az én ládikómat. Ha van kedvetek, ti is kinyithatjátok. Ezt a topikot nem feltétleül beszélgetősnek (de azt is lehet), hanem inkább „kincs”olvasósnak szánom. Lesznek itt versek, idézetek, gondolatok, melyeket szépnek, vagy érdekesnek, vagy tanítónak, „iránytűnek” gondolok.
Amiről te írsz itt borús képet, az a befolyásolt, megvezetett emberekről szól, akik tanulatlanul, ismerethiányosan, tudatlanul állnak szemben a médiával.
Bár eleve hivatkozol "egy okos emberre", akinek ki tudja miért adsz a véleményére.
Szóval létezik "korlát", mert az ostoba is tapasztal a környezetében, vagy rálátása van bizonyos dolgokra, amikkel óhatatlanul ütközik.
Az "okos" nehezen manipulálható, mivel képes több forrásból tájékozódni, az ismeretei rendelkezésre állnak, hogy józanul szűrje az információt.
A demokrácia meg az aktivitás révén működik igazán.
Érdek képviselet.
És ez működik, még ha számodra szarnak is tűnik, pláne ha kimaradsz belőle.
Eleve értelmezhetetlen amit írsz, mert helyette csak diktatúra, vagy anarchia létezhet.
De szeretsz zsigeri, átgondolatlan pamfletekkel reagálni, keserűen és pesszimistán általánosítani, de a nyilván a ténykedésed ebben ki is merül, mint konzervatív, kesergő hívőnek, aki szintén konteókra hajlik, meg holmi alternatív és alaptalan ismeretekre.
Így meg pont magad vagy az, akik felől keseregsz:-/
Jobb megoldás nincs jelenleg. Szükség van emberi vezetőkre, hogy ne legyen a Földön nagyobb káosz. De ne legyenek hiú ábrándjaink, mert akik hatalmon vannak, azok semmivel sem jobbak nálunk. És mivel a hatalmon lévők csak úgy őrízhetik meg a helyzetüket, hogy a másokon való uralkodást mindennél fontosabbnak tartják, ezért nem az élet védelme számít, hanem az, hogy ki az az okosabb gonosz, aki nem fél eltaposni bárkit, aki veszélyezteti magasra törő pályáját. És mivel ezeknek az embereknek a pusztításban van az igazi erejük, így el is vesztik bolygónkat és a rajta élőket.
Látom Füvi, hogy nem engeded el a témát, ezért mégis leírom a véleményemet. Ami most zajlik az a "kenyeret és cirkuszt a népnek" színielőadása a pénzvilágnak. Teljesen mindegy, hogy ki most a kedvenc bábod a politikai életben, mert mindet ugyan az a pénzvilági hatalom ülteti a "trónra". Hiába szavaztál, hiába leplezi le a jelenlegi politikai vezető az előtte lévők bűneit, mert ugyan azok irányítják a háttérből, mint az elődjeiket. Gondolhatod, hogy te választottad, de kik közül? Volt sok lehetőséged választani, eldönthetted, hogy kit szeretnél vezetődnek? Hány választási lehetőséget kínáltak fel neked? Csak kettőt? Ki pénzelte, ki jelölte őket, te vagy én? Megkaptad a választás illúzióját, elhitetik veled, hogy te döntöttél, és már bent is ülsz a cirkuszban. Ezért már meg is nyugodtál, és nem fogsz kimenni tüntetni a valódi hatalmat birtoklók ellen az utcára. Megnyugodva hátradőlsz a fotelodban, és úgy látod, hogy ami rajtad múlt, azt megtetted, és győztél. Szerintem ez az igazi hályog az emberek szemein, és ez már nem is igen fog megváltozni.
Mese a szabadságról, csak felnőtteknek. A szabadság miatt van ez az egész. Értelmes lényekkel árasztotta el létünket az élet, és mindenkinek szabad döntési lehetőséget adott ajándékba. Némelyek ezt építésre, mások, akik csak hatalmaskodni akartak mindenki felett, pusztításra használták. De az építők erősek voltak, és megfosztották a pusztítókat a hatalomtól. Sokan elvesztek e régi háborúban, neveiket senki sem ismeri már. Te is szabad vagy, és ezért dönthetsz életről, halálról. Nem biztos, hogy már holnap, de egy idő után egyértelműen látszani fognak döntéseid következményei, hiszen te is igent mondtál valamire, ami mindenre hatással van. Rövid mese, békélj vele.
Rendben van, elemezzük a lelkemet, de utána te következel. Füvi ismeri a véleményemet, meg is értette (5519). Ezután finoman felhívta a figyelmemet arra, hogy ő másképpen látja a dolgokat (5523). Számomra a politikai élet nem az élet támogatását jelenti, hanem egy olyan pusztító harcot a hatalomért, ami az emberek átverésén alapszik. De sokkal fontosabbnak tartom a szeretetet, az embertársi kapcsolódásokat és az egymás iránt érzett türelmet, mint az általunk vélt igazságot. A lelkem nyitott, nem titkolom a lelki szegénységemet és a tudatlanságomat. Kérdezz nyugodtan, ha akarsz, adok rá két napot. Utána én kérdezek tőled, és kiderítjük azt is, hogy ki vagy te valójában. Persze ha nem szeretnél nyilatkozni, akkor ne is kérdezz, és vizsgálgasd önmagadat, ne pedig csak másokat.
